Elfogadhatatlan, hogy egyetlen politikai vezető ellen sem emeltek vádat a 2006-os terror miatt (Videó)

Követeljük a vádemelést terrorcselekmény miatt is a 2006 őszi felelősök ellen !

Napokban jelentették be, hogy a 2006 őszi rendőrterror miatt Debreceni Katonai Ügyészségen folyamatban levő eljárásokat egyesítették, egyúttal a nyomozásokat lezárják és vádat emelnek katonai bűncselekmények miatt 14 volt, illetve jelenlegi rendőrtiszttel szemben. A gyanúsítottak között van többek között Gergényi Péter akkor budapesti, Bene László akkori országos rendőr-főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnoka. Fontos lépés, hogy ez végre megtörtént, de ez még mindig kevés. Nincs a gyanúsítottak között azonban egyetlen akkori politikai vezető, így Gyurcsány Ferenc sem, még ki sem hallgatták. A számos rendelkezésre álló bizonyíték és jelentés ellenére terrorcselekmény miatti felelősségre vonásról még mindig nem akar hallani az ügyészség, pedig a felelősségre vonás igazi terepét ez jelentheti. Lényegesen súlyosabb büntetéssel jár, másrészt ezáltal mindenki aki részt vett vagy akár felhívást adott rá emiatt is felelősségre vonható halmazatban a katonai bűncselekményekkel. Követeljük tehát a terrorcselekmény miatt gyanúsítást, majd vádemelést is Gyurcsány Ferenc és társaival szemben!
 
Nem lehetünk elégedettek, hogy több mint hat évvel a példátlan erőszakhullám formájában megvalósult megtorló akciókat követően (lovasroham, fejmagasságban kilőtt könnygázgránátok, gumilövedékek, szemkilövések, kegyetlen bántalmazások utcákon, éttermekben, fogdákban, önkényes fogva tartások, koncepciós eljárások), számos vizsgálat alapján elkészült jelentés, több száz feljelentés, nyílt levél,  számos parlamenti felszólalás és civil akció ellenére  - a korábbi néhány beosztott rendőrt érintő elítélés után - most még mindig csupán 14 rendőrtiszt elleni vádemelés zajlik és nem került feltárásra az akkori politikai vezetők felelőssége. Vannak utaló jelek és tények arra, hogy az események előtt és során kapcsolat volt az akkori miniszterelnök és az akkor rendőri vezetők között, Gyurcsány elvárásokat fogalmazott meg. 2006. szeptember 19-én az Országházban találkozott a rendőri vezetőkkel, amelyet követően az alájuk rendelt azonosító-jelvény nélküli rendőrök véres megtorlásokba kezdtek. 2006. október 23-án pedig a rendőrség irányító-központjában tartózkodott, minden rendőri műveletre így megfelelő rálátással rendelkezett.

A  rendőri műveletek mérete, kivitelezési módja, megfélemlítő  hatása arra utal, hogy a személy elleni erőszakos, illetve személyes szabadságot sértő bűncselekmények sorozatát 2006 szeptember 19-21 között és október 23-24 között a kormányellenes tüntetőkkel és megemlékezőkkel szemben célzatosan, a hatalom megtartása, a lakosság megfélemlítése és az ellenállás letörése érdekében alkalmazták szisztematikusan megszegve a rendőrség működésére és különösen a tömegoszlatásra vonatkozó  jogszabályi előírásokat. Erre utaló körülmény a nem rendszeresített és a kiképzési ismertekhez képest sokkal nagyobb hatásfokú vadászfegyverek és gumilövedékek, a szintén  nem rendszeresített kínzó sanyargató hatású műanyag szíjbilincs használata, továbbá polgári lakosság elleni bevetés érdekében a honvédségtől igénybe vett gránátvetők és könnygázgránátok használata. Erre utalnak az ügyészség rendelkezésére álló, egyes rendőrségi rádióforgalmazási adatok is, amelyek túszejtésről, polgárok hajtóvadászatszerű üldözéséről és körbekerítéséről szólnak. Ezt igazolja az is, hogy a rendőri intézkedéseket követően a rendőrök által készített jelentések tipikusan valótlan tartalommal készültek, a jogellenes rendőri cselekmények eltussolása érdekében. Mindezt azonosító jelvény nélküli rendőrök hajtották végre a parancsnoki állomány tudtával és beleegyezésével, az akkori politikai vezetés vélelmezhető tudtával és beleegyezésével.

Balsai István miniszterelnöki biztos jelentése az ügy összes körülményére tekintettel az akkori állami vezetők terhére a Btk. 261. § (1) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő lakosság megfélemlítését célzó, tömeges személy elleni erőszakos bűncselekmény valósításával kimerített terrorcselekmény bűntettének elkövetését tartja megállapíthatónak. Ezt a cselekményt a törvény tíztől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni.  Terrorcselekmény miatti felelősségre vonás érdekében több feljelentés is benyújtásra került, többek között Völgyesi Miklós, a miniszterelnöki megbízott szakértője részéről illetve egy éve, 2012. szeptember 16-án  az elöljárói rendőri bűncselekmények elévülésének megakadályozása érdekében az egész eseményláncolat tekintetében tettem feljelentést Morvai Krisztinával, illetve legutóbb 2012. október 19-én pedig további kiegészítést tettünk.

Feljelentésünk részletes indokolását és a büntetőjogi felelősséget megalapozó bizonyítékokat a csatoltuk, amelyben részletesen kifejtettük az egyes helyszínein történt eseményeket és megjelöljük a rendőri vezetőket és alegységvezetőket és az általuk elkövetett cselekményeket. Olyan esetleírásokat is rendelkezésre bocsátottunk, amelyek ezen rendőrparancsnoki bűncselekmények elkövetését igazolják. 

A terrorcselekmény miatt vádemelések elmaradása sérti mindazok felelősségre vonáshoz fűződő jogait is, akik elszenvedői voltak a nagyszámú, személyes szabadságukat, testi épségüket és emberi méltóságukat sértő bűncselekmény-sorozatnak, amelyet a rendőrség állományához tartozó személyek követtek el nem egy esetben sajnálatos módon ügyészségi és bírósági közrehatással.

Az Ügyészségnek alkotmányos kötelezettsége e cselekmények alapos, ésszerű időn belüli kivizsgálása, illetve törvényi feltételek fennállása esetén vádemelés.  Fel kell tennünk a kérdést: Mi az akadálya tehát annak, hogy a terrorcselekmény miatti vádemelés, illetve az szükséges további gyanúsítások tárgyában döntést hozzon az ügyészség ?

Budapest, 2012. november 13.


Dr. Gaudi-Nagy Tamás                       
országgyűlési képviselő   
ügyvezető, Nemzeti Jogvédő Szolgálat