Csatáry együttműködik a hatóságokkal, nem tartja magát bűnösnek

Gyanúsítottként kihallgatta és őrizetbe vette Csatáry Lászlót a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerdán. Csatáry László együttműködik a hatóságokkal, nem tartja magát bűnösnek. Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész szerint Zuroff veszélyeztette a nyomozás eredményességét. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kész jogi védelmet nyújtani Csatáry Lászlónak. Gaudi-Nagy Tamás úgy véli, hogy a 97 éves volt rendőrparancsnoknak megsértették a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait, hiszen anélkül bélyegezték meg, hogy jogerős ítélet született volna az ügyében.

A Fővárosi Főügyészség sajtóanyagában az olvasható, hogy "a Budapesti Nyomozó Ügyészség a mai napon Dr. Cs. Lászlót őrizetbe vette, gyanúsítottként kihallgatta és kezdeményezte házi őrizetét a nyomozási bírónál". A háborús bűntett miatt akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

A 97 éves Csatáry Lászlónak a Simon Wiesenthal Központ és a megélhetési nácivadász Efraim Zuroff szerint kulcsszerepe volt abban, hogy körülbelül 300 zsidót Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deportáltak, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében is. A Simon Wiesenthal Központ - a Csatáryról készült anyagában - egy Ausztráliában élő zsidó nő vallomására is hivatkozik, aki még édesapjától hallott a volt csendőrparancsnokról.

Korábban Karsai László történészprofesszor is megélhetési nácivadásznak nevezte Zuroffot és kijelentette, hogy csak részben lesznek bizonyíthatóak Csatáry László, volt csendőrparancsnok háborús bűnei.

Csatáry egyébként nem volt tagja a német nemzetiszocialista rendszer egyik erősz akszervének (SS, SD, Gestapo), illetve a Német Nemzetiszocialista Munkáspártnak (NSDAP) sem. A náci szó eredete valójában a német nazionalsozialismus "becéző"szóalakja (nazi - náci), tehát már önmagában az félrevezető, hogy a nemzetközi és a hazai sajtó náci háborús bűnösként nevezte meg Csatáryt.

Kétségbeesetten keres háborús "bűnösöket" Zuroff

Efraim Zuroff korábban azért érkezett Budapestre, mert a Simon Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében bejelentette, hogy feltételezett háborús bűnöst találtak Magyarországon: Képíró Sándort.

Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra. Annak idején két tárgyalás is zajlott ellene: 1944-ben 10 évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt (ezt az ítéletet a német megszállás után érvénytelenítették), majd 1946-ban egy koncepciós perben a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt.

Képíró Sándort, a Simon Wiesenthal Központ nyomására az ügyészség azzal vádolta, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében.

Bűncselekmény hiányának megállapítása miatt megfellebbezte Zétényi Zsolt, Képíró Sándor ügyvédje a Fővárosi Bíróságon hozott ítéletet. Falvai Zsolt ügyész még a tárgyaláson fellebbezést jelentett be, az ítélet ugyanis meglátása szerint megalapozatlan, annak indoklása több helyen következetlen. A Fővárosi Bíróság bizonyítottság hiányában felmentette első fokon.

Képíró Sándor, életének 98. évében, szeptember 3-án hunyt el. A volt csendőr százados 2011. július közepe óta volt kórházban, az ítélethirdetésre is a mentők vitték a bíróságra infúzióra kötve. Az idős öregember egészsége a Simon Wiesenthal Központ általi meghurcolás idején romlott meg jelentősen.

A Simon Wiesenthal Központ csalódását fejezte ki halála miatt, mivel így nem kerülhetett sor a másodfokú tárgyalásra és az általuk remélt elítélésére. A megélhetési nácivadász Efraim Zuroff, Facebook oldalán gúnyosan úgy nyilatkozott: egyetlen vigaszuk az, hogy a per negatívan befolyásolta Képíró egészségi állapotát.

Efraim utasítja az izraelben lobbizó Ádert

Áder Jánoshoz fordult kedden késő este az MTI-hez is elküldött nyílt levélben Zuroff : "amilyen gyorsan csak lehet", állítsák bíróság elé a 97 éves Csatáry Lászlót, akit a jeruzsálemi intézet "a legkeresettebb náci háborús bűnösnek" nevez.

Efraim Zuroff a nyílt levélben azt írta: 2011 szeptemberében tájékoztatta a magyar ügyészséget Csatáry bűntetteiről és hollétéről abban a reményben, hogy siettetik az ügyet Csatáry korára figyelemmel. Azóta hónapok teltek el, de még hivatalos gyanúsítás sem történt, még Csatáry útlevelét sem vonták be - közölte.

Az igazgató felidézte, hogy a múlt héten "újabb adatokat" adott át a magyar ügyészségnek Budapesten, de - mint írta - az ügyészségi szóvivő még hétfőn sem utalt arra, hogy "bármilyen elsőbbséget adnának az ügynek vagy siettetnék, figyelembe véve a különleges körülményeket".

A Wiesenthal Központ igazgatója továbbá azt írta:  Áder János "a nyilvánosság előtt vállaljon garanciát azért, hogy a magyar hatóságok minden tőlük telhetőt meg fognak tenni annak érdekében, hogy ezt a bűnözőt bíróság elé állítsák".

Áder János háromnapos izraeli látogatásán felkereste a Siratófalat, majd a Magyarország felvásárlására biztató Simon Peresszel vacsorázott (bővebben itt olvashat). Benjámin Netanjahuval folytatott tárgyalásán pedig arra biztatta Áder az izraeli kormányfőt, személyesen győzödjön meg arról, hogy a zsidó kultúra a reneszánszát éli Magyarországon. A hírportálunkon rendszeresen megjelenő Ordosz műhely Botrány Jeruzsálemben című publicisztikájában azt írja, megdöbbentő, hogy a szélsőséges, rasszista zsidó állam kormánya élén álló Netanjahu tegnapi kijelentése semmiféle reakciót nem váltott ki a magyar sajtóból. Az izraeli kormányfő felszólította az odalátogató Áder János köztársasági elnököt, hasson oda, hogy az ügyészség a bíróság elé vigye a 97 éves Csatáry Lászlót (az Ordosz műhely publicisztikáját itt elolvashatja).

Zuroff veszélyeztette a nyomozás eredményességét

Csatáry László őrizetbe vétele kapcsán, Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész tartott sajtótájékoztatót délelőtt Budapesten.

A főügyész szerint veszélyeztette a nyomozás eredményességét Efraim Zuroff azzal, hogy az elmúlt hónapokban többször a sajtóhoz fordult. Ibolya Tibor megjegyezte: tavaly szeptemberi feljelentésében még Efraim Zuroff is arra figyelmeztetett, hogy óvatosan kell eljárni, mert ha a Csatáry László tudomást szerez a nyomozásról, megszökhet.

Ibolya Tibor elmondta: az eljárás eddigi adatai szerint Csatáry Lászlót, aki rendőr volt, 1944 májusában nevezték ki a kassai téglagyári internálótábor parancsnokává. Rendszeresen bántalmazta kutyakorbáccsal az internáltakat nemre, korra, egészségi állapotra tekintet nélkül, amikor pedig május-júniusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat 4-5 szerelvénnyel koncentrációs táborokba - például Auschwitzba - szállították, az egyik bevagonírozásnál megtiltotta, hogy a telezsúfolt vagonokra szellőzőnyílást vágjanak. Ezek a cselekmények az ügyészség szerint megvalósítják az emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettet, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható.

Ibolya Tibor elmondta, hogy amikor megbízott főügyész lett, július 1-jén nyomban tájékoztatást kért a "nagyobb odafigyelést igénylő" ügyekről, amelyek közé megítélése szerint a Csatáry-ügy is tartozik, csakúgy, mint a Biszku Béla elleni eljárás. (A főügyészség a Jobbik feljelentése nyomán február végén indított eljárást Biszku Béla ellen, aki az 1956-os forradalmat követő megtorlásokkor belügyminiszter volt, és a feljelentés szerint el nem évülő emberiség elleni bűntetteket követett el.)

Ibolya Tibor kiemelte: jogállamban egy nyomozás nem úgy zajlik, hogy feljelentés, aztán gyanúsítotti kihallgatás, hanem előbb bizonyítékokat kell gyűjteni.

Még nem jelentkeztek tanúk Csatáry ellen

A nyomozást 2011. szeptember 22-én rendelték el Zuroff feljelentése alapján. Ezután az ügyészek azonosították Csatáry Lászlót, majd decemberben jogsegélyt kértek Szlovákiából, amire március végén érkezett válasz - ennek lefordítása május elejéig tartott. Az ezután indult izraeli jogsegélyre pedig még nem érkezett válasz. A nyomozás négy országot érint: Magyarország mellett Szlovákiát, amelynek jelenlegi területén a 68 ével ezelőtti cselekmények történtek, Izraelt, ahonnan tanúkat, sértetteket várnak és Kanadát (még senki nem jelentkezett), ahonnan az 1990-es években hazatért a gyanúsított.

Az idős férfit egy ideig ismeretlen helyen szerda hajnalban keresték fel a nyomozó ügyészek, ezután gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és bevonták az útlevelét. A főügyész kérdésre elmondta: nincs adat arra, hogy Csatáry László menekülni akart volna az eljárás elől, feltehetően inkább a sajtó és a felháborodott emberek miatt keresett magának a közelmúltban új tartózkodási helyet.

Ibolya Tibor elmondta: a 97 éves Csatáry László - aki korához képest jó fizikai és szellemi állapotban van - nem lepődött meg, mintha készült volna az ellene induló eljárásra és együttműködik a hatóságokkal. Bűnösségét tagadta és azt mondta, hogy parancsra cselekedett. Az MTI szerint Ibolya Tibor azt mondta, hogy Csatáry az érdemi védekezésében beszélt a Kassán történtekről, és szavaiból kiderült az is, milyen a "hozzáállása bizonyos vallású emberek felé". A gyanúsított azt mondta, azért tért haza Kanadából, mert annak idején elhallgatta, hogy a második világháború idején rendőrtiszt volt, márpedig emiatt ott elutasítják a befogadást kérőket.

Ibolya Tibor a nyomozás további menetéről szólva közölte: ellenőrizni fogják Csatáry László vallomását és várják, milyen eredménye lesz az izraeli jogsegélynek, vannak-e túlélő tanúk.

A főügyész tagadja az izraeli nyomásgyakorlást

A főügyész hangsúlyozta: határozottan visszautasít minden olyan bel- vagy külföldi hangot, amely azt sugallja, arra enged következtetni, hogy a magyar vádhatóság bizonyos személyekkel szemben nem jár el. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy jogállamban az egyes büntetőeljárási cselekményeknek törvényeseknek kell lenniük, például egy gyanúsításhoz, kényszerintézkedéshez szükség van konkrét, személyre szóló bizonyítékokra.

Ibolya Tibor szóvá tette, hogy Efraim Zuroff az ügyészek kérése ellenére, a nyomozás eredményességét veszélyeztető módon áprilisban, majd júliusban is a nyilvánosság előtt beszélt az eljárásról; azt is kifogásolva, hogy még nem gyanúsították meg Csatáry Lászlót. Az ügyészek július 9-én tanúként kihallgatták Efraim Zuroffot, aki 12-én a The Sun című brit lap munkatársaival megjelent az eljárást folytató Budapesti Nyomozó Ügyészségen, hogy Csatáry Lászlóval kapcsolatos információkat, például a hollétéra vonatkozó adatokat adjon át - amelyek egyébként a főügyész szerint már ismertek voltak a hatóságok előtt. Ezután 15-én megjelent a The Sun kétoldalas, fotókkal ellátott riportja a magyar fővárosban háborítatlanul élő feltételezett háborús bűnösről.

A főügyész arra a kérdésre, hogy a brit lap cikke nyomán léptek-e az ügyészek, úgy válaszolt: tervezett nyomozás zajlott, amelyben korábban, bizonyítékok hiányában nem kerülhetett volna sor megalapozottan a gyanúsításra.

Az ügyészség kezdeményezte Csatáry László házi őrizetbe helyezését, amiről már szerdán dönthet a bíróság. A főügyész hozzáfűzte, hogy a gyanúsított életkora miatt nem tartották indokoltnak a legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kész rá, hogy jogi védelmet nyújtson

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgáltat ügyvezetőjeként a barikad.hu-nak azt nyilatkozta: a zaklatás bűncselekményét veti fel, hogy a Magyarországi Zsidó Hiközségek Szövetségének felhívására megfélemlítő tüntetést szerveztek hétfőn, Csatáry László lakása elé, majd pedig összematricázták az ajtaját. Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta, megsértették az idős férfi jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait is, hiszen anélkül bélyegezték meg "háborús bűnösnek", illetve "népírtónak", hogy jogerős ítélet született volna az ügyében. Gaudi közölte, készek rá, hogy jogi védelmet nyújtsanak Csatáry Lászlónak.

MTI nyomán - barikad.hu