Gyöngyöspata történelmet ír

Ma az Országgyűlés kupolatermében, a Szent Korona előtt Hegedűs Lorántné Kovács Enikő, dr. Zétényi Zsolt, dr. Gaudi Nagy Tamás, dr. Nagy László, Gyöngyöspata önkormányzati képviselői és meghívott vendégek jelenlétében kihirdetésre került Gyöngyöspata új Szervezeti és Működési Szabályzata - jelentette be sajtótájékoztatóján Juhász Oszkár, a település jobbikos polgármestere.

Mint elmondta, az alaptörvény Nemzeti hitvallásában megjelöli, hogy 1944. március 19-én Magyarország elveszítette állami önrendelkezését. Gyöngyöspata képviselő-testülete ezen szomorú esemény 69. évfordulóján, mintegy gyógyírként, egyhangú szavazással helyi jogszabályt fogadott el, mely helyi szintű szabályozással az új alaptörvény és önkormányzati törvény alapján szakmailag is megalapozott módon helyi szinten megerősítette, hogy nem ismeri el az idegen megszállás alatt bekövetkezett történelmi alkotmányunk felfüggesztését.

Gyöngyöspata képviselő-testülete új érvényes helyi rendeletet alkotott, mely kimondja: Magyarországot a Szent Korona országának tekintik. A település védőszentjének Boldogasszonyt, Magyarország nagyasszonyát ismerik el. Rendelkeztek arról is, hogy Gyöngyöspatán nemzeti kulturális kincsünket, a rovásírást védelemben részesítik. Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonelemeit, különösen a termőföldeket, a vízkészletet és az erdőket a Szent Korona tulajdonjogának tekintik, ami az önkormányzat gazdasági függetlenségének biztosítékát jelenti - jelentette be a polgármester, aki örömét fejezte ki, hogy a képviselő-testület korábban egyhangúlag fogadta el a határozatot, mely értelmében Gyöngyöspatán az országban elsőként tűzték ki a székely zászlót, példát mutatva ezzel a többi településnek.

Juhász Oszkár most hasonló felhívással fordult a többi önkormányzathoz, hogy az alaptörvény és az új önkormányzati törvény adta lehetőségekkel élve kövessék Gyöngyöspata példáját, és helyi szabályokkal szerte az országban nyilvánítsák ki azt, hogy őseink országa a Szent Korona országa legyen, és összhangban az alaptörvénnyel ők se ismerjék el történelmi alkotmányunk felfüggesztését.

Ezt követően Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője vette át a szót. A képviselő szerint ezzel a Szervezeti és Működési Szabályzattal Gyöngyöspata történelmet írt, holott lényegében nem tett mást, csak komolyan vette az alaptörvénynek azt a rendelkezését, mely szerint azt a Nemzeti hitvallással, az alaptörvény céljával és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. Gaudi elmondta: ha felelősen továbbgondoljuk az alaptörvény rendkívül fontos kitételét, akkor kiderül, hogy az önkormányzatiság és a hatalommegosztás két Szent Korona-eszméből származó alapelve élő joga és lehetősége minden önkormányzatnak. Ezáltal minden településnek lehetősége van rá, hogy helyi rendeletekben kiálljon történeti alkotmányunk folytonossága és a nemzet egység mellett. Ezt a történelmi lépést tette meg Gyöngyöspata, mikor öt rendelkezését meghozta a Szent Korona nevében.

Gaudi zárógondolatként megjegyezte: a Szent Korona-eszme legfőbb üzenete az, hogy Magyarország örökké szabad, semmilyen formában nem függeszthető fel szuverenitása, önállósága. Ennek az igénynek az érvényesítését láthatjuk most helyi szinten, mely minden magyar önkormányzat számára példamutató, s ha követni fogják az utat, akkor a teljes magyar nemzet számára egy élhető, valós jogforrássá válhat a Szent Korona.

alfahir nyomán