A bűn oldalán az állam

Áldozatból elkövetővé vált a vácszentlászlói borosgazda

Emberöléssel gyanúsította meg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság azt a 37 éves vácszentlászlói gazdát, aki – a gyanú szerint – fagyálló folyadékot öntött a borába, miután megelégelte, hogy egy tolvaj folyamatosan lop a pincéjéből. A cigánybűnöző meghalt, miután megitta a mérgezett bort, így továbbra sem a falut az évek óta rettegésben tartó banda áll majd a bíróság elé, hanem az, aki pusztán saját tulajdonát védte.

Rég váltott ki haláleset akkora társadalmi felháborodást, mint a vácszentlászlói  gazda által „okozott”. A 37 éves V. Pál Gyulához jó pár alkalommal törtek már be a településen lakó cigányok, hogy az általa készített bort dézsmálják. Ez történt október 24-én is, mikor Sz. Sándor – a helyi kisebbség tagja – több flakonnyit vitt el a nedűből, melynek javát maga megitta, a többit pedig ismerőseinek adta. Néhány nap múlva azonban olyan súlyos állapotban került kórházba, hogy az orvosok már nem segíthettek rajta. Az elsődleges orvosi vélemény szerint a mérgezést fagyálló, etilén-glikol fogyasztása okozhatta. A rendőrség az ügyben emberölési kísérlet gyanújával kezdett nyomozást ismeretlen tettes ellen, több helyen tartottak helyszíni szemlét, és a lefoglalt, különböző összetételű folyadékok vizsgálatára szakértőt rendeltek ki. November 6-án, szerdán a gazda a TV2 reggeli adásában telefonon még azt mondta, hogy nem tett fagyállót a borba, egy nappal később azonban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói már emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, és az általuk kiadott közlemény szerint a  „bűncselekmény elkövetését” is elismerte. Ha a bíróság bűnösnek találja, gondatlanságból elkövetett emberölés miatt akár 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetést is kaphat. A helyi cigányok hőbörögnek és fenyegetőznek, a magyar lakosság a gazdát védi, a hatalmi szervek azonban abszurd módon a bűn oldalára álltak.

A közbiztonság látlelete

 „Ezzel az eljárással kétségtelenül egy ellentétes üzenetet akarnak közvetíteni. A rendőrség a kormány irányítása alatt áll a belügyminiszteren keresztül, tehát nem egy állam az államban. Bár legfontosabb feladata a bűnüldözés, gyakorlatilag kormányzati politikát valósít meg. Tehát az, hogy jelenleg egy ilyen eljárást indítanak, azt jelenti, hogy egyértelműen egy kormányzati döntést hajtanak végre. Emlékezzünk vissza, a Btk. vitája alatt milyen komoly dicshimnuszok zúgtak a kormánypárti sajtóban arról, hogy mekkora áttörés született az állampolgárok védelme érdekében, aztán most, rögtön az első kétes esetben az állami rendőrség az elkövető oldalára áll. Ez egyszerűen elfogadhatatlan” – mondta el lapunknak Gaudi-Nagy Tamás európai jogi szakjogász, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében minden jogi segítséget felajánlott a sértett gazdának. A Jobbik szükségesnek tartja, hogy segítséget nyújtson számára és minden olyan honfitársunknak, aki az állami szervek helyett kénytelen saját maga gondoskodni a személy- és vagyonbiztonságáról. A vácszentlászlói eset tipikus látlelete napjaink közbiztonságának és igazságszolgáltatásának tarthatatlan állapotáról, a rendőrség tehetetlenségéről, a kormány alkalmatlanságáról – írta közleményében Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője is még azelőtt, hogy V. Pál Gyulát emberöléssel gyanúsították volna. Konkrét segítséget ugyan egyelőre csak a Jobbik ajánlott, a közvélemény egyértelműen a gazda mellett van, sőt a legtöbben egyenesen vérlázítónak tartják, hogy a magántulajdon védelme gyakorlatilag semmit sem jelent,  miközben a bűnelkövetésekkel szemben nem lép fel határozottan a rendőrség.

Évek óta fosztogatják a falut

A Bar!kád rendszeres olvasóinak a számos vidéki riport után nemigen kell bemutatni milyen egy cigányok lakta kistelepülés élete. Nekik nem meglepetés: a Pest megyei Vácszentlászló sem úszta meg a kisebbség pusztítását. A betörések, lopások mindennaposak, az idősek rettegnek, a legtöbb bűncselekményt pedig már be sem jelentik, hiszen a rendőrség gyakorlatilag nem tesz semmit. A statisztikák javulnak, a közbiztonság azonban évek óta nem. „A bátyám járt be oda bort lopni, én is ittam már belőle, múlt szerdán megittunk nyolc litert hárman, hulla részeg voltam, de amúgy semmi bajom nem volt, jó volt az. A bátyámnak mindig egy hordóból kellett lelopnia, és mindig szenvedtünk, mert nem találtunk üveget, amibe beletöltsük. Aztán amikor megint ment, látta, hogy már ki van palackozva, megörült neki, hogy már nem kell szenvednie vele, felkapta, aztán eljött vele. Ennyi volt az egész” – mesélte a történteket az Origo riporterének a halott bűnöző testvére, mely leírásból hamar kiderül, mennyire megszokott dolog a faluban a bűnözés. A helyiek szerint ha a rendőrség be is visz egy elkövetőt, általában másnap már kint van. Az egész falu tudta, hogy Sz. Sándor és családja lopásokból, vasazásból élt, sőt az elhunyt még rendszeres kábítószerfogyasztó is volt, mindez kevésnek bizonyult, hogy a nyomozóhatóság hosszabb időre lekapcsolja őket. „Négy éve fosztogatták a házam. Az utolsó negyedévben már nem is tettem bejelentést a rendőrségen. Az utolsó csepp volt a pohárban, amikor ellopták40 liter boromat. Ekkor elborult az agyam. Nem számoltam azzal, hogy a fagyálló ölhet is, olyan kis dózist tettem a hordóba. Egyvalami szól mellettem, hogy a borból hatan ittak, és közülük öten élnek. Csak az a férfi halt meg, aki két nap után ment orvoshoz – mondta a Blikknek a gazda. V. Pál Gyulát egyébként „beismerő vallomása” után halálosan meg is fenyegették, ami igen jól mutatja a helyi kisebbség mentalitását. A lap vasárnap megtudta, hogy a rendőrség a meghalt bortolvajnál és feltételezett társainál tartott házkutatások során sok olyan tárgyat talált, amelyek az előző hónapokban tűntek el a falu tolvajjárta házaiból, sőt a gazda gyermekeinek játékaiból is előkerült néhány darab. „Abszurd, hogy a rendőrség azt mondja, hogy V. Pál Gyula elismerte a »bűncselekményt «, mivel ebben az esetben fogalmilag sem beszélhetünk bűnelkövetéséről. A tolvaj nem volt köteles betörni, ellopni, meginni, majd még el is adni azt a folyadékot. Az az ember, aki más tulajdonának ellopása szándékából behatolt a telekre, és ezt végrehajtotta, az tulajdonképpen átvette a saját sorsa felett az irányítást, a saját döntése volt, hogy mit kezd az itallal. Már bocsánat, de ez olyan, hogy a saját telkemen otthagyok egy baltát, egy betörő fogja magát, levágja vele a kezét, majd közli,hogy én vagyok azért a felelős, hogy neki már nincs keze. Nem tudom, hogy ez a folyadék pontosan milyen tulajdonságú, de az egy  értelmesen gondolkodó ember számára ránézésre is kiderülhet, hogy valami nem stimmel. Ezt az esetet ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatójára rátámadt két motoros, betörték a kocsiját, elvitték a táskáját, ő utánuk eredt, és az üldözés következtében felborultak a motorosok. Az egyik meghalt, így a hölgy ellen folyik eljárás, ami több mint felháborító” – árulta el Gaudi-Nagy Tamás.

Alkotmányos jog vagy mégsem?

A vácszentlászlói ügyhöz hasonló eset már 2008-ban is akadt, amikor Szoboszlai Barna kesznyéteni lakos veteményes kertjének kerítésébe – szintén azért, hogy terményét megvédje a cigányoktól – áramot vezetett, ami még abban a hónapban egy ember halálát okozta, ketten pedig súlyos sérülést szenvedtek. Az első fokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság az idős férfit emberölés és testi sértés vétsége miatt 1 év fogházra ítélte. A Debreceni Ítélőtábla 2011-ben azonban másodfokon ezt megrovásra változtatta, és 250 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a gazdát, aki korábban azért választotta saját tulajdonának drasztikusabb védelmét, mert a rendszeresen terményt lopó tolvajok még a szögesdróton is átmásztak, sőt a kutyáját is megmérgezték. Ezek után határozta el, hogy a veteményes kerítésébe – amely a kert valóságos kerítésétől 1-3 méterrel beljebb volt – 230 voltos áramot vezet. Erről a falu lakosságát is tájékoztatta, sőt figyelmeztető táblát is kitett, amit szintén elloptak. 2012. január 1-jétől egyébként alkotmányos alapjog lett az önvédelem és a magántulajdon védelme is, miszerint mindenkinek joga van a személyét, illetve tulajdonát fenyegető jogtalan támadás elhárításához. Ezt a lépest annak idején a kormány hatalmas eredményként kommunikálta, most   azonban mégis úgy tűnik, nem eszik olyan forrón a kását. A Büntető Törvénykönyv idén életbe lépett módosítása szerint is „a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az az élet kioltására is irányult volna”, a fagyállós esetben ez mégsem alkalmazható, mivel nem személy elleni súlyos sérelem kivédéséről van szó, hanem „csupán” a vagyon védelmére irányuló olyan intézkedésről, amely „aránytalan a sérelemhez képest”. „Ezt a beteg rendszert teljesen meg kellene fordítani. A Btk. már ilyen irányba tett egy lépést, de az áttörés még mindig hiányzik. A büntetési tételeknek eleve sokkal szigorúbbnak kellene lenniük, és sokkal szigorúbb végrehajtási rendszerre lenne szükséges. A rendőrségnek sokkal erőteljesebben kellene üzemelnie, és az ügyészségnek is végre a feladatainak megfelelően kellene dolgozni. Nagyon komoly rendszerhibák vannak, és addig nem lehet nyugodni, amíg ezek nem iktatódnak ki. Mindenképpen a társadalom legfontosabb alapelemeit, vagyis az értékeket létrehozó és termelő embert, illetve a közösségeket kell végre a védelem középpontjába helyezni!” – fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás, aki szerint bármilyen ítélet is születik, az precedens értékű lesz a jövőre nézve.

Szanyi Ágnes - Bar1kád