Gaudi-Nagy Tamás Jánossomorján tett látogatást

Magyar Zoltán országgyűlési képviselő meghívására a helyi művelődési központban tartott fórumot Gaudi-Nagy Tamás. A termet megtöltötték a helyiek, akik türelemmel vártak a képviselőre. Gaudi egyenesen az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjával való tárgyalásról érkezett. A hallgatóságnak ezúton is köszönjük a türelmet, amivel várta a képviselőt és kísérőit.

Magyar Zoltán pár mondatban utalt a Jobbik által elért eredményekre is, mint például a kettős állampolgárság bevezetése és a Trianon emléknapra, melyeket ugyan  a kormány sajátjaként terjesztett be és fogadott el, de aki politikával foglalkozik, az tudja, hogy mindkettő a Jobbik javaslata volt eredetileg.

Magyar ezek után átadta a szót, vendégének.  A fokozott hangulatban zajlott beszélgetésen először a magyarországi cigánykérdés volt a téma, hiszen Gaudi-Nagy Tamás képviselő maga is erről tárgyalt Budapesten.

Szinte hihetetlen, de az ENSZ különmegbízottja megtette azt, amit a magyar liberális fajvédő értelmiségnek nem sikerült: meghallgatta a károsultakat, a cigány terror áldozatait is.  A képviselő rövid beszámolójában beszélt arról, hogy a Jobbik volt az első párt, mely, először mert a cigány-magyar együttélés problémáiról beszélni. Szavai szerint arra is jó volt ez a találkozó, hogy oldja, tompítsa azokat a hazai és külföldi sajtóban megjelent vádakat, hogy a jobbikosok cigányokat esznek és cigányvért isznak. A találkozó végén átadta az ENSZ képviselőjének a Jobbik Radikális változás című programját, amely egyedül tartalmaz kimondottan a cigányság problémáira megoldást nyújtó részt.  

Gaudi a bizottsági meghallgatáson történtekről szóló beszámolóját követően javaslatot tett a kérdezz-felelek beszélgetés folytatására, ahol a jelenlévőket érdeklő, érintő problémákra adnak feleletet a képviselőtársával.

Az első szólásra jelentkező az új alaptörvénynek a föld védelmére vonatkozó részét kifogásolta, s a Szent Korona-tan abban való, hangsúlyosabb megjelenítését hiányolta. Következő kérdéseként a helyi Kontakta kapcsológyár francia kézre játszására hívta fel a figyelmet az úr, hisz a franciák leépítették a magyar konkurens céget és fejlesztések helyett elbocsájtások következtek. Gaudi kiemelte, ez nem lokális probléma, mert sajnos bármerre jár, országosan ezt tapasztalja. A képviselő itt példaként hozott fel egy másik esetet, a szerencsi csokoládégyárat, melyet arra jártakor bontottak éppen, tovább növelvén az északi régiót sújtó amúgy is jelentős munkanélküliséget. S a sorolt példáknak, ezután sajnos nem akart vége szakadni...

Gaudi válaszában elmondta azt is, hogy míg a Jobbik naprakészen a mindennapok megélt tapasztalatait hasznosítva politizál a Parlamentben, addig a kormánypárt vagy az MSZP előre megírt sablonszövegekkel a realitások teljes figyelmen kívül hagyásával teszi mindezt. Így viszont elég nehéz sikereket elérni. A képvidelő büszkén beszélt arról, hogy az alkotmányozásban egyedüliként a Jobbik tartott ki, s bár javaslataikat mind lesöpörték, ennek ellenére sem adták fel a küzdelmet. Elmondta, hogy a pár székkel mellettük ülő börtönfrakció szinte folyamatosan kritizálja minősíthetetlen hangnemben a párt munkáját és a frakció tagjait, miközben kegyesen megfeledkeznek arról, hogy a kialakult katasztrofális helyzetben az ő munkásságuk volt a legszámottevőbb. Ugyanakkor Budaházy György immár lassan két éve szenved a börtönben. Kiemelte, ha ő lenne az elszámoltatásokért felelős személy, teljesen máshogy nézne ki ma a parlamenti ülésrend.

Azt viszont senki nem gondolta, hogy a kétharmados kormánytöbbség ennyire durván vissza fog élni a hatalmával. Szemünk láttára alakul ki egy koncentrált hatalmi rendszer. Fék és kontroll nélkül megy át minden akarat, melyről nem is igen tűnik elő mi is az valójában. Ami pedig előtűnik, arról viszont kiderül, hogy a húsz éve tartó gyarmatosítás folytatását szolgálja. Ezzel menne szembe a Szent Korona-tan. A kormány azonban az alkotmányozás vitájáiban mindig azzal érvelt, hogy az a fajta garancia, amit a Szent Korona-tan ad a magyar föld védelmére, az szembe megy az európai unió szabályrendszerével. Gaudi erre megfogalmazta: ha ez így van, akkor el kell gondolkodnunk arról, hogy szükség esetén, igen is ki kell lépnünk az Európai Unióból. A lokalizációt kell szembe állítani a globalizációval.

A képviselő a munkahelyteremtésről beszélve elmondta: nem hogy egymillió munkahelyet teremtett volna a kormány, inkább a meglévőkből szűnt meg jó pár.

A következő felszólaló kérdésében értetlenkedésének adott hangot, hogy ahelyett, hogy India, Kína, Oroszország és az arab országok felé nyitnánk, miért kell nekünk kizárólag az uniós gazdasági térben gondolkodnunk. Gaudi válaszában elmondta, hogy a gazdaságok megerősítését szeretné a Jobbik és mellette azt, hogy a gazdálkodók földjét egy nemzeti földalap vásárolhassa csak meg, mely aztán nemzeti érzelmű magyar gazdáknak adná azt tovább, akik megművelvén a födeket olyan terményeket termesztenének, melyeket tovább lehetne adni kelet felé.  Nyitni lehetne, és gazdasági közösséget lehetne alkotni Törökországgal és Kazahsztánnal is, melyek testvéri országként tekintenek ránk. Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy nekünk nem nyugati gyökereink vannak, mi a kelethez tartozunk.

A képviselő kitért arra is, hogy míg az első Orbán kormány a családi vállalkozások megerősítését tűzte ki célul, addig mostanra szinte már nem is lehet hallani erről. Ehelyett kialakították a kettős beszédet melynek egyik fele a magyar népnek, másik fele Brüsszelnek szól.  Brüsszelről szólva  Gaudi elmondta, míg a fehérorosz választásokon részt vevő ellenzékiekért szót emeltek és tiltakoztak Lukasenkónál, addig Gyurcsány Ferenc ellen semmit nem tett az unió. Szerinte hihetetlen kettősmércével mér Brüsszel. Ez abból is látszik, hogy Göncz Kinga az emberi jogok bizottságának alelnöke.

Az elszámoltatás elmaradásának kérdése, szintén tüzes hozzászólásokat eredményezett. Gaudi erre a 1992-es elszámoltatásról tartott vitáról beszélt, ahol többek között az egyik oldalon Morvai Krisztina, Zétényi Zsolt, Gáspár Miklós, a másik oldalon pedig Dornbach Lajos és Bakács Tibor állt. Az elszámoltatással szembeni legfőbb érv Gaudi szerint a sebek felszakadása volt. Az elszámoltatás elsikkasztásához asszisztált Sólyom László, az akkori alkotmánybíróság elnöke is. A Jobbik a mai napig is követeli az elszámoltatásokat, de sajnos csak igen csekély eredményeket ér el. Ugyanakkor a kormányzat minden szinten tisztogat azok között, kik a Fidesz szennyes ügyeiről tudomást szerezvén, dolgukat végezve feljelentést tesznek.

A fórumon rengeteg kérdés hangzott el, melyek egyike sem maradt válasz nélkül. A későre nyúlt, de jó hangulatú esemény után, megköszönvén hallgatóságának az aktív részvételt, indult vissza Gaudi-Nagy Tamás Budapestre.