Hátraarc a gyurcsányi idők felé

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezúton tudatja, hogy a Kúria 2015. április 28-án hozott megdöbbentő ítélete szerint bár személyes szabadságát és emberi méltóságát megsértették, ennek ellenére nem illeti meg nem vagyoni kártérítés a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt Hegedűs Sándornét, akit 2006. október 23-án délelőtt a budapesti Nádor utcában több tucat társával együtt a gyurcsányi rendőrség - a Kúria korábbi ítélete szerint - jogellenesen körbezárt és lökdösve feloszlatott. A meghurcolt asszony verés és önkényes letartóztatás nélkül körbezárással, kiszorítással, lökdöséssel és terrorisztikus fenyegetettséggel ugyan "megúszta", de sokkoló traumaként élte meg a kiszolgáltatottságot, megalázottságot és máig hordozza annak lelki terheit. A legsokkolóbb azonban, hogy míg a karhatalmi tobzódást vele együtt átélő két sorstársa nem vagyoni kártérítést is kapott - fejenként kamatostul háromszázezer forintot -  addig neki a bizonyított hátrányok ellenére semmi jár, sőt közel ekkora összeget kell perköltségként megfizetnie. A bírósági tárgyalásról korabeli rendőrségi felvételeket is tartalmazó videós tudósítást Almási Lajos készítette:


A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa felülvizsgálati ítéletével elutasította jogsértettnek a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmét és őt százharmincezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. A nehéz körülmények között élő Hegedűsné győzelme így csupán elvi jelentőségű: a terhére elkövetett jogsértést megállapították, sőt elégtételként a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség magánlevélben volt köteles elnézést kérni tőle. A jogsértettet a - Gergényiék által jogellenesen műveleti területnek minősített és tüntetőktől kiürített - Kossuth térre megemlékezni igyekvő honfitársaival együtt a karhatalom közel egy órán át körbezárta, közülük többeket brutálisan bántalmazott (köztük Novák Elődöt és Papp Lajost), majd a tömeggel együtt a gyülekezés békés jellege ellenére erőszakkal feloszlatta és ezáltal megakadályozta részvételét az 1956-os szabadságharcra történő állami megemlékezésen. A mostani döntés egyértelmű visszalépést jelent a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által ügyei nyomán kial akult bírósági joggyakorlathoz képest, mivel eddig számos jogerős és felülvizsgálati ítélet a hasonló jellegű (különösen 2006 őszi) rendőri jogellenes tömegoszlatások áldozatai számára a jogsértés megállapításán túl nem vagyoni kártérítést megítéltek. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly júniusban a Nádor utcai jogellenes oszlatást Hegedűsnével együtt átélő Kiss Mária számára ítélt meg jogerősen kamatokkal együtt háromszázezer forint nem vagyoni kártérítést, majd pedig idén februárban a szintén ugyanezen jogsérelmet elszenvedő Bognár Tibor számára ugyanekkora összeget látott megítélhetőnek az Ítélőtábla. A Kúria egy idei döntése pedig a Bajtársiasság napján, 2009. július 4-én brutálisan feloszlatott gárdista és hazafias tüntetés egyik elő nem állított jogsértettjének ítélet meg kamatokkal együtt közel négyszázezer forintot.

Szakmailag tarthatatlan a mostani döntés, amely éppen a Kúria által szolgálni hivatott ítélkezési egységet bontja meg ezen a jogterületen, olyan vállalhatatlan érvekkel, miszerint csupán várakoztatás történt és a Kossuth tér lezárása jogszerű volt, erre figyelemmel hátrány a felperest nem érte, dacára annak, hogy erre tanúbizonyítás lett felvéve, illetve köztudomású tényként elfogadható, hogy az ilyen jogsérelmek miatti hátrányos életminőség változás talaján kár következett be. Az új Ptk. sérelemdíj intézménye már ilyen abszurd döntést nem tesz lehetővé, de ez a személyiségi per még a korábbi Ptk. alapján nem vagyoni kártérítésért indult, azonban az ilyen jellegű perekben ilyen jellegű retrográd döntés csak elvétve és évekkel korábban született. Furcsa körülmény az is, hogy a most hatályában fenntartott jogerős ítéletet bár formailag a Fővárosi Ítélőtábla hozta, de annak nevében a Debreceni Ítélőtábla egyik olyan tanácsa járt el „kirendelt”-ként, amely már többször nyíltan szembement a Fővárosi Ítélőtábla e téren igen következetes bírói tanácsainak döntéseivel.

Megint fontos rámutatni: ebben a perben is a körömszakadtukig védték a rendőri szervek a nyilvánvalóan jogellenes "intézkedést" és mentegették Gergényi és társai rendőrterrorjának végrehajtóit. Emlékeztetünk, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. január 27-én hozott jogerős ítéletében Bácsik Sándor rendőr őrnagyot, a Nádor utcai oszlatás parancsnokát hamis tanúzás bűntette miatt elítélte. Azt vallotta az elítélt rendőr korábban, hogy a tüntetők békétlenek voltak, kordont ráztak, ezért kellett oszlatni. A rendőrségtől kiharcolt felvételek ezt cáfolták. Köszönet ezért az igazságtétel iránt elkötelezett jogsértetteknek és Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnökének, Gőbl Györgynek.

A mostani ítélet sem lehet akadálya annak, hogy a 2006. október 23-án hajnalban a Kossuth téren és délelőtt a Nádor utcában rendőri oszlatás és körbezárás elszenvedőinek kártérítés járjon, hasonlóan a 2009. július 4-i jogellenes oszlatás jogsértettjeihez.

A 2002-2010 közötti jogsértések időszakából közel háromszáz jogsértetti kárigény még mindig rendezetlen, egy részük 2006 október 23-i eredetű: a hajnali Kossuth téri és a délelőtti Nádor utcai jogellenes oszlatások áldozataié. Más részük pedig a Bajtársiasság napján, 2009. július 4-én jogellenesen meghurcolt gárdistáké, hazafiaké. Utóbbiak közül közel több mint százan perelnek  jóvátételért. Ha az ezen jogsértésekért felelős Gyurcsány és Bajnai korszak – a jelenlegi rendszer szerint is - az önkény időszaka volt, akkor miért vállal ezekkel jogfolytonosságot a mostani rendőri vezetés és miért zárkózik el a tisztességes egyezségek elől, miért védi a védhetetlent? Még mindig nem késő tisztességes egyezséget ajánlani a jogsértetteknek. Ezt kívánná a jog és a tisztesség! Egyezség hiányában végig visszük az eljárásokat.

Budapest, 2015. május 2.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz,hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu