A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. október 15-én hozott nem jogerős elsőfokú ítéletében a Köves Slomó rabbi által indított magánvádas büntetőeljárásban  nyolc vádlott esetében megállapította, hogy elkövették a becsületsértés vétségét és egy év próbára bocsátás intézkedést alkalmazott velük szemben. A vádlottak és védelem felmentés érdekében fellebbezést jelentett be, így az ügy a Fővárosi Törvényszéken, másodfokon folytatódik. Ennek ellenére Köves Slomó szervezetének honlapja lezárt és megnyert ügyről, győzelmi jelentésként számol be. Almási Lajos érdekfeszítő videós tudósítása az ítélethozatali tárgyalásról. Az események írásbeli összefoglalója ezután olvasható.

Az ügy alapja egy olyan kép, amelyen Köves Slomó látható a "Zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre" felirattal. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azért tett feljelentést, mert a rendőrség és az általa kezdeményezett Tett és Védelem Alapítvány segítségével kiderítette, hogy ezt a képet tucatnyi hazafi a saját Facebook oldalán megosztotta. Szerinte ez nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg. Ezzel szemben a vádlottak egy részének védelmét ellátó dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy a kép közzététele nem bűncselekmény, mivel az egy kemény, radikális, de nem becsületcsorbító vélemény-nyilvánításnak minősül, amelyet a zsidó egyházi vezető közszereplőként tűrni köteles. Az utolsó tárgyaláson Köves Slomó tanúkihallgatása során tagadta, hogy közszereplő lenne. Dr. Gaudi-Nagy Tamás a védőbeszédben kiemelte, hogy ez a megfélemlítő célzatú eljárás a magyarság elleni szellemi terror eszköze, amelynek nem szabadna bírósági teret adni. 

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal október 14-én.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Főszabály szerint kéthetenként leszek a műsorban, esetenként gyakrabban, váltótársam Usztics Mátyás színész, rendező.

A szereplésemmel készült második éles szóbirkózást október 14-én sugározták, a következőt október 21-én 20 órától adja a Hír Tv. 

A mostani műsor témái többek között Göncz Árpád halála, Merkel "majdnem" Nobel békedíja és szereplése a francia köztársasági elnökkel az Európai Parlamentben, Lázár elszólása a földmutyikról, Gyurcsány pálfordulása kerítés ügyben, vihart kavaró színházi darab az olaszliszkai lincselésről és közel kétmilliárdos lottó nyeremény a láthatáron.

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  Jó szórakozást és ha tehetik nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Ahogy korábban írtam elfogadtam a Hír TV  felkérését és állandó vendég lettem egy új, rendhagyó közéleti vitaműsorban, amelynek címe Szabadfogás.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül még: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész, Usztics Mátyás színész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Az első éles szóbirkózást szeptember 30-én sugározták, a szereplésemmel készült másodikat pedig október 14-én 20 órától adja a Hír Tv. Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat! Jó szórakozást az 1. adáshoz, ha tehetik nézzék a holnapi 2. adást is és ajánlják a műsort barátaiknak, szeretteiknek, ismerőseiknek is!

A mostani műsor témái többek között Lagzi Lajcsi – ügy, bevándorlás, pártok támogatottsága, Quaestor ügy,  Rogán - Lázár és az új agitprop minisztérium,  Volkswagen botrány 

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Az Európai Parlament október 5-8. közötti strasbourgi plenáris ülésének tanulságait elemzi Morvai Krisztina EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő. Merkel német kancellár és Hollande francia elnök látogatása és az annak kapcsán rendezett vita világossá tette: egyre nagyobb a szakadék az európai emberek tapasztalatai és véleménye, illetve az európai vezető politikusok szavai és tettei között a bevándorlás kérdésében (is). Erre utalt a vitában Morvai Krisztina és Balczó Zoltán az általuk felemelt molinóval, amelynek felirata: "Merkel, Hollande: Önök elárulták Európát".

A beszélgetésben e téma mellett szóba került a felvidéki magyarok drámai helyzetével foglalkozó strasbourgi meghallgatás, a vörösiszap katasztrófa 5. évfordulója alkalmából tartott vita és nem utolsósorban az is, hogy az európai döntéshozóknak már Hunyadi és a déli harangszó is "politikailag inkorrekt".

"Merkel és Hollande: elárultátok Európát" - javaslatomra ezzel a tiltakozó-szembesítő felirattal "köszöntötte"  Strasbourgban két magyar EP képviselő, Morvai Krisztina és Balczó Zoltán a német és francia vezetőket az Európai Parlament október 7-i ülésén. A "demokrácia fellegvárában"  Martin Schulz EP elnök a tolerancia jegyében rendfenntartókkal tépette ki a képviselők kezéből az európai polgárok döntő többségének véleményét is kifejező molinót. Merkelék rezzenéstelen arccal közölték: még több menekültet kell befogadni. Itt tartunk. Európa elárulása és tönkretétele csúcsra járatott üzemmódban zajlik és zajlott az EP e heti ülésén. Az ülése eseményeit értékelő strasbourgi stúdióbeszélgetésem Krisztinával rövidesen látható lesz.

A nemzeti érdekű vélemény elfojtását többször megtapasztaltam képviselőként:

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésnapján Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál tiltakoztam molinókkal az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért, azokat is rendfentartókkal vették el tőlem.

Szintén az ET közgyűlésén két évvel korábban meg az ülésteremben asztalomra kitett csöppnyi magyar zászlót döntette le biztonságiakkal a svéd néppárti alelnök.

Felkérést kaptam a Hír Tv-től, hogy vegyek részt állandó vendégként egy új, rendhagyó közéleti vitaműsorban, amelynek címe Szabadfogás. Izgalmas kihívás, elfogadtam. 

A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül még: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Minden második héten leszek látható, váltótársam Waszlavik Gazember László. A szereplőket is bemutató 0. adást szeptember 23-án sugározták, első éles szóbirkózást pedig szeptember 30-én.

Várom a véleményeket, javaslatokat!

Jó szórakozást az 0. adáshoz, az 1. adás rövidesen jön!

Akinek nagyon hosszú lenne az egész megtekintése, külön megnézheti bemutatásomról szóló részt.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

2015. szeptember 30-án a Lánchíd Rádió reggeli műsorában nyilatkoztam a 13 gárdista tegnapi pernyertességéről, ennek jogi és politikai következményeiről, az elmaradt elszámoltatásról és a hazafias erők bevándorlási válsághelyzetben történő bevetése helyetti üldöztetéséről. Kérem hallgassák meg és terjesszék!

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye -2015. szeptember 29.)

Áttörést hozó elsőfokú ítélet született szeptember 29-én a 2009-ben, a Bajtársiasság napján meghurcolt gárdisták ügyében. A Fővárosi Törvényszék hat gárdista felperesnek nyolcszázezer, hatnak hatszázezer és egy eszméletlenre vert gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg. Megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a - dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát.  A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie. A felpereseket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva öt és nyolc óra közötti időtartamban önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. A törvényszék eljáró bírája, dr. Schöck Beatrix helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét és vette ez alapján figyelembe az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan ilyen nagyságrendű nem vagyoni kártérítésről rendelkeztek. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri "intézkedések" (ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok voltak.

Ezúton tájékoztatom a a hazafias közvéleményt egy kiemelt jelentőségű és széles körű érdeklődésre számot tartó polgári per ítélethirdetési tárgyalásáról.

2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen számos embert bántalmazott, fújt le ingerlőgázzal, állított elő és tartott fogva több óráig önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon a rendőrség 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcolt el az Erzsébet térről. Az oszlatásban

tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. 

Holnap (szeptember 29. 9.30) 13 gárdista Budapesti Rendőr-főkapitányság elleni kártérítési perében hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék (1055 Budapest, Markó u. 27. I.em 22.)

Külön perben első fokon további 86 jogsértett kártérítési pere is zajlik ugyanezen rendőri brutalitással kapcsolatban. 

A jogsértettek jogi képviselői: dr. Borbély Andrea és dr. Gaudi-Nagy Tamás

Előzmények:

Többek ügyében már születtek jogerős és elsőfokú ítéletek:

10 fő (első fok) 

1 fő (első fok)

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (1055 Budapest, Markó u. 25. fszt. 7.) 2015. szeptember  21-én hétfőn 9 órától folytatódik az ellenem és két aktivista ellen a tavalyi földvédő tüntetés és Pásztor István leköpése kapcsán indított koncepciós büntetőeljárás, amely során nagy valószínűséggel perbeszédek és ítélethozatal várható. Kivéve, ha megint nem merült fel olyan "váratlan" körülmény, amely miatt a tárgyalás elnapolására kerül sor, mint korábban már háromszor...

Videós felhívásom a mellettem kiálló hazafiak nyilatkozataival (többek között Budaházy György) itt látható:

A Hír Tv 2015. szeptember 11-i Magyarország élőben c. műsorában nyilatkoztam a magyarok jogvédelmének szükségességéről, a nemzeti önvédelemről, a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz a bevándoroltatás kapcsán érkezett jogsegélykérelmekről, a bevándorlók által fizetendő kártérítésről és határaink védelmének fontosságáról.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője a Keleti pályaudvarnál tartott bejárást a napokban. Almási Lajos filmjében összegzi a bevándorlók által megszállt helyszínen a nemzeti jogvédők álláspontját tömeges illegális bevándorlás okozta válsághelyzetről, a teendőkről, a felelősségről és a liberális "jogvédők" kártékony tevékenységéről. A magyaroknak is vannak jogai és nemzetünk jogos védelmi helyzetben van, ehhez rendelt határozott cselekvésre van szükség!

Az NJSZ bevándorlási válsághelyzettel kapcsolatos közleménye itt olvasható.

Várjuk azok jelentkezését (njsz@nemzetijogvedo.hu, 30/549-4167), akiket illegális bevándorlók által vagy miatt ér jogsérelem (termény- és egyéb kár, erőszakos bűncselekmény, lakókörnyezeti veszélyeztetettség, közlekedési nehézségek, büntetőeljárás önkéntes védelmi munka vagy nemzeti önvédelemhez kapcsolódó alapvető szabadságjog-gyakorlás miatt stb.), akiknek szakszerű jogi segítséget adunk. Várjuk sorainkba olyan ügyvéd kollégák jelentkezését is, akik hajlandóak ebben a nemzeti jogvédő misszióban részt venni! 

1. A tömeges illegális bevándorlás miatt hazánkra példátlan nyomás nehezedik. Célország még nem vagyunk, de mégis rendkívüli a helyzet. Az így kialakult közbiztonsági, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, szociális és emberi jogi válsághelyzet súlyosan fenyegeti az ENSZ vonatkozó jogi normái szerint őshonos nemzeti közösségnek minősülő és ekként védelemre szoruló nemzetünk jogait és érdekeit. 

Jogsértések sorozatán, a menedékjoggal való tudatos visszaélésen, szervezett bűnözés keretében virágzó embercsempészésen alapuló, hazánkat és egész Európát fenyegető jelenségről van szó, amellyel szemben a nemzeti önvédelem minden lehetséges eszközét be kell vetni. A magyar nemzet jogos védelmi helyzetben van jelenleg és ennek gyakorlását az Európai Unió sem akadályozhatja meg. Nehéz cáfolni azt a vélekedést, hogy az illegális migrációt tudatosan gerjesztik a hagyományos európai nemzeti közösségek felszámolására, az EU vezető államainak és szerveinek cinkos passzivitásával. 

A magukat menekültnek állító, többnyire álcázott gazdasági bevándorló tízezrek humanitárius igényei nem csonkíthatják és semmisíthetik meg Magyarország államalkotó közösségeinek és egyéneinek alapvető emberi jogait, így a szabad mozgáshoz, személyes biztonsághoz és szabadsághoz, egészséghez és szociális biztonsághoz való jogot és a közösségi léthez, megmaradáshoz való jogot. A bevándorláshoz való jog nem alapvető emberi jog. A magyaroknak is vannak emberi jogai, amelyek most sérülnek és ezt a liberális „jogvédők” tudatosan elhallgatják! 

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) – ahogy azt 2002-2010 közötti tömeges szabadságjogi jogsértések, önkényes bebörtönzések, szemkilövések idején tette – a nemzeti jogvédelem eszközeivel lép fel ismét a magyarok jogainak védelmezése érdekében. 

Nemrég Budapesten 13 óra körül a szemem láttára indultak meg az illegális bevándorlók agresszív, feltüzelt állapotban külföldi tudósítók gyűrűjében a Keleti pályaudvartól a Rákóczi úton az Astoria felé. Éppen egy bírósági tárgyalás után arra kanyarodtam, hogy megnézzem mi a helyzet Közel-Keletinél. Megszálló hadseregként zúdultak Budapest utcáin megdöbbent és kiszolgáltatott magyar emberek között. Akkor ott sehol nem volt egy rendőr, aki megakadályozhatott volna tömeges erőszakcselekményeket.

A rendőrség központi ügyeletén, "megköszönték" a bejelentésemet és azonnali intézkedést ígértek. Soha nem fogom elfelejteni ezt az érzést, a dühöt és felháborodást, nehéz volt megállni, hogy ne lépjek akcióba. Szégyen, hogy ilyen megtörténhet, épp azon a napon, amikor az illegális migráció elleni törvénycsomagot elfogadták. Később a hírek szerint néhány rendőrségi jármű szegődött a menethez, amely először a hírek szerint a német nagykövetség felé a Várba, majd pedig Ausztria felé indult gyalog. Szerencsére eddig erőszakos cselekményre még nem került sor.

- Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségének közleménye (2015. július 31.)

(Végül győzelemmel kerültem ki ebből a másfél éves fegyelmi eljárásból, amely kapcsán ellehetlenítésemet célzó boszorkányüldözés folyt, de kiderült jogfejlesztő hatással járt védői fellépésem. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségének korrekt, szolidáris közleménye alább olvasható. Köszönöm nemzeti jogvédő bajtársaimnak a kiállást, és mindenkinek, aki mellettem állt ebben az ügyben. A még folyamatban levő koncepciós eljárásokban is hasonló eredmény az elvárhat, ha engedik a jogot érvényesülni. - Gaudi-Nagy Tamás megjegyzése)

 A Magyar Ügyvédi Kamara jogerős határozatában megállapította, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nem követett el fegyelmi vétséget azzal, hogy 2013. november 28-án a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Tisza Istvánné elleni – több elemében kettős mércés jelleget mutató - büntetőeljárásban tartott tárgyaláson védőként rákérdezett a bíró esetleges zsidó származására, illetve vallására a bírói elfogultság okainak feltárása körében.  A határozat rögzíti, hogy „az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele képviseletében eljárva nem lépte túl az alkotmányos kereteket, amikor annak tisztázására törekedett, hogy az eljáró bírónő pártatlansága nem szenved-e csorbát.” Megállapították azt is, hogy „bármely okból fennálló elfogultság tisztázása és adott esetben erre alapozottan az elfogultsági kifogás bejelentése egyértelműen az ügyvéd kötelezettségei körébe tartozik”, amely kapcsán az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a védő a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt nem vonható felelősségre. A fegyelmi vizsgálat kiterjedt a bírósági folyosón a tárgyalást követően a sajtó számára tett, a bíró eljárását kifogásoló nyilatkozatára is, de itt is azt állapították meg, hogy védett védői vélemény-nyilvánítás keretében fejtette ki álláspontját a nemzeti jogvédő.

A Fővárosi Törvényszék 2015. július 10-én kihirdetett elsőfokú ítéletével fejenként 400 ezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítésre és 76 ezer forint perköltség fizetésre kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amiért 2009. november 22-én Budapesten a Gellért tér közelében, vitéz nagybányai Horthy Miklós 1919-es budapesti bevonulása alkalmából tartott rendezvényen megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt két gárdista (Horváth Krisztián és Veress Gábor) személyes szabadságát és emberi méltóságát bilincseléssel és hat és fél órás fogva tartással. A gárdisták ellen utóbb egyesülési joggal való visszaélés miatt vádat emeltek, de a büntetőbíróság jogerősen felmentette őket.

Almási Lajos videós tudósítása a perről dokumentumképekkel, amelyben megszólalnak a pernyertes jogsértettek, dr. Seres Krisztina  és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd is.

- a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye

A Fővárosi Törvényszék csupán fejenként százezer forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg 2015. július 14-én  első fokon annak a - dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és dr. Józsa Edina ügyvéd által képviselt - tíz gárdistának, akiket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazott, fújt le ingerlőgázzal, állított elő és tartott fogva több óráig önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon a rendőrség 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcolt el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. A törvényszék bírája, dr. Palotás Gergely figyelmen kívül hagyta az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan 400-900 ezer forint összegű kártérítésről szóltak (napokkal korábban ugyanezen tüntetésen elszenvedett hasonló jogsérelmek miatt 300 ezer forint összegű nem vagyoni kárt ítélt meg a Fővárosi Törvényszék másik tanácsa), sőt azt a kúriai döntést is, amely az egész Erzsébet téri oszlatást jogellenesnek nyilvánította Kiss Róbert volt gárdakapitány által indított perben.

Almási Lajos videós tudósítása a tárgyalásról Kormány Sándor volt budapesti gárdakapitány és dr. Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozataival eredeti dokumentumfelvételekkel itt látható. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye a videó után folytatódik.

Magyar Nemzet 2015. július 7. szerző: Pilhál Tamás

„Az igazságszolgáltatás paró­diájának" tartja a 2006. őszi események miatt indult tábornokpert Völgyesi Miklós volt büntetőbíró. Gaudi-Nagy Tamás jogvédő szerint pedig az ügyészség enyhe büntetési in­dítványai azt üzenik, maga a vádhatóság sem bízik a felelős­ségre vonás komolyságában.

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Magyar Nemzetnek felidézte: évek óta emlékeztetnek arra, hogy a 2006. őszi igazságtétel és elszámoltatás rossz úton halad. Mint mondta, hiába követelték, hogy terrorcselekmény miatt is emeljenek vádat, vagy hogy a rendőrterrorért felelős politikai vezetőket, köztük Gyurcsány Fe­renc akkori miniszterelnököt is vonják felelősségre. A jogvédő szerint az ügyészség távolról sem merítette ki a rendelkezésére álló lehetőségeket. Hozzátette: hamis a vádhatóság azon magyarázko­dása, miszerint elévülés miatt nem emelhetett vádat a bántal­mazásokért, hiszen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezek miatt is számos büntetőfeljelentést tett az utóbbi kilenc évben, amelyek többségét érdemi vizsgálat nél­kül, cinikus indoklással lesöpör­ték az asztalról.

Különleges, felemelő érzés volt részt vennem 2015. július 4-én a 6. évfordulós vonulásos gárda rendezvényen, amelyet a 2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren gárdisták és hazafiak elleni azon jogellenes és brutális rendőri akcióra való megemlékezés érdekében szerveztek, amely a Bajtársiasság Napja néven vonult be a történelembe. Erőt és örömet adó élmény volt kezet ráznom, beszélgetnem és együtt vonulnom a nehéz körülmények között kitartó, esküjükhöz hű és a nemzet szolgálata iránt elkötelezett gárdistákkal, hazafiakkal és jogvédőkkel. Az igazságtételt követelő, erőt és elszántságot felmutató rendezvény békésen, atrocitás nélkül zajlott le. Elérzékenyítő volt megtapasztalni, hogy milyen szeretettel és őszinte örömmel fogadtak a gárdisták. Az eseményről, amelyen Vona Gábor levelét ismertették, Murányi Levente, Hegedűs Lóránt és Mészáros István mellett én is felszólaltam ismertetve többek között a jóvátétel érdekében folytatott jogi küzdelem fejleményeit az alfahir.hu az alábbiak szerint számolt be. Külön  öszönet a remek szervezésért Kormány Sándornak, aki egyúttal a kártérítési perekben is rendkívül hatékony segítséget nyújt: az ő, illetve kilenc gárdista társa kártérítési perében a Fővárosi Törvényszék július 14-én hirdet elsőfokú ítéletet. A Szabadság téren tartott beszédemet és a fényképeket rövidesen közzéteszem.

alfahir.hu: A Bajtársiasság Napján elszenvedett jogsérelmekre emlékezett az Új Magyar Gárda Mozgalom, az Erzsébet tértől a Hazatérés templomáig vonulva.

A Fővárosi Ítélőtábla 2015. június 19-én hozott jogerős ítéletével 200 ezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést és 65 ezer forint perköltséget ítélt meg Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnöke részére, amiért a Budapesti Rendőr-főkapitányság még a Gyurcsány-kormány időszaka alatt 2008. szeptember 20-án a Szabadság téri hazafias tüntetés feloszlatása során kutyás rendőrökkel támadott rá. A bíróság - helyben hagyva a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét -  megállapította, hogy sérült a felperes testi és lelki egészsége, illetve emberi méltósága, továbbá szükségtelen és aránytalan volt ez a fellépés a jogvédővel szemben, akit a perben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselt, aki maga is jelen volt nemzeti jogvédőként a tüntetésen.