A magyar demokrácia helyzetéről vitázott az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. Az ügy az ET szokásaitól meglehetősen eltérő módon, különleges eljárással került a parlamenti közgyűlés napirendjére egy hétfőn született soron kívüli döntés eredményeként. A vita véget ért, nem is szavaztak a monitoring eljárásról, és kétséges hogy az ET vizsgálatot indítana.

A svéd vezérszónok szerint a magyar kormány aláásta a fékek és egyensúlyok rendszerét, ezért monitoring eljárás alá kellene vonni. A felszólalók többsége azonban inkább védte a kormányt.

Fél hátkor kezdődött el az Európa Tanács Közgyűlésén a vita a magyar demokráciáról, amelyet huszonnégy képviselő kezdeményezte, így a szocialistákon kívül  Európai Néppárthoz tartozók is.

Björn von Sydow svéd képviselő, a vezérszónok szerint Magyarország soha nem állt demokrácia ellenőrzési folyamat alatt. Mint mondta, a Fidesz az összes választó 33 százalékával került kétharmados többségbe, és azóta a fékek és egyensúlyok rendszerét aláásták, a demokrácia erodálódik. A magyar kormány úgy tűnik, eltávolodik a demokratikus értékektől, erre példa a médiatörvény, az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése, sok köztisztviselő kirúgása - tette hozzá.

Január 26-án, az Európa Tanács (ET) januári közgyűlésén Strasbourgban Boris Tadic szerb elnök meghallgatására került sor, amelynek során az ET képviselői is kérdezhettek. A magyar képviselők közül Kalmár Ferenc (KDNP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerettek volna kényes kérdéseket feltenni.

A KDNP képviselője a temerini fiúk kegyelmi ügyéről, Gaudi-Nagy a délvidéki magyarok számára biztosítandó területi autonómiáról, a magyarság elleni erőszakos cselekmények és a magyarok elleni emberi jogi jogsértések megfékezéséről, a felelősök felelősségre vonásáról, a Délvidékre került háborús menekültek elköltöztetéséről, a magyarság ellen a II. világháború és a '90-es évek során elkövetett agressziók kivizsgálásáról és az áldozatok jóvátételéről, végül pedig egyes magyar politikusokkal például Zagyva Gyula jobbikos képviselővel szembeni beutazási tilalmak megszüntetéséről kérdezett volna.

A jelentés tartalmazza a magyar Országgyűlés 7 állandó és 7 helyettesítő képviselőjénak részvételével működő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés munkájának őszi ülésszakának részleteit.

A jelentés ide kattintva letölthető

A Magyar Országgyűlés állandó delegációjának tagja Gaudi-Nagy Tamás is, aki ezen az ülésszakon az ukrajnai demokratikus intézmények témában felszólalt és hangot adott annak az igényének, hogy a kárpátaljai magyarság számára biztosítsák a nemzeti önrendelkezési jogát, ennek keretében többek között a szabad nyelvhasználatot is.

Az írásbeli hozzászólás szövege itt található.

Kedvező változás tapasztalható Ukrajna kisebbségi politikájában, hangoztatta több felszólaló az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán az ukrajnai demokratikus intézmények működését értékelő vitában. Gaudi-Nagy Tamás az önrendelkezési jog biztosítását sürgette a kárpátaljai magyarságnak.

Az alábbiakban a jelentést olvashatják. Az oldal alján található linkről letölthető a dokumentum.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerint az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésnapjain sikerült elérnie, hogy Európában is napirendre kerüljön Trianon ügye, a Kárpát-medence magyar nemzetiségi kérdései, illetve a magyarországi emberi jogi helyzet.

Elfogadhatatlan, hogy a rendszer jelenlegi szabályai szerint az Európa Tanács közgyűlésének egyetlen politikai csoportjához sem tartozó képviselő kifejezetten hátrányos megkülönbözetésben részesül és csak sorrendben 39. helyen szólalhat fel először független képviselőként a politikai csoportok képviselői után.

Gaudi-Nagy Tamás Európa Tanácsban végzett munkájáról tartott sajtótájékoztatójának (2010.06.30.) visszhangjait ide kattintva olvashatják

Ez a cikk a barikad.hu és a kuruc.info hírportálokon jelent meg.

Gaudi-Nagy Tamás elmondta: sikerült elérnie, hogy napirendre kerüljön Trianon ügye.

Személyesen fordult Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságához Gaudi-Nagy Tamás a Magyar Gárda feloszlatása miatt. A jobbikos képviselő elmondta azt is: az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésnapjain sikerült elérnie, hogy Európában is napirendre kerüljön Trianon ügye, a Kárpát-medence magyar nemzetiségi kérdései, illetve a magyarországi emberi jogi helyzet.

Répássy: a bizottságok nem az inkvizíció szervei
A parlament tegnapi ülésének kiemelten fontos napirendi pontja volt a „lex-Biszku” néven futó, a do­kumentumfilmek nyilvánosságáról szóló javaslat vitája.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerint az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésnapjain sikerült elérnie, hogy Európában is napirendre kerüljön Trianon ügye, a Kárpát-medence magyar nemzetiségi kérdései, illetve a magyarországi emberi jogi helyzet.

Gaudi Nagy Tamás botrányosnak nevezte, hogy a dokumentum a 2006 őszével kapcsolatos "rendőrterror eseményeit" egy szóval sem említi.

Az Európa Tanács június 21-25 közötti parlamenti közgyűlésén  Gaudi-Nagy Tamás határozottan elítélte Szerbia nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kétarcú politikáját a koszovói helyzettel kapcsolatos jelentés vitájában.

Ha csupán romastratégiákat fogadunk el, de az elszegényedésre és leszakadásra ítélt területeket nem zárkóztatjuk föl, soha nem fog jelentősen javulni a helyzet - hangsúlyozta az MTI-nek adott nyilatkozatában Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által a romák európai helyzetéről hozott állásfoglalással kapcsolatban.

Gaudi-Nagy Tamás határozott fellépést sürgetett a példátlan szlovák lépés ellen

Nem volt hajlandó kifizetni a szlovák állam Berényi József eddigi parlamenti képviselő strasbourgi útját, így - bár ő a jelentéstevője három napirenden levő előterjesztésnek is - nélküle tárgyalta jelentéseit az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése és az ET Jogi és Emberi Jogi Bizottsága 2010. június 22-én.

A kettős állampolgárság a kelet-közép-európai térségben szokásos, bevett intézmény az identitás és érzelmi kötődés kifejezésére, így Zágrábnak nem okozott problémát a magyar állampolgársági törvénymódosítás - válaszolt Ivo Josipovic horvát elnök az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésén két magyar országgyűlési képviselő, Harangozó Gábor (MSZP) és Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) ezzel kapcsolatos kérdésére.
A strasbourgi székhelyű összeurópai intézmény, amely az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásán őrködik a 47 tagállamban, hétfőtől tartja parlamenti közgyűlési ülésszakát, és a nyitó napon Josipovic volt a fórum vendége. Beszédének elhangzása után a horvát államfő kérdésekre válaszolt.