A Jobbik csak akkor támogatja az új Polgári Törvénykönyvet, ha neoliberális vadkapitalizmus káros hatásait megfékezi

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik első vezérszónokaként dicsérte a benyújtott munka színvonalát, de hangsúlyozta, hogy ennek ellenére sem tudják kritikátlanul elfogadni az előterjesztést és csak akkor támogatják, ha a neoliberális kapitalizmus vadhajtásait, visszásságait kizáró javaslataik elfogadásra kerülnek. A Jobbik alapvetően jónak tartja az új kódexre vonatkozó javaslat tagolását és szerkezetét, de osztja azt a kritikát, hogy a társasági jog beemelése aránytalanná teszi a rendszert - mondta az ellenzéki képviselő, aki jelezte, támogatja, hogy a családi jog szabályait illesszék vissza a polgári törvénykönyvbe.

Kijelentette, hogy jogtörténeti jelentőségű, az emberek mindennapi életét számtalan módon érintő kódexről van  szó, korábban a történeti jogfejlődésünkben Werbőczy István XVI. századi Hármaskönyve évszázadokon át alkalmazott magánjogi gyűjteménnyé vált, ezért döntő jelentőségű, hogy milyen értékeket vall magáénak a javaslat és milyen érdekeket szolgál.

Örvendetes, hogy a szakmára bízták végül a kodifikáció befejezését és nem hagyták a szocialisták által megerőszakolt állapotban hatályba léptetni. Az, hogy a kormány változtatás nélkül a szakma krémjéből álló kodifikációs bizottság javaslatát nyújtotta be önmérsékletre vall, amely sajnálatos módon szinte kivételes.

A kulcskérdés az, hogy a sok sebből vérző, gyenge jogtudatú magyar társadalom hagyományai és életviszonyai alapján vizsgálva megfelelően szolgálja-e a kódex nemzeti közösségünk boldogulását, tud-e helyes rendező elv lenni a személyi, vagyoni és családjogi viszonyokban. Mennyire tudja visszaszorítani a bankok, közműszolgáltatók, multicégek napi gyakorlatként megélt diktátumait,  tisztességtelen magatartását és csökkenteni, ahol lehetséges kizárni a kiszolgáltatottságot a polgári jogi viszonyokban. Nem eléggé. Emlékeztetett rá, hogy nem vagyunk Hollandia, vagy Portugália, ahol új magánjogi kódex született az elmúlt évtizedekben, de a jogrend érdemben nem változott. Nálunk a Ptk.-t először éppen akkor kodifikálták az '50-es években, amikor egy őrült ideológia jegyében szinte felszámolták a magántulajdont elvették a vállalkozás szabadságát és másodrangúvá tették szabadságot minden téren.

A „rendszerváltás” minőségi váltást nem hozott, a kiszolgáltatottság egyes területeken csak nőtt, a jogi kultúra és öntudat nem került fejlesztésre, a vadkapitalizmus rátört a társadalomra, amely arra nem volt felkészülve. Letarolták a hazai piacokat a külföldi cégek, a rablóprivatizáció zajlott, az élet minden területén új típusú „diktátorok” jelentek meg. Bankok, közműszolgáltatók, multicégek és átláthatatlan, csalárd pénzügyi vállalkozások pókhálói. Mindezt a jogállam paravánjával a hátuk mögött: a jogalkotás szolgai módon segítette elő milliók kiszolgáltatottságát. (pl. első társasági törvény 1988-ban a spontán privatizáció érdekében). A kormány által magukra hagyott devizaadósok rabszolgasága semmivel nem jobb a pártállami elnyomatásnál. sőt ahogy látjuk még kegyetlenebb is tud lenni.

A kérdés tehát a neoliberális kapitalizmus térhódítását segítjük akarjuk vagy egy egy sajátos harmadik, vagy magyar utat. Mi az utóbbit és ezen a mércén szemléltük a Ptk. Javaslatát is. Végső támogatás feltétele ezen szempontokat érvényesítő módosító javaslataink elfogadása. Több elem módosításra szorul, így többek között egyes típusú  gazdasági társaságok korlátolt (gyakorlatban nem létező) felelőssége gátlás nélküli teret nyit jóhiszemű vállalkozások és személyek üzletszerű megkárosításának, ezért meg kell teremteni a valódi háttérfelelősség szabályait és sokkal keményebb jogkövetkezményeket kell alkalmazni a csalárd módon eljáróknak. Gaudi-Nagy Tamás radikálisabb változtatásokat kért a fogyasztói kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében. A liberális kapitalizmus vadhajtásai elleni speciális védelem szintjét emelni szükséges, ehhez állami aktivitás kell a szabályozókkal és intézményi szinten. A törvényjavaslat fontos erényének nevezte, hogy a kellékszavatosság és a jótállás körében erősödik a fogyasztóvédelem, a szerződéses jogok átruházásának és a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályozását viszont aggályosnak nevezte.

Üdvözölte a cselekvőképesség általános hatállyal történő kizárásának megszűnését egy fontos változás, ami nemzetközi kötelezettségeket is teljesít.

Az üzleti titok javaslatbeli megfogalmazása teret nyithat a közvagyonnal kapcsolatos adatok nyilvánosság elöli elzárására, ezért az módosításra szorul, továbbá meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy közvagyont érintő szerződés érvénytelenségének megállapítását kérhesse minden, résztulajdonosnak minősülő magyar polgár . Nagyszámú közös tulajdonos esetében át kell törni az egyhangúság elvét, mert ez működésképtelenné tesz számos ilyen, például földtulajdonos közösséget. Üdvözlendő a személyiségi jogsértés esetén a nem vagyoni kártérítést felváltó sérelemdíj, de lehetővé kell tenni a személyiség valódi értének megfelelő mértékű jóvátétel lehetőségét, a tényleges kár bizonyításával.

Döntő jelentőségű, hogy az új szabályok tervezett 2014. január 1-ejei hatályba lépéséig mennyire sikerül a jogalkalmazókat és a társadalmat a változásokra felkészíteni, mert a holt betűt az élet tölti meg tartalommal, ezért megkerülhetetlen a tisztességes és alapos tájékoztatás.

A párt másik vezérszónoka, Staudt Gábor szerint rossz, hogy a fogyasztó fogalmát személyekre szűkítették le, mert egy kis- vagy közepes vállalkozás is fogyasztónak minősülhet, például akkor, ha közüzemi szerződést köt. A Jobbik támogatja, hogy a jövőben a fogyasztók a gyártóval és a forgalmazóval szemben is érvényesíthetnek bizonyos szavatossági jogokat - tette hozzá. A család legfontosabb szerepe az utódok felnevelése és megvédelmezése, az élettársi kapcsolat szabályozása viszont problémákat vet fel - ismertette álláspontjukat, leszögezve: a Jobbik nem tekinti családnak a kapcsolatban élő azonos neműeket.