ET-tevékenység

az Európa Tanácsban végzett munka

ET-szavazás Magyarország ügyében - álláspontok a vitában és azt követően

Nagy sikernek nevezte Braun Márton fideszes országgyűlési képviselő a Magyarországgal kapcsolatos keddi strasbourgi szavazás kimenetelét - azt, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nem tartotta szükségesnek az országgal szembeni megfigyelési (monitoring) eljárás hivatalos megindítását. Szabó Vilmos szocialista képviselő ugyanakkor azt emelte ki, hogy ha nem is nevezik monitoring eljárásnak, az Európa Tanács továbbra is figyelemmel kíséri a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi helyzetét.


"Nem kérdőjeleződött meg a demokratikus elkötelezettségünk a közgyűlésben" - mondta a szavazás után újságíróknak nyilatkozva Braun, a magyar ET-delegáció vezetője, aki számos, sikeres módosító indítvány mellett érvelt a vitában. Feltételezése szerint az, hogy hivatalos megfigyelési eljárás ugyan nem indul, de "szoros figyelemmel kísérik" a magyar hatóságoknak tett ajánlások teljesítését, a gyakorlatban esetleg úgy valósulhat meg, hogy a jogi bizottság jelentést készít majd a magyarországi fejleményekről.

Gaudi: Európa jövője a fiatal európaiak kezében van

Az Európa Tanács 2013-as tavaszi ülésén felhívta a figyelmet a magyar fiatalok elvándorlásának problémájára, és a rendszerváltást követő privatizáció negatív következményeire. A fiatal európaiaknak csak akkor lehet esélyük ha követik az európai hagyományokat, a keresztény hagyományokat, és a hagyományos nemzeti közösségek tiszteletét - fejtette ki a jogvédő képviselő. 

Székelyföldi látogatást sürget Gaudi Nagy Tamás

A jobbikos országgyűlési képviselő az Európa Tanács emberi jogi biztosának székelyföldi látogatását sürgette az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán.

A képviselő pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy előző nap Nils Muiznieks emberi jogi ET-biztos éves jelentésének vitájában azt kérdezte Muizniekstől, mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a székely területi autonómia megvalósításához. Gaudi megjegyezte: az alig egy éve megválasztott biztos - a tevékenységének első évéről szóló jelentés szerint - rengeteget foglalkozott a cigányok, homoszexuálisok és bevándorlók jogaival.

Úgy tűnik, a székelység ügye háttérbe szorul a cigányok és homoszexuálisok mögött

Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosának székelyföldi látogatását sürgette az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán.

Mint arról a képviselő pénteken tájékoztatta az MTI-t, előző nap Nils Muiznieks emberi jogi ET-biztos éves jelentésének vitájában azt kérdezte Muizniekstől, mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a székely területi autonómia megvalósításához.

Hogyan kívánja erősíteni a hagyományos nemzeti közösségek jogait az ET-ben ? - Gaudi kérdezte az ET közgyűlésen az andorrai kornányfőt - Videóval

Jelenleg Andorra az Európa Tanács meghatározó végrehajtó szervének, a Miniszterek Bizottságának elnöke, ezért ebben a minőségében kérdezte őt Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakának csütörtöki napján arról, hogy Andorra mit kíván tenni a hagyományos nemzeti közösségek jogainak (különösen területi autonómiához való jog) erősítése érdekében.

Az ET emberi jogi biztosának székelyföldi látogatását sürgette Gaudi Strasbourgban - Videóval

Mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a székely területi autonómia megvalósításához? - tette fel a kérdést Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő Nils Miuznieksnek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2013. április 25-i ülésnapján.

Gaudi előzetesen jelezte: az alig egy éve megválasztott biztos első évéről szóló jelentés szerint rengeteget foglalkozott a cigányok, homoszexuálisok és bevándorlók jogaival. Számíthatnak-e figyelmére és védelmező erőfeszítésre a hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjai, mint például az önrendelkezési küzdelmet folytató székelyek? A biztos a válaszában elmondta, hogy a cigányokkal azért kell kiemelten foglalkozni, mert ők a legsérülékenyebb kisebbség Európában, de foglalkozni kell a nemzeti kisebbségek jogaival is.

Magyar képviselők az ET-ben a vallási közösségek elleni erőszakról

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésszakán a szerdai vitanapon a vallási közösségek elleni erőszak témájában hozzászólt Kalmár Ferenc András KDNP-s, Szabó Vilmos szocialista, valamint Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő.

Victor Pontát kérdezte Gaudi-Nagy Tamás

Beszédét követően Victor Ponta több kérdés is kapott a képviselőktől. Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője azt kérdezte, nem volna-e időszerű, hogy Románia biztosítsa a területi autonómiát Székelyföld számára. Victor Ponta válaszában rámutatott, hogy a decemberi választásokon a magyar kisebbség legitim képviselőket választott a román törvényhozásba az RMDSZ képviselőinek személyében, és velük igyekszik majd megtalálni a megoldást, hogy a magyarok jobban képviseltethessék magukat és minden joguk az európai normáknak megfelelően érvényesülhessen.

Gaudi a cigányokat érő állítólagos diszkriminációról és a nemzeti közösségek jogairól

A cigány gyermekek diszkriminációjáról, a nemzeti közösségek jogairól, illetve az örményországi választási megfigyelésről fogalmazták meg álláspontjukat magyar képviselők az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi plenáris ülésén.

Gaudi-Nagy Tamás bírálta a cigány gyermekek diszkriminációjáról a liberális török rapportőr, Nursuna Memecan által készített jelentést. A jobbikos képviselő szerint az iskolai szegregáció megszüntetését és a roma gyerekek számára erőteljes pénzügyi támogatást szorgalmazó jelentés "azon a már megbukott liberális dogmán alapul, hogy pozitív diszkriminációval, anyagi forrásokkal és a többségi társadalom toleranciára nevelésével meg lehet szüntetni a cigánysággal kapcsolatos problémákat".

Mikor biztosítja Románia a székelyek számára a területi autonómiát és hagy fel a székely jelképek üldözésével? Gaudi-Nagy kérdezte Victor Pontát, a román miniszterelnököt az ET közgyűlésén - Videóval

Ismeri ezt a jelképet Ponta úr? - kezdte kérdését Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2013 tavaszi ülésszakának 3. napján Strasbourgban, felmutatva a székelyek zászlójának közismert napos-holdas szimbólumát. Ismernie kell, mivel az Ön kormánya az, amely tiltani szeretné az ET jogi szabályozásával és az európai példákkal összhangban álló  területi autonómiát követelő 700 ezer székely jelképének használatát. Idén márciusban 40 ezer székely hatalmas tüntetésen erősítette meg az autonómia statutumot, amelyet a román parlament már kétszer visszautasított. Nem gondolja úgy, hogy Romániának az ET tagsága 20. évfordulóján biztosítania kellene végre a területi autonómiát a székelyek számára és ennek érdekében haladéktalanul tárgyalásokat kezdenie a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel, hogy a feszültségek és konfliktusok elkerülhetők legyenek? - fejezte be kérdését a Jobbik frakciójában működő, de az ET közgyűlés egy politikai csoportjához sem tartozó nemzeti radikális képviselő.

Gaudi a magyarellenes atrocitásokról és vallási diszkriminációról az ET közgyűlésen Strasbourgban - Videóval

Az erőszak a vallási közösségek elleni jelentés vitájában az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai ülésén Gaudi-Nagy Tamás a magyar delegáció tagja felszólalásában rámutatott: a jelentéstevővel egyetért abban, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság  garantálása kötelezettséget teremt a tagállamok számára arra, hogy a hátrányos megkülönböztetést elkerüljék és a vallási közösségek elleni erőszakkal szemben fellépjenek.

A svájci modell Románia számára is követendő - Gaudi kérdezte az ET közgyűlésén a svájci külügyminisztert - Videóval

A svájci külügyminiszterhez, Didier Burkhalterhez intézett nemzeti közösségek jogaival kapcsolatos kérdést Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az ET 2013 tavaszi parlamenti közgyűlésének 2. napján, 2013. április 23-án, kedden. A kérdés arra irányult, hogy el tudná- e képzelni a területén élő nemzeti közösségek életét és jogait mintaszerűen biztosító, EU tagságtól magát távol tartó, szuverenitását őrző államban azt, hogy bármely Svájcban élő nemzeti közösség meg lenne fosztva attól a jogától, hogy eldöntse milyen regionális keretek (kantonok) között kíván élni vagy az ilyen régiók határait a központi állam önkényesen változtassa meg.

Megbukott liberális dogmákon alapuló, elfogult ET jelentés a cigány gyermekek elleni diszkriminációról - Videóval

A cigány gyermekek elleni diszkriminációról szóló jelentés vitájában Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az ET 2013 tavaszi parlamenti közgyűlésének 2. napján 2013. április 23-i  keddi felszólalásában egyedüliként fogalmazott meg kritikát a liberális török rapportőr, Nursuna Memecan jelentésével szemben. A nemzeti radikális képviselő rámutatott, hogy az állítólagos cigány gyermekekkel szembeni diszkrimináció, iskolai szegregáció megszüntetését és számukra erőteljes pénzügyi támogatást szorgalmazó jelentés azon a már megbukott liberális dogmán alapul, hogy pozitív diszkriminációval, anyagi forrásokkal és a többségi társadalom toleranciára nevelésével meg lehet szüntetni a cigánysággal kapcsolatos problémákat.

Morvai és Gaudi beszélgetése a Magyarország elleni hadjáratról és a délvidéki jogsértésekről (Videóval)

A magyar euro-szkeptikusok száma napról napra nő, hála az Unió Magyarország elleni háborújának, amelyet "ikertestvérével", az Európa Tanáccsal együtt folytat. Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás Európai Parlamenti és Európa Tanácsi képviselők e háború lehetséges okait és fejleményeit elemzik.

Másik témájuk a szerb Uniós csatlakozással összefüggésben a délvidéki magyarok jogfosztottsága és az ez ellen való kormányzati és nemzetközi fellépés szükségessége.

Román támadás a székely zászló ellen

Erdélyben, Székelyföldön  a döntő többségben székelyek lakta  Kovászna és Hargita megyében a kormánymegbízottak a székely zászló kitűzését levélben tiltották meg. A nemzeti közösségi jogokat sértő intézkedés ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, felesleges provokálja az területi autonómiától máig megfosztott székely közösséget. Az intézkedés ellen a romániai magyar nagykövet is felemelte hangját, mire a román külügyminiszter kiutasítással fenyegette meg, ezt már a magyar kormány sem hagyta szó nélkül.

Izsák Balázs, SZNT elnök és Tőkés László : 2013 legyen az autonómia éve

Beszéd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület bővített közgyűlésének tíz éves évfordulóján

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!*
Kedves Barátaim, emlékező magyarok!
           
 Üdvözlöm Tőkés László gondolatát: legyen a 2013-as év az autonómia éve. Ez az év többszörösen is kerek évforduló. Itthon az autonómia-mozgalom tízéves évfordulóját ünnepeljük, hamarosan tízéves lesz a Székely Nemzeti Tanács is, egész Európa pedig arról emlékezhet meg, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése húsz évvel ezelőtt fogadta el az 1201/1993 számú ajánlást, amelyből ugyan nem lett az Emberi Jogok Európai Egyezményének kiegészítő jegyzőkönyve, de amikor felvették az Európa Tanácsba, Románia kötelezettséget vállalt a teljesítésére. Az ajánlás 11.-ik cikkében kimondja, hogy, azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek. Ez nem más, mint az egy régióban többséget alkotó nemzeti közösség joga a területi autonómiához. Ugyancsak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése fogadta el tíz évvel ezelőtt - egy másik évforduló - az Andreas Gross jelentése alapján készült, híres 1334/2003-as számú ajánlást, amely a kisebbségek autonómiáját, mint a konfliktusok megelőzésének eszközét jelöli meg. E kettős évfordulóra való tekintettel kértük az Európa Tanács tisztségviselőitől, hogy az autonómia európai évévé tegye az Európa Tanács a 2013-as évet. Ezt a kérést arra hivatkozva hárították el, hogy nincsen hagyománya az Európa Tanácsban az egyes évek elnevezésének.

Véleményterroristák támadásától a délvidéki magyarok elleni jogsértésekig - Gaudi-Nagy videós összefoglalója az Európa Tanács Közgyűlésének múlt heti ülésén történtekről

Kérem fogadják érdeklődéssel és tekintsék meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén zajlott fontosabb és magyar szempontból különösen érdekes történésekről készített videós összefoglalóját, amelyet az ET strasbourgi székhelyén található stúdióban felvett ismertetőm foglal keretbe. Kitérek a véleményterroristák az ellenem irányult és csúfosan megbukott támadására, Szerbia uniós csatlakozásának a délvidéki magyarság igényeinek teljesítéséig történő blokkolására, az Azerbajdzsánnal kapcsolatos vitákra, a menekültügyi kérdésekre, a cigányok bűnözésével és elcsatolt területen élő magyarokkal kapcsolatos ET főtitkárhoz intézett kérdésemre és más érdekességekre.

Az összeállítást úgy szerkesztettük meg munkatársainkkal, hogy az adott témához elérhető felszólalások és videók elérhetők legyenek. Kérem írják meg véleményüket és terjesszék ezt a hiánypótló anyagot, amely a fősodratú médiumokban nem jelenhet meg.

Honfitársi üdvözlettel: Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő,
a magyar ET delegáció tagja

Szerbia rendezze a délvidéki magyarok ügyét, addig ne lehessen EU tag! - Gaudi az EU bővítési biztosát kérdezte az ET Közgyűlésen

Az Európa Tanács Közgyűlésének 2013. január 24-i ülésén Stefan Füle, az EU cseh nemzetiségű bővítési biztosa ismertette az EU bővítéssel kapcsolatos stratégiáját, amlely most elsősorban a balkáni országokra fókuszál. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció Európa Tanácsba delegált tagja a biztoshoz intézett kérdésében kifejtette, hogy a csatlakozással szemben támasztott elsőszámú feltétel a biztos korábi nyilatkozatai szerint a joguralom érvényesülésének elve. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Szerbia EU csatlakozási tárgyalásainak megkezdését az EU a Koszovóval fennálló viszony rendezéséhez köti, addig a Délvidéken élő közel 300 ezer magyar egyéni és közösségi jogai még mindig nincsenek teljes körűen biztosítva, gyakoriak az etnikai alapú jogsértések és a területi autonómiáról Szerbi hallani sem akar. Kérte a biztos, hogy a délvidéki magyarság rendezetlen helyzetének megoldását is tegye az EU a szerb csatlakozás előfeltételévé.

Stefan Füle válaszában elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek jogai valóban nagyon fontos elvek és a csatlakozásnál a figyelembe veendők, ismeri a "vajdasági" helyzetet, azonban a délvidéki magyar szervezetektől kapott értesülései szerint a helyzet nem nyugtalanító. " Bízzon bennem, ha bármilyen aggodalomra okot adó körülmény észlelek, akkor közbelépek" - mondat válaszában a biztos.