Ezekről döntött idei utolsó napján az Országgyűlés

Újra három évre jár a gyes, a jövő évtől indoklás nélkül lehet elbocsátani a munkavállalókat a közigazgatásban, feltételhez kötik a sztrájkot a közszolgáltatást végző cégeknél, az energetikai cégek nem háríthatják át a különadót a fogyasztókra. Ezekről döntött idei utolsó ülésén az Országgyűlés a költségvetés megszavazásán kívül.

Törvény a Bethlen Gábor Alapról

A Szülőföld Alap általános jogutódjaként egységesíti a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert a jövőben a Bethlen Gábor Alap.

A képviselők 257 igen szavazattal, 64 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett hagyták jóvá az erről szóló törvénytervezetet. A kormánypártok és három független képviselő támogatta, az MSZP és az LMP ellenezte a javaslatot, a Jobbik tartózkodott.

A törvény az előterjesztő szándéka szerint új szemléletet a támogatások kezelésében: egységesen kezeli a nemzetstratégiai elképzeléseket és az azokhoz rendelt forrásokat, többszintű döntés-előkészítő munkát szab meg, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi a kifizetéseket, valamint megnyitja a lehetőséget az uniós alapok hatékonyabb kihasználásához

Indoklás nélkül lehet majd elbocsátani a közigazgatásban

Nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót; egyebek mellett ezt a rendelkezést is tartalmazza az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás. A felmentési idő 2 hónap lesz.

A fideszes Kósa Lajos és Kovács Zoltán által előterjesztett, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt 256 igen, 116 nem mellett fogadták el. A január 1-jén hatályba lépő törvény kimondja: a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

Megszűnik a közalkalmazotti körben a kinevezett vezetői rendszer

Kinevezéssel nem, csak megbízással lehet vezetői beosztást ellátni jövő évtől a közalkalmazotti körben. Az Országgyűlés 305 igen, 71 nem szavazat mellett fogadta el a fideszes Kósa Lajos és Kovács Zoltán előterjesztett, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítását. A Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik támogatta a törvényt, az MSZP és az LMP nemmel szavazott.

A jogszabály szerint a közalkalmazotti körben a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása megbízással történik majd, legfeljebb ötéves időtartamra. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait - olvasható az előterjesztésben.

Elfogadta a Ház a bírósági eljárások gyorsítását elősegítő változtatásokat

A parlament a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását célzó törvénymódosításokat fogadott el, így a jövőben lehetővé válik a bíróságok szükséges létszámának évenkénti meghatározása, továbbá a bírák folyamatos képzése, illetve egyes szabályok egyszerűsítése.

A parlament a kétharmados támogatás igénylő részeket 258 igen, 16 nem és 96 tartózkodás mellett fogadta el, és szinte ugyanez volt a szavazati arány a feles többséggel módosítható paragrafusok zárószavazásánál is.

A törvénymódosítások úgy rövidítenék az elsőfokú büntetőügyeket, hogy a bíróságoknak a szabályszerűen megidézett vádlottak távollétében is megengednék az eljárások lefolytatását, amennyiben az érintett nem kíván részt venni a tárgyaláson. Emellett szankciókra számíthatnak a tárgyalástól nem elháríthatatlan okból távolmaradó védők.

Az Országgyűlés elfogadta a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló indítványt is, amely a Zala Megyei Bíróságot a Pécsi Ítélőtábla illetékessége alá sorolja.

Elektronikus útra terelték a cégeljárási ügyeket

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a cégeljárások teljeskörű elektronizációját. A képviselők 302 igen szavazattal, 56 nem ellenében 16 tartózkodás mellett hagyták jóvá az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvénymódosítások kétharmados többséget igénylő részeit.

A változtatásokkal a fentiek mellett kiküszöbölhetők lesznek a céginformáció szolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terhek, mivel a céginformációban minden adat automatikusan megismerhető lesz, vagyis nem kell külön kérelmezni a természetes személy lakóhelyének megismerését, az bárki számára egyenlő feltételekkel biztosítottá válik. A kormány szerint az adatok megismerésének ezen módja biztonságosabb és a hitelezői érdekek védelmét szolgálja.

Harminc napon belül határozna a bíróság a médiatanács határozatainak felülvizsgálatáról

A cégjogi törvény tartalmazza azt a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványt is, amely a médiatörvényt módosítja. Eszerint harminc napon belül kell döntenie a bíróságnak a médiatanács hatósági határozatainak felülvizsgálatáról.

Újra három év lesz a gyermekgondozási segély

Az Országgyűlés a gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának kettőről három évre való visszaállítását. A képviselők 259 igen szavazattal, 69 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett fogadták el az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést. A kormánypártok támogatták, az MSZP és az LMP ellenezte az indítványt, a Jobbik tartózkodott. A gyes három évre való visszaállítása vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik a gyes folyósítási idejét két évben meghatározó törvény hatályba lépését követően és e jogszabály hatályba lépése előtt születtek. A törvénymódosítás kimondja, hogy a rendelkezésre állási támogatás (rát) helyébe a bérpótló juttatás lép.

Hamarabb kerülhet jelzálog a lakásra közös költség tartozás miatt

Az eddigi hat hónap helyett már három hónapnyi közös tartozás esetén jelzálogot lehet majd bejegyezni a társasházi lakásra, közgyűlési határozattal.

Az Országgyűlés 255 igen szavazattal, 70 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett szavazta meg a társasházakról szóló indítványt. A közös költség tartozás miatti jelzálog bejegyzés három hónaponként megismételhető.

A MOB dönthet a sporttámogatások elosztásáról

Januárban az olimpiai mozgalom támogatására vonatkozó indítvány megtétele mellett a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tesz javaslatot az állami sporttámogatás elosztási arányaira, illetve dönt az olimpiai mozgalom feladataival összefüggő és a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásáról és folyósítja azt. Erről az Országgyűlés a fideszes Bánki Erik, Borkai Zsolt (a MOB elnöke) és Szalay Ferenc javaslatára döntött az Országgyűlés. A változtatást a kormánypártok mellett a Jobbik, valamint az LMP több képviselője is támogatta, az MSZP ellenezte.

A sporttörvény módosításának indoklásában a kormánypárti politikusok azt írták: az ágazat hatékonyabb működése érdekében a magyar sportfinanszírozási rendszer egyes alapelemeinek átalakítása szükséges, elsősorban az olimpiai felkészülés érdekében.

Törvény tiltja az energetikai különadó áthárítását

Megtiltják az energetikai cégekre kivetett különadók továbbhárítását a fogyasztókra, meghosszabbítják a távhővel termelt áram kötelező átvételét és a kőolaj világpiaci árának emelkedésével nő a bányajáradék egy csütörtökön elfogadott törvényjavaslat szerint.

A Kósa Lajos és Schmidt Csaba fideszes képviselők által a parlament elé terjesztett javaslat elfogadásával a bányatörvény hatálya alá helyezik a bányászati hulladék - így a vörösiszap - kezelését, míg a bányászati hulladéktárolókat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály hatálya alá vonják. Mindkét döntés szigorúbb hatósági felügyeletet tesz lehetővé.

A javaslatot a kormánypártok támogatták, az MSZP és a Jobbik elutasította, az LMP képviselői tartózkodtak. Nem ellenőrzi az ÁSZ az MTI gazdálkodását

Hatályon kívül helyezte a parlament a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat mellékletének azt a pontját, amelynek alapján az MTI gazdálkodását az Állami Számvevőszék minden évben ellenőrzi.

Feltételhez kötik a sztrájkot

Csak az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás, ennek hiányában az arról döntő munkaügyi bíróság határozatának megszületése után sztrájkolhatnak azon cégek munkavállalói, amelyek a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végeznek.

Az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal elfogadta a fideszes Kara Ákos és Kontur Pál javaslatát, amely a kihirdetését követően napon lép hatályba; rendelkezéseit az akkor már folyamatban lévő egyeztető eljárások során is alkalmazni kell.

A törvénymódosítás alapján a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző vállalatoknál - így különösen a tömegközlekedési és távközlési cégközlési cégeknél, valamint az áram-, a víz-, a gáz- és egyéb energiaszolgáltatást végző szerveknél - csak úgy gyakorolható a sztrájkjog, hogy a munkabeszüntetés a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

Létre jött a Nemzeti Összetartozás Bizottság

Nemzeti összetartozás bizottság néven új testület jött létre a Kövér László házelnök által benyújtott határozati javaslat elfogadásával.

Az indítvány létrehozza a Nemzeti összetartozás bizottságát, illetve a megváltozott feladatkörnek megfelelően módosítja a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága nevét. Az új testület elnöke Potápi Árpád János (Fidesz).

Az Országgyűlés következő ülésének tervezett időpontja 2011. február 14.

(MTI)