Elkészült a jelentés az ET 2010. Júniusi Ülésszakáról
Az alábbiakban a jelentést olvashatják. Az oldal alján található linkről letölthető a dokumentum.
Jelentés
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2010. Júniusi Ülésszakáról
Budapest, 2010. Június
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2010. Június 21-25. Között Tartotta Nyári Ülésszakát Strasbourgban. Az Ülésen Az Országgyűlés Megalakulását Követően Új Magyar Delegáció Képviselte Az Országgyűlést (Dr. Braun Márton, Kalmár Ferenc, Koszorús László, Vejkey Imre, Hoppál Péter, Székiné Sztrémi Melinda (Fidesz-Kdnp), Harangozó Gábor (Mszp), Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), Kaufer Virág (Lmp). Az Ülés Napirendjén Többek Között A Romák Európai Helyzete, Az Európai Demokrácia Helyzete, A Szexista Sztereotípiák A Médiában Kérdésköre Szerepeltek. Az Ülésen Felszólalt Josipovics Horvát Köztársasági Elnök, Akinek Harangozó Gábor És Gaudi-Nagy Tamás Tett Fel Kérdéseket.
I.
A Horvát Köztársasági Elnöknek, Ivo Josipovicsnak Harangozó Gábor A Kettős Állampolgárság Horvátországi Megítéléséről Tett Fel Kérdést, Nevezetesen, Hogy A Kettős Állampolgárság A Kisebbségek Vonatkozásában, Különös Tekintettel Szerbiára, Okozott-E Problémát Horvátországnak. A Horvát Köztársasági Elnök Válaszában Rámutatott, Hogy Az Esetleg Felmerülő Problémákat – Különösen A Szavazati Jog Tekintetében – Bosznia És Hercegovinával Összefüggésben Rendezik, És Ugyanígy Tesznek Szerbia Esetében Is. Rámutatott, Megértik Azoknak Az Érzéseit, Akik Egy Ország Állampolgárai, De Identitásukban Egy Másik Nemzethez Kötődnek, Akár Családi Kötelékek Révén Is. Hangsúlyozta, Hogy A Térség Országai Közötti Együttműködést Hangsúlyosan Támogatják, Beleértve A Szabályozott Kettős Állampolgárság Kérdését Is.
Gaudi-Nagy Tamás Arra Kérdezett Rá, Hogy Az Önrendelkezés Stabilizálja Vagy Destabilizálja A Térséget. A Horvát Köztársasági Elnök Válaszában Rámutatott, Hogy Az Önrendelkezés Kérdése Nagy Változásokat Indított Meg A Politikában És A Régióban Egyaránt. Elmondta, Hogy Természetesen Ennek A Kérdésnek Történelmi És Politikai Háttere Van, Amely Minden Térségben Más És Más, Úgyhogy Nehéz Egy Egységes Formulát Alkalmazni Minden Ország Esetében. Reálisan Kell Nézni A Kérdést,
Dél-Kelet-Európában Az Emberi Jogok Kérdése Fókuszba Került. Hangsúlyozta, Könnyű Felismerni, Hogy Az Újonnan Született Országok Esetére Is Ez Vonatkozik. Az Önrendelkezési Gyakorlásnak Eredményeként Az Emberi Jogok Korábbinál Magasabb Fokú Kiteljesedését, Érvényesülését Eredményezte.
A Közgyűlés Vitát Folytatott És Határozatot, Valamint Ajánlást Fogadott El A Romák Európai Helyzetével Kapcsolatosan. A Vitához Hozzászólást Adott Be Harangozó Gábor, Gaudi-Nagy Tamás És Kaufer Virág. Harangozó Gábor Hozzászólásában Kiemelte, Hogy A Hátrányos Helyzetben Lévő Sérülékeny Közösségek, Így A Roma Közösségek Helyzetét Területi Összefüggésben Is Kell Vizsgálni. A Sérülékeny Társadalmi Csoportok Szegregációja Összefüggésben Van A Mély Szegénységgel És A Munkanélküliséggel, Ezáltal A Társadalmi Vonalon A Kirekesztettségük Nő. A Gazdaságilag Fejletlen Területeken Való Koncentrációjuk Vezet Oda, Hogy A Roma Közösségek Szociális Ellátása, Az Ott Levő Egészségügyi Szolgáltatások Lényegesen Alacsonyabb Színvonalúak, Ugyanakkor A Szegregációs Tendenciák A Városokban Sokkal Szembetűnőbbek, Mint Vidéken. Ennek Ellenére A Vidéki Szegregáció Nagyobb Problémát Okoz. Ezt A Területi Elvet Ugyanakkor Az Európai Statisztikák Kevésbé Tartalmazzák, Emiatt Az Erre Vonatkozó Elemzések Elégtelenek, És Nem Tükrözik A Valós Helyzetet. Mindezek Alapján Integrált Megközelítés Szükséges, Hogy Területi Összefüggésben Kezelni Tudják A Kérdést. A Horizontális Megközelítés Ugyanakkor Elégtelen A Kérdés Megoldásához, És Ezért A Területi Vonatkozásokat Is Vizsgálni Kell.
Kaufer Virág Hozzászólásában Rámutatott, Hogy Az Európai Roma Közösségek Nem Homogének, És Így Az Általuk Képviselt Kultúra És Tradíciók Is Különfélék. Az Etnikai Csoport Megkülönböztetése Az Etnikai Mellett A Nemhez Való Tartozáson És A Társadalmi-Gazdasági Státuszokkal Összefüggő Osztálybesorolásokon Is Alapszik. A Roma Nőkkel Szembeni Erőszak Nem Egyedülálló Kulturális Jelenség, Hanem A Roma Közösségek Társadalmi Elnyomásával És A Nem Roma Társadalom Patriarchális Viszonyaival Van Összefüggésben. A Magyar Felszólaló Rámutatott, Hogy Az Iskolázottság Kérdése Nemcsak Tradíciók Miatt Fontos Terület, És Emellett A Roma Népesség Egészségügyi Állapotának Gazdasági És Társadalmi Gyökerei Vannak. A Felszólaló Hangsúlyozta, Hogy A Roma Népesség Társadalmi Státuszának Javításához Az Európa Tanács Megfelelő Programokkal Rendelkezik, Amely Egyben A Kulturális És Egyéni Életstílusok Különbözőségét Is Megőrizheti.
A Közgyűlési A Vitát Követően A Miniszteri Bizottságnak Szóló Ajánlást És Határozatot Hozott. Az Ajánlásban (1924/2010) A Közgyűlés Azt Javasolta A Miniszteri Bizottságnak, Hogy Foglalkozzon Kiemelten Az Európai Romák Helyzetével, Különös Tekintettel A Nőkre És Lánygyermekekre, Akik Többszörös Diszkrimináció Áldozatai. Javaslatában A Közgyűlés Megfogalmazta, Hogy Az Európa Tanács Koordinátort Nevezzen Ki A Roma Kérdések Kezelésére, És Működjön Együtt Az Egyéb Nemzetközi Szervezetekkel E Kérdésben. Ebben Az Összefüggésben A Közgyűlés Fontosnak Tartotta, Hogy A Miniszteri Bizottság Figyelmét Felhívja A Nemzeti Kisebbség Védelméről Szóló Konvenció És A Regionális És Kisebbségi Nyelvek Kartájának Ratifikálásának És Aláírásának Szükségességére.
A Közgyűlés Által Elfogadott Határozatban (1740/2010) A Közgyűlés Többek Között Arra Ösztönözte A Tagországokat, Hogy Nem Csak Hátrányos Helyzetű Népcsoportként, Hanem Nemzeti Kisebbségként Is Foglalkozzanak A Roma Közösségekkel, És Alkalmazzák Rájuk A Kisebbségi Konvenciót, Illetve Az Európai Nyelvi Kartát Is.
A Közgyűlés Felhívta A Tagországok Figyelmét, Hogy Dolgozzanak Ki Nemzeti Akcióterveket És Fogadjanak El Átfogó Antidiszkriminációs Szabályokat A Romák Integrációja Érdekében. A Közgyűlés Fontosnak Tartotta, Hogy A Minisztériumok És A Helyi Közigazgatás Szervei Is Rendelkezzenek Megfelelő, A Romákat Segítő Struktúrákkal. A Közgyűlés Külön, Részletes Irányvonalakat Határozott Meg A Romák Oktatása, Lakáshoz Juttatása, Foglalkoztatása, Egészségügyi Ellátása Területén. A Közgyűlés Ugyanakkor Felszólította A Roma Közösségeket, Hogy A Maguk Közösségein Belül Harcoljanak A Roma Nők És Lánygyermekek Diszkriminációja És Az Ellenük Elkövetett Erőszakos Cselekmények Ellen, Különös Tekintettel Az Otthoni Erőszakra És Az Erőszakos Gyermekházasságokra. A Közgyűlés Felhívta A Roma Közösségek Figyelmét, Hogy A Tradíciók És Szokások Nem Adhatnak Alapot Az Emberi Jogok Megsértésére.
A Közgyűlés Vitát Folytatott, Határozatot Hozott És Ajánlást Fogadott El Koszovó Helyzetéről És Az Európa Tanács Szerepéről. A Vitában Felszólaló Gaudi-Nagy Tamás Kiemelte, Hogy Koszovónak A Lehető Leghamarabb Az Európa Tanácsban Lenne A Helye Teljes Jogú Tagként. Az Európa Tanács Értékeinek Alkalmazása Ugyanis Erősítené A Koszovói Demokratikus Értékeket Is. A Magyar Felszólaló Ugyanakkor Kiemelte, Hogy A Világnak Tiszteletben Kell Tartania A Koszovói Albánok Önrendelkezési Jogát. A Koszovói Kormánynak Teljes Mértékben Együtt Kell Működnie A Koszovói Korrupcióellenes Ügynökséggel És Megfelelő Forrásokat Kell Biztosítani Működéséhez. Gaudi-Nagy Tamás Egyetértett Azzal Is, Hogy A Koszovói Kormánynak Teljes Mértékben Tiszteletben Kell Tartani A Kisebbségi Jogokat, A Decentralizációt, A Kisebbségi Nyelvek Használatát, Kiegyensúlyozott És Részrehajlás Nélküli Történelemoktatást Kell Bevezetniük. Mindamellett A Kisebbségi Közösségek Mellett Teljes Jogú Részvételt Kell Biztosítani A Politikai Rendszerben És A Közszférában. A Magyar Hozzászóló Kiemelte, Hogy Teljes Mértékben Támogatja A Szerb Közösség Célját A Nemzetközi Követelményeknek Megfelelő Kollektív Jogok Gyakorlására, Talán Még Területi Autonómia Között Is, Ahogy Ezt A Dél Tiroli Német Anyanyelvűek Számára Biztosított. Rámutatott, Hogy Szerbia Egyoldalú Játékot Játszik, Míg A Koszovóban Lévő Szerbek Kollektív Jogaiért Küzd, Addig Ezt Nem Kívánja Megadni A Vajdasági Magyar És Egyéb Nemzeti Közösségeknek. Rámutatott, Megítélése Szerint, Ameddig Szerbia Nem Adja Meg A Területi Autonómiát És Az Önmeghatározáshoz Való Jogot A Magyar Közösségnek, Addig Nem Lehet Az Európai Unió Tagja. Rámutatott, Hogy Az Európai Kontinensen Egyenlő Mércékkel Kell Mérni A Szabadságot, A Biztonságot És A Jogot, Hiszen Az Észtek, A Lettek, A Litvánok És Nagyon Sok Nép Még Szabadságot És Függetlenséget Vívott Ki Magának Az Önrendelkezés Alapján, Addig A Magyarok Nem Vitték Sikerre Az Autonómia Törekvésüket. Ez Lehet A Záloga Annak, Hogy Európa Elkerülje A Koszovói, Vagy Más Balkáni Országokban Tapasztalt Konfliktusokat.
A Közgyűlés Határozatot, Valamint A Miniszteri Bizottságnak Szóló Ajánlást Fogadott El. A Határozatban (1739/2010) A Közgyűlés Többek Között Rámutatott, Hogy Koszovóban Nagyobb Hangsúlyt Kell Helyezni Az Európai Értékek Érvényesítésére. Hangsúlyozták, Hogy A Korrupció, A Törvényhozás, Az Európai Unió Szerepének Növelése, Az Ensz Szerepének Növelése, A Belgrád És Pristina Közötti Párbeszéd Kérdése Fontos Eleme A Helyzet Rendezésének. A Közgyűlés Elítélte Az Etnikumok Közötti Konfliktusokat És Bűnöket, Valamint Felhívta A Szerb Hatóságok Figyelmét, Hogy Ne Akadályozzák A Visszatérni Kívánók Költözését. Az Európa Tanács Tagországait Többek Között Felszólították Arra, Hogy Segítsék A Koszovói Reintegrációs Stratégia Megvalósítását, És Arra Bátorították Az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosát, Hogy Folytassa Tevékenységét Koszovóban. A Közgyűlés Felhívta A Koszovói Politikai Pártokat, Hogy Belső Pártéletükben A Demokratikus Normákat Alkalmazzák, Figyeljenek A Nemek Közötti Egyenlőségre És Bátorította A Pártokat A Multietnicitáson Alapuló Pártösszetétel Szempontjának Figyelembe Vételére.
A Közgyűlés A Miniszteri Bizottságnak Szóló Ajánlásában (1923/2010) Rámutatott, Hogy Világosan Határozza Meg Politikai Elkötelezettségét, Az Európa Tanács Segítse A Koszovói Demokráciát Az Emberi Jogok És A Jogállamiság Érvényesítéséért, Adjon Prioritást A Korrupció Ellenes Harcnak, A Szervezett Bűnözés Elleni Harcnak, És Ennek Érdekében Erősítse Meg A Koszovói Ítélkezés Struktúráját. A Közgyűlés Felhívta A Miniszteri Bizottság Figyelmét, Hogy Fordítson Figyelmet Az Európai Embertelen Bánásmóddal Kapcsolatos Bizottság, Valamint A Nemzeti Kisebbségekkel Kapcsolatos Tanácsadói Bizottság Ajánlásaira És Munkájára. A Közgyűlés Fontosnak Tartotta, Hogy A Nemzeti Kisebbségek Közül Különösen Roma És Az Egyiptomi Közösségre Fordítsanak Figyelmet.
A Közgyűlés Jelentést Hallgatott, Vitát Folytatott És Határozatot Hozott Az Európai Demokrácia Állapotáról. A Vitában Felszólaló Gaudi-Nagy Tamás Hangsúlyozta Hozzászólásában, Hogy Elsősorban A Magyarországi Összefüggésre Kívánja Felhívni A Figyelmet. Elmondta, Hogy Az Előző Jelentést 2006 Márciusában Készítették, Azonban Ezt Követően A Magyar Szocialista Kormány Folytatta Tevékenységét, Becsapva Az Embereket. Ezt Követően 2006 Őszén Egy Masszív Kormányellenes Demonstrációra Került Sor, Amelyet Egy Intenzív És Agresszív Rendőrterror Követett. Rámutatott, Hogy Kolléganőjével, Morvai Krisztinával Együtt Független Jogászként Fellépett A 2006. Őszi Események Részbeni Vizsgálatáért, Amelyben Több Száz Ember Sérült Meg. A Szocialista Politikusok Instrukciói Alapján Brutálisan Megverték Őket, Valakinek Még A Szemét Is Kiverték. Sok Embert Bebörtönöztek, Mindezen Emberek Védelmét Független Nemzeti Jogvédő Szolgálat Látta El. Rámutatott, Hogy Egy Hónappal Ezelőtt Szerencsére Váltás Történt A Magyar Politikában, Azonban A Politikai Foglyok Továbbra Is Börtönben Maradtak. Ezek Olyan Emberek, Akik Továbbra Is A Diktatórikus Rendszer Ellen És A Terror Ellen Lépnek Fel. Szomorúan Vette Tudomásul, Hogy A Jelentés Csak A Romák Jogaival Foglalkozik, És Nem Tartalmaz Utalást A Magyarok Jogaira.
A Közgyűlés A Vitát Követően Az Európai Demokráciák Helyzetéről És A Közgyűlés Monitoring Eljárásáról Határozatot Fogadott El. A Közgyűlés A Határozatban (1747/2010) Többek Között Kiemelte A Monitoring Tevékenységének Fontosságát Az Európai Elvek És Gyakorlat Értékrend Szavatolásában, Külön Foglalkozott Albániával, Ahol Választások Általában Szabadok És Fair-Ek Voltak, Ugyanakkor A Parlamenti Bojkott És Az Ezzel Kapcsolatos Megmozdulások Nem Segítették A Demokrácia Megszilárdítását. A Határozatban Az Örmény, Az Orosz, Az Azeri Helyzettel Foglalkoztak, Külön Kiemelve A Választójogi Reform Szükségességét Több Országban. Név Szerint Említették Emberi Jogi Vonatkozásban Is Oroszországot, Grúziát, Ukrajnát, Moldovát, Különös Tekintettel A Választójogi Kódexre. A Közgyűlés Felhívta A Tagországok Figyelmét A Választások Tisztaságára És A Politikai Pluralizmus Betartására, A Parlamentben A Politikai Erők Közötti Párbeszédre, A Parlamenteknek A Kormányokat Ellenőrző Szerepének Fontosságára. A Közgyűlés Több Országot Megjelölt, Ahol Az Európa Tanács-I Konvenciók Ratifikálásában Előrelépés Történt, Így Magyarország A Pénzmosással Foglalkozó Konvenció Ratifikálásáért Kapott Dicséretet.
A Közgyűlés Vitát Folytatott És Jelentést Hallgatott Meg A Médiában Mutatkozó Szexista Sztereotípiák Elleni Harcról. A Vitában Felszólaló Kaufer Virág Rámutatott, Hogy A Magyar Kormány Ebben Az Évben Határozatot Hozott Arról, Hogy A Médiákban Meg Kell Előzni A Szexista Sztereotípiákat És Egyenlő Lehetőségeket Kell Biztosítani A Férfiaknak És A Nőknek. A Magyar Felszólaló Kiemelte, Hogy A Média Nagy Befolyással Van Az Emberek Mindennapi Életére, Különösen A Fiatalok Életstílusát Befolyásolja. Kiemelte A Televízió Szerepét És A Tinédzser Magazinok Hatásait. Rámutatott, Hogy Támogatja A Határozatot, Mert Ez Egyben A Kifejezés Szabadságát Is Szolgálja, És Azt, Hogy A Parlamentben És A Politikai Életben Is Harcoljanak A Nemi Sztereotípiák Ellen. A Közgyűlés Határozatot Hozott. A Határozatban A Közgyűlés Rámutatott A Média Szerepére És Felelősségére. Fontosnak Mondta Az Oktatást És Annak Elismerését, Hogy A Gyermekek Számára Is Káros A Szexista Sztereotípiák Megjelenése A Médiában. A Közgyűlés Felszólította A Tagországokat Arra, Hogy Támogassák A Sztereotípiák Elleni Kampányokat, Ellenőrizzék A Médiahatóságok Ez Irányú Tevékenységét És Segítsék Elő Az Iskolai Oktatásban A Kérdés Objektív Megközelítését. A Közgyűlés Felszólította A Média Képviselőjét, Hogy Felelősséggel Foglalkozzanak E Kérdéssel. A Közgyűlés A Miniszteri Bizottságnak Szóló Ajánlásában Felkérte A Miniszteri Bizottságot, Hogy Alkosson Egy Európai Etikai Kódexet A Kérdéssel Kapcsolatban, Támogassa A Kézikönyvek Kiadását A Szexista Sztereotípiák Elleni Harcról, Tegyen Meg Mindent A Nők Elleni És Az Otthonokon Belüli Erőszak Ellen.
A Közgyűlésen Megjelenő Magyar Küldöttség Aktívan Vett Részt És Felszólalt A Bizottsági És Plenáris Üléseken. A Plenáris Ülés A Közgyűlés Alelnökévé Választotta Dr. Braun Márton, A Magyar Delegáció Vezetőjét.
A Közgyűlés Utolsó Ülésnapján Dr. Gaudi-Nagy Tamás A Független Et Képviselőkkel Érő Hátrányos Megkülönbözetés Ellen Emelt Szót Rendkívül Hozzászólásában. Jelezte: Elfogadhatatlan, Hogy A Rendszer Jelenlegi Szabályai Szerint Az Európa Tanács Közgyűlésének Egyetlen Politikai Csoportjához Sem Tartozó, Tehát Független Képviselő Kifejezetten Hátrányos Megkülönbözetésben Részesül És Például Csak Sorrendben 39. Helyen Szólalhat Fel Először Független Képviselőként A Politikai Csoportok Képviselői Után. Kifejtette: A Rendszer Rosszul Működik, Mert A Politikai Csoportok Tagjainak Aránytalanul Nagyobb A Befolyásuk Az Et Működésére, Mint A Függetleneknek. Ez Ellentmond Az Összes Hátrányos Megkülönböztetéssel Kapcsolatos Jogi Előírásnak, Így Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 12. Számú Jegyzőkönyve Első Cikkének, Amely A Megkülönböztetés Általános Tilalmát Tartalmazza, Indítványozta, Hogy Az Európa Tanács Működésében Számos Más Területen Is Megnyilvánuló És Az Európa Tanács, Illetve Emberi Jogokkal Foglalkozó Más Nemzetközi Szervezetek (Pl. Ensz) Diszkrimináció-Ellenes Szabályaival Is Ellentétes Hátrányos Megkülönbözetést Szüntessék Meg És Kezdeményezte Az Ügyrendi Bizottságon Belül Egy Albizottság Felállítását, Amely Kidolgozná A Közgyűlés Eljárási Szabályainak Megfelelő Megváltoztatását Célzó Javaslatokat. Válaszában A Közgyűlés Elnöke Maga Is Egy Ilyen Kezdeményes Megtételére Buzdította A Képviselőt.
Készítette: Jóváhagyta:
Dr. Sárdi Péter Dr. Braun Márton
