Hiteles tudósítás a Kárpátaljáért szervezett tüntetésről (2014. március 28.)- MTI nyomán

Kárpátalja autonómiájáért, önrendelkezési jogának kivívásáért, illetve Ukrajnától való elszakadásáért tüntettek közel négyszázan péntek este a budapesti Külügyminisztérium épülete előtt Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kezdeményezésére.

A demonstrálók a helyszínre több nagyméretű molinóval érkeztek, azokra angol és magyar nyelven például azt írták, "Önrendelkezést Kárpátaljának", "Kárpátalja - Krím után szabadon", "a Krím Oroszországé, Kárpátalja Magyarországé", illetve "Magyarország visszaköveteli Kárpátalját". A résztvevők közül többen nemzetiszínű és árpádsávos lobogót tartottak a magasba. A beszédeket többször megszakították a tüntetők "Hazaáruló!" kórusa Martonyi neve hallatán, továbbá kórusban hangzott el többször a "Kárpátalját vissza!" és a "Vesszen Trianon!" rigmus is.

Gaudi-Nagy Tamás felvezetőjében azt mondta: a történelmi igazságtételt szolgálná, ha Kárpátalja elszakadna Ukrajnától. A politikus szerint ugyanakkor Martonyi János külügyminiszternek távoznia kell, mert nem áll ki határozottan emellett, sőt ezzel szemben egyértelműen hazaárulásnak minősül, amit művel.

Ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész arról beszélt, meg kell kongatni a "vészharangot", hogy összefogás szülessen Kárpátalja ügyében, mert ha nem, akkor el fog veszni "ez a lehetőség". Azoknak is üzent, "akik az oroszokkal akarják riogatni", mégpedig azt, hogy "ismerjük az orosz néplélek igazi gazdag terméseit, ismerjük a nagy orosz írókat és költőket, ismerjük Tolsztojt és Dosztojevszkijt, ismerjük Dosztojevszkij azon kijelentését, hogy aki nem érzi lába alatt a földet, az Istent sem érzi, és éppen ezért a lábunk alatt érzett szülőföldért nekünk ki kell állni".

Drábik János felszólalásában kihangsúlyozta, hogy Magyarország követelje az ENSZ Alapokmányával és a Helsinki Záróokmánnyal összhangban a határok békés eszközökkel, tárgyalások útján való módosítását, de legalábbis követeljen területi autonómiát és "teljes spektrumú magyar oktatást".

A tüntetésen Budaházy György telefonon "jelentkezett be", mert a bíróság eltiltotta a tömegrendezvényeken való részvételtől. Budaházy azt mondta: nyomást kell gyakorolni a döntéshozókra Kárpátalja ügyében, hiszen 80 éve nem volt olyan helyzet, mint most, amikor egy nagyhatalom érdekei egybeesnek Magyarország érdekeivel.

Dalmay Árpádnak, az 1991-es kárpátaljai népszavazás kezdeményezőjének, a Magyarok Világszövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete alelnökének köszöntőjét Budaházy Edda olvasta fel. A levélben többek közt az szerepelt, hogy 1991-ben "a beregszászi járás lakói szinte egyöntetűen, több mint 80%-os többséggel mondtak igent a Magyar Autonóm Körzet létrehozására", de azt az "ukrán hatalmi szervek elszabotálták, közvélemény-kutatássá degradálva". Közvetlenül utána következett Gyetvay György Gergely, a Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezetének elnöke, aki a Kárpátalja jövőjéről kiírandó népszavazást sürgette, és ismertette az MVSZ Kárpátalja önrendelkezését szorgalmazó határozatát.

Lenhardt Balázs független országgyűlési képviselő szerint az önrendelkezés Kárpátalját is megilleti, ahogy a Krímet. Hozzátette, hogy 150 ezer kárpátaljai magyar most segítséget vár a magyar államtól. Lenhardt a beszédét a következő sorral zárta: "magyar szél fog fújni a Kárpátok felett - így legyen!"

Zagyva György Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társvezetője szerint a Külügyminisztérium nem használta ki a kínálkozó alkalmat, hanem a "nyugati háttérhatalmak" akaratát érvényesíti a kérdésben. Majd felhívta a figyelmét a "nemzeti oldalnak" arra, hogy komoly belső építkezésre van szüksége ahhoz, hogy a kínálkozó lehetőségekkel valóban tudjon is élni.

Morvai Krisztina EP-képviselő a tüntetés utolsó szónoka szerint követelni kell, hogy a Külügyminisztérium a magyar érdekeket képviselje. Mint hangsúlyozta: követelni kell a nemzeti önrendelkezést Kárpátaljának is. Kiemelte, "egy őshonos nemzeti közösségnek joga van dönteni a saját sorsáról, joga van követelni a valódi autonómiát, a teljes önállóságot, vagy az anyaországához való visszacsatolást".

Ezt követően a demonstráció felszólalói átadták nyolcpontos petíciójukat a Külügyminisztérium ügyeletes munkatársának. A petícióban elsőként követelik, hogy a magyar állam kezdeményezze az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, annak érdekében, hogy a jelenleg Ukrajnához tartozó magyar és ruszin közösség nemzetközi felügyelet mellett szervezett népszavazáson dönthessen önrendelkezési jogának gyakorlásáról. Követelik, hogy a kormány ismerje el a krími népszavazás eredményét, és vonja vissza a támogatását az emiatt Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciókat tartalmazó döntésektől. Követelik azt is, hogy intézkedjenek a Magyar Honvédség felkészítéséről a kárpátaljai magyarok megvédésére, valamint sürgősen hozzák haza a külföldön állomásozó magyar katonákat. Ugyanakkor követelik, hogy a kormány ismerje el igényét Kárpátalja visszatérésére, álljon ki az ott élő népek önrendelkezési joga mellett. A záró két pontban olvashatóak szerint pedig el szeretnék érni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök váltsa le Martonyi Jánost, valamint a kormány lépjen fel az Európai Unió Külügyi Szolgálatánál és az Európai Unió Bizottságánál annak érdekében, hogy az Európai Unió haladéktalanul tegyen érdemi lépéseket a 150 ezer kárpátaljai magyar megvédésére és jogaik védelmére.

A tüntetés végén bejelentették, hogy másnap, március 29-én Oroszország melletti szimpátiatüntetésre kerül sor (amelyet, mint ismeretes, meg is tartottak) Budapesten az orosz követség előtt, majd a tüntetők elénekelték a Székely Himnuszt és elhangzott a "Kárpátalja, édes haza" c. dal, amely Kárpátalja himnuszaként vált ismertté.

A petíció ide kattintva érhető el.
A képgaléria a rendezvényről ide kattintva érhető el.
A rendezvény felszólalásainak teljes videófelvétele ide kattintva érhető el.