A demokrácia válságáról és az állam szerepéről vitáztak az Európa Tanács strasbourgi parlamenti közgyűlésén - Gaudi szerint nem a radikális mozgalmak erősödése, hanem a globális cégek államok feletti befolyása a fő veszélyforrás
Strasbourg, 2012. június 27., szerda (MTI) - Több magyar országgyűlési képviselő is részt vett azon a vitán, amelyet a demokrácia válságáról és az állam szerepéről folytattak szerdán az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének strasbourgi nyári ülésszakán.
Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) vitába szállt a Gross-előterjesztés azon megállapításával, hogy fő veszélyforrást jelentenek a populista és radikális mozgalmak. Szerinte ellentmond az egyenjogúság elvének, ha megbélyegzik azokat a "kritikus szemléletű európai embereket, akik radikális változásokat akarnak".
A jobbikos képviselő abban fogalmazta meg a demokrácia válságának fő okát, hogy a nagy, globális társaságok befolyást gyakorolnak az államok és a nemzetközi szervezetek fölött. Szerinte az államoknak "vissza kell venniük" az őket megillető hatásköröket ezektől a nagyvállalatoktól.
Kalmár Ferenc András (KDNP) szerint jelenleg az a helyzet, hogy a pénzügyi intézmények és az európai szervezetek megváltoztatnak demokratikusan megválasztott kormányokat, politikai utasításokat adnak az egyes országoknak.
"Mindez az úgynevezett liberális gazdaságpolitika következménye" -mondta. Szerinte a válság nyomán nem a bankokat, hanem a bankok ügyfeleit kellett volna konszolidálni, hogy megszabadulhassanak a hiteltartozástól. Hangsúlyozta, hogy az államoknak ki kell fejleszteniük a nemzetközi piacok szabályozásának a képességét, "ez az, amit a mostani magyar kormány próbál tenni, és ez az, amiért időnként nemzetközi támadások érik".
Szabó Vilmos (MSZP) felszólalásában egyetértését hangoztatta a vita alapjául szolgáló előterjesztés készítőjével, Andreas Gross svájci baloldali képviselővel, aki szerint Magyarországon a demokrácia válsága szélsőséges formában jelentkezett.
"A 2010-ben kétharmados többséget elnyert Fidesz-kormány a törvényhozásban korlátozta és korlátozza az alapvető demokratikus jogokat" - mondta Szabó. Azzal is egyetértett, hogy komoly problémát jelent a roma kisebbség integrálása. Megemlítette ugyanakkor, hogy a magyar kisebbségeket is érték és érik jelentős érdeksérelmek.
A szocialista országgyűlési képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon "erős befolyást szerzett egy szélsőséges, populista párt, amely 2010 óta a parlamentben is jelen van".
Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy pártja – amelyet ellenzéki ökológiai pártként jellemzett - fontosnak tartja a demokrácia erősítését, a részvételt biztosító intézmények lehetőségeinek bővítését a politikai rendszer minden szintjén. Szerinte azonban ez kevésnek bizonyulhat, ha nem terjesztik ki a politikai ellenőrzést "a teljes mértékben globalizált pénzügyi szektorra". Az államoknak - tette hozzá - meg kell védeniük a politikai közösség legsérülékenyebb csoportjait, mégpedig transznacionális szinten is.
(MTI)
