Izrael békés, igazságos, önkritikus ország – izraeli diplomaták fogadása a magyar Parlamentben

Szokatlan biztonsági jelenlét előzte meg a ma délután 14.00 órakor kezdődő Külügyi és határon túli magyarok- illetve az Európai Ügyek bizottságának együttes ülését, amelynek apropóját magas rangú izraeli diplomaták fogadása adta. A találkozón a bizottsági tagok mellett az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-izraeli baráti tagozatának képviselői is tiszteletüket tették.

A megjelenteket Horváth János, az IPU vezetője, az Országgyűlés korelnöke köszöntötte, méltatva a magyar és izraeli nép több ezer éves történelmét. Az izraeli delegáció nevében először Aliza Bin-Noun budapesti nagykövet szólalt fel, aki Magyarországot nemzetközi viszonylatban is Izrael egyik legjobb barátjaként aposztrofálta, méltatva a két ország gazdasági kapcsolatait és a magyarországi zsidóság részvételét a társadalmi életben. 

A magát második generációs magyar zsidónak nevező Bin-Noun szerint a két ország közös érdeke a jó kapcsolatok fenntartása, elmondása szerint rendszeresen járnak magyar politikai vezetők – múlt héten épp Martonyi János – Izraelbe és viszont. A nagykövet asszony Izraelt a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országának nevezte (tévesen: északi szomszédja, Libanon például szintén demokratikus berendezkedésű állam – a szerk.), a hazai antiszemitizmus kapcsán pedig kifejtette, a vidéket járva számos rettegő holokauszt-túlélővel találkozott.

A nagykövetet Yacov Hadas-Handelsman, az izraeli külügyminisztérium Közel-Keletért és békefolyamatokért felelős osztályának vezetője követte, aki örömmel nyugtázta, hogy az utóbbi években Magyarország több más kelet-európai országhoz hasonlóan hirtelen megnyílt Izrael előtt. Hadas-Handelsman úr felvezetőjében kifejtette: lehetetlen nem észrevenni, hogy Magyarország a rendszerváltás óta milyen sikereket könyvelhet el magának, majd rátért a találkozó legátfogóbb témájára: a közel-keleti politikai helyzetre.

A diplomata szerint az arab-izraeli (és ezen belül a palesztin-izraeli) konfliktus csak egyike a számtalan közel-keleti problémának, valójában a Mauritániától Irakig terjedő terrorista veszély fenyegeti leginkább az arab országok stabilitását. Emögött a Hezbollah, az Al-Kaida és számos más terrorista szervezet áll, ehhez Izraelnek semmi köze. Hadas-Handelsman leszögezte: Irán nukleáris fegyverkezése nem csak Izrael problémája, a Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentumok szerint az egész arab világot fenyegetik. (Az osztályvezető instabil térségnek jelölte még meg Irakot, Jement, Szudánt és Libanont). A palesztin konfliktusra kitérve az izraeli politikus sajnálatosnak nevezte Ariel Sharon korábbi miniszterelnök erőszakos gázai kitelepítését, az új vezetés érdemeként említette azonban a Gáza-övezeti zsidó telepítések 10 hónapos moratóriumát, illetve hogy nemrég engedélyezték, hogy a terület nyugatra exportáljon. (Mint ismert, az izraeli bombázásoknak köszönhetően a Gáza-övezet mára gyakorlatilag semmilyen exportcikk gyártására nem képes, jelentős importra szorul viszont élelmiszerből, gyógyszerekből és építőanyagból, amelynek behozatalát azonban Izrael a mai napig tiltja, fegyveres blokád alatt tartva az övezetet  – a szerk.).

A delegáció álláspontja szerint a béketárgyalások a kölcsönös bizalmatlanság miatt szakadtak meg, amelyhez hozzájárult, hogy a palesztinok nemzetközi fórumokhoz fordultak segítségért. Hadas-Handelsman a tárgyalásokat az autóvásárláshoz hasonlította, ahol mindkét félnek engednie kell kicsit, hogy az álláspontok közeledésével végül megállapodjanak a vételáron. Elítélte továbbá, hogy a múlt héten Brazília és Argentína az 1967-es háború után szerzett izraeli hódítások figyelmen kívül hagyásával ismerte el Palesztina létét. A külügy közel-keleti osztályának képviselőjét annak közép-európai megbízottja, Gershon Zohar követte, aki elárulta: látható és láthatatlan kötések („invisible bonds”) vannak Izrael és az Unió között, Európa pedig magán hordozza a zsidó örökség és kultúra hatásait.

Az izraeli delegáció után a bizottság magyar képviselői szólaltak fel. Szabó Vilmos az MSZP képviseletében elmondta, a szocialisták kormányon és ellenzékben is egyaránt azon dolgoztak, hogy a magyar-izraeli kapcsolatokat erősítsék. Mile Lajos LMP-s képviselő szerint azok, akik nincsenek figyelemmel az antiszemitizmustól rettegőkre, beláthatatlan hibát követnek el, de ugyanolyan hibások azok is, akik e félelemből politikai erőt próbálnak kovácsolni.

Az érdemi kérdések sorát Gaudi-Nagy Tamás kezdte meg, aki emberi jogok iránt elkötelezett jogvédőként a nemzetközi szerződések be nem tartásáról, az izraeli háborús bűncselekményeket feltáró Goldstone-jelentésről, az illegális telepítésekről, a nem zsidó származásúak törvényi diszkriminációjáról kérdezte a követséget. A jobbik országgyűlési képviselője elmondta, a magyar emberekben is van egyfajta félelem, nevezetesen hogy ha a magyarországi izraeli befektetők úgy állnak a magyarokhoz, mint a zsidók Izraelben az arabokhoz, akkor életlehetőségeink beszűkülnek és palesztinokká válhatunk saját hazánkban. Gaudi-Nagy Tamás a két ország kölcsönösségére utalva arra volt kíváncsi, hogy magyar állampolgárok hogyan vehetnek földet és ingatlant, illetve alapíthatnak céget Izraelben.

A sort Gyöngyösi Márton, a Külügyi és határon túli bizottság alelnöke folytatta, kiemelve, hogy a telepítési moratórium be nem tartása miatt az addig Izraelt csak óvatosan bíráló világsajtó is a zsidó állam ellen fordult, egy korábban az Unió összes tagországában elvégezett Eurobarométer felmérés szerint pedig az emberek 59%-a a világbéke első számú ellenségének Izraelt tartja, még az USA is csak a második helyen áll. A Jobbik frakcióvezető-helyettese Simon Peresz hírhedt 2007-es beszédét is felhozta, mondván három év után a magyar emberek szeretnének választ kapni arra, hogyan kell értelmeznünk a nyilvánosság előtt beharangozott zsidó birodalomépítést. Végül a napokban nyilvánosságra került izraeli rabbik nyilatkozatát kérte számon a megjelenteken, amely felszólította a zsidókat, hogy nem zsidóknak ne adjanak el ingatlant Izraelben.

A felszólalók sorát magyar részről Fónagy János, a magyar-izraeli baráti tagozat elnöke zárta, aki magát az Országgyűlés egyetlen holokauszt-túlélőjeként mutatta be, leszögezve, hogy a magyar nép nem antiszemita, csak vannak hangadói, akik rövid távú politikai érdekeik miatt ezt kihasználják. Fónagy János szerint Izrael „nem jó dolgában vívja önmaga harcát”, hanem a történelem és a körülmények kényszerítették rá.

A mintegy 2 órás ülést az izraeli delegáció magyarázkodásnak beillő válaszai zárták. Aliza Bin-Noun védelmébe vette Simon Peresz beszédét, mondván szó sem volt gyarmatosításról, Izraelből csak befektetők érkeznek Magyarországra: a TEVA gyógyszervállalat például 500 új munkahelyet teremtett Debrecenben. A nagykövet szerint Izraelnek nem érdeke, hogy más országot elfoglaljon (sic!), Magyarországot pedig különösen nem. Yacov Hadas-Handelsman szerint továbbá Izraelben bárki szabadon vásárolhat földet, ők mindenkit szívesen fogadnak, hiszen demokratikus ország, és bár egyik demokrácia sem tökéletes: Izrael békés, igazságszerető ország, lakosai pedig túlzottan is szeretik kritizálni magukat, az önkritika zsidó népszokás. A Goldstone-jelentés kapcsán kijelentette: az izraeliek maguk is megvizsgálták volna a visszaéléseket, sőt, több aktát is megnyitottak, mint az ENSZ küldöttei. A rabbik felhívásával kapcsolatban elmondta, ők csak köztisztviselői jogállásban vannak, az akciót azonban a miniszterelnök, az államfő és a főügyész egyaránt elítélte. Az ország negatív megítélése kapcsán megtudhattuk: attól mert az Amnesty International éves jelentésében Kuba, Észak-Korea, Szíria és Irán csak Izrael után következik a listán, annak nem az az oka, hogy ott nem történnek jogsértések, hanem mert az adatokhoz nem jutnak hozzá. A diplomata szerint ha egy újságíró Iránba megy, vele együtt a jelentését is eltemetik, Izraelben ezzel szemben engedély se kell, hogy valaki újságíróként nyomozzon…

A találkozó végén a palesztin-izraeli béketárgyalások kudarcának elemzésekor Yacov Hadas-Handelsman elmondta, amikor Izrael engedményt tett a Gázai-övezet ügyében, Libanon határsértéssel reagált. Gesztust akartak tenni, de ezt a többiek gyengeségként értelmezték, a gyengeség jele pedig a Közel-Keleten egyenlő a bukással.


Bencsik János – barikad.hu