A hirtelen fontossá vált magyar-szerb katasztrófavédelmi együttműködés megkötéséről

2013. november 13-án, A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság  Kormánya között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény kihirdetéséről (T/12897) szóló vitában, Tállai András önkormányzati államtitkár expozéjában ismertette: a törvényjavaslat célja a Magyarország és Szerbia között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bukarestben aláírt egyezmény kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése és kihirdetése.

Hangsúlyozta: a határokon átterjedő elemi csapások és az általuk okozott katasztrófák elhárítása nemzetközi együttműködés keretében a leghatékonyabb, ezért indokolt, hogy Magyarország minél több országgal kétoldalú egyezményt kössön. A szomszédos országok közül egyedül Szerbiával nincs hatályos katasztrófavédelmi egyezménye Magyarországnak, ezért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2011-ben kezdeményezte az egyezmény megkötését.

Az egyezmény alapján a két ország katasztrófavédelmi hatóságai együttműködnek, kölcsönösen segítséget nyújtanak a természeti és ember által okozott katasztrófák megelőzésében, a következmények mérséklésében és felszámolásában. A kormányközi egyezmény a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a szerbiai BM Veszélyhelyzet-kezelési Részlege közötti gyakorlati együttműködést szabályozza. Az egyezmény meghatározza az együttműködés formáit, kijelöli az illetékes hatóságokat, valamint megfogalmazza a segítségnyújtás esetén követendő eljárás szabályait.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik-frakció) felszólalásában úgy fogalmazott: Szerbia megszállva tartja a magyar királyság egy jelentős részét, a Délvidéket. Szerinte pedig egy "megszálló állammal" egészen másképpen kell bánni, mint egy "normális állammal". Hangsúlyozta: a délvidéki magyarság nagyon rossz állapotban van, és "nagyon nem jó irányba mennek a szerb-magyar kapcsolatok". Emellett tévútnak nevezte a történelmi kibékülés folyamatát a két ország között, és szerinte a jelenlegi helyzetben nem helyes, hogy a kormány "kvázi szakpolitikai kérdésnek álcázva" megkötik ezt az egyezményt.

Tállai András a vitában elhangzottakra reagálva annyit mondott: Gaudi-Nagy Tamás nem az Országgyűlés előtt fekvő javaslatról beszélt. Hozzátette: a kormánynak kötelessége megtenni mindent az ország védelméért.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán (Jobbik) lezárta az általános vitát.