Kétharmados elszámoltatás: el sem kezdődött, de már meg is feneklett a pártállami vagyon visszaszerzése
2013, szeptember 8 – 21:02
Több mint fél éve annak az akkor sokak által nagy visszhangot kiváltó tényfeltáró sajtótájékoztatónak, melyen Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció tagja és Minda Zoltán, a magyarországi pártállami vagyon átjátszásának a témát jól ismerő szakértője tartott az Országgyűlés Irodaházában. Mint akkor elmondták, az át nem ruházható állami vagyonok törvénysértő átjátszása érdekében a kommunista párt hivatalosan utódjaként számon tartott MSZP, jogosulatlanul és egyben törvénytelenül szerezte meg az MSZMP és a magyar állam - akkori értéken - 8,3 milliárd forintos vagyonát. Ezt a tényt a Jobbik a tényleges elszámoltatás haladéktalan megindítása, a felelősségre vonás és az állami vagyon visszaszerzése mellett az Alaptörvénybe is rögzíteni kívánta.
 |
Miről is van szó?
A Magyar Szocialista Párt jogosulatlanul jutott hozzá a teljes pártállami vagyonhoz, mely 752 ingatlanból állt, és - kimondani is elképesztő - akkori értéke nyolcezer-háromszázmillió (8.300.000.000) forint volt. Nem történt ez másként a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) mintegy száz ingatlanával, melyek akkori összértéke meghaladta a 3 milliárd forintot, és amelyet szintén törvénytelen módon a KISZ megszűnése után egy hónappal, a 44 fantomszervezet által megalakított (illetve megalakítottnak állított) Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) szerzett meg.
Ma már jogerős ítélettel megállapított tény (a Demisz nem volt jogutódja a KISZ-nek) bizonyítja azt, hogy 1990-ben az Állami Számvevőszék jelzése nyomán a legfőbb ügyész működött közre törvénysértő álláspont képviseletével abban, hogy a KISZ állami pénzen 260 millió Ft-ért az 1980-as évek közepén elkészült budapesti székházának tulajdonjogát törvénysértően ruházhatták át egy kereskedelmi bank részére. Az ügy pikantériája az, hogy a törvénysértő szerződés aláírásakor a KISZ már hónapok óta nem létezett, a Demisz pedig még létre sem jött. A legfőbb ügyész törvénysértő álláspontjával elaltatott ügynek hála, az így befolyt 1989-es 870 millió Ft szintén eltűnt a – KISZ jogutódnak hazudott – Demisz és képviselői útján.
 A volt KISZ-székház |
A szervezetek után bírák, ügyészek és az akkori miniszterelnök tudtával és közreműködésével magánkezekbe vándorolt az irdatlan vagyon
Miután az óriási vagyon (közel ötven év össztársadalmi terméke) előbb törvénytelenül az utódszervezeteknek állított szerveződésekhez került, azokat később szintén jogszabályellenesen magánkezekbe mentették, és mindezen ügyleteket az akkori bíróságok és az ügyészségek legalizálták. Van olyan nagy értékű budapesti ingatlan, melyet személyesen az 1994-től miniszterelnökként regnáló és az ügylet idején pártelnök aláírásával juttattak törvénysértő úton magánkézbe.
Az anomáliákhoz tartozik, hogy 1993-ban az Országgyűlés rendkívüli ülésszakot ült a rendszerváltással összefüggő vagyonelszámolás jóváhagyására, ám ennek összehívására (a korabeli dokumentum tanúsága szerint) úgy került sor, hogy a házszabály szerint minimálisan szükséges 77 aláírás helyett csak 74 állt rendelkezésre: több képviselő (egész pontosan öt fő) is kétszer írta alá a dokumentumot. Márpedig a házszabály így szólt: "A köztársasági elnök, a Minisztertanács, vagy a képviselők egyötödének (amely így mint utólag kiderült nem volt meg - a szerk.) írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni." Így kijelenthető, hogy az akkor elfogadott vagyonelszámolási törvényt (melyre kezüket feltartva a mai napig hivatkoznak a kormánypárti képviselők) közjogilag érvénytelen módon fogadták el.
A vagyon nagyságrendjének érzékeltetésére: a fentebb említett összegből a mai értéken számítva egy tollvonással megoldható lenne a devizahitelesek problémája, a közalkalmazotti béremelés, a hazai egészségügyi ellátás technológiai és infrastrukturális értelemben is a nyugat-európai szintre emelése, ezen felül minden bizonnyal futná belőle egy átfogó családtámogatási rendszer beindítására is.
2010: fülkeforradalmi változások, avagy a valódi elszámoltatás minden áron történő akadályoztatása
Ezen törvénytelenül átmentett állami vagyon visszaszerzése érdekében az eddigi kormányok semmit sem tettek annak ellenére, hogy az elszámoltatásra törvényi kötelezettségük volt. A jelenlegi kormányzat pedig, mely többek között az elszámoltatás hamis ígéretével szerezte meg a választók többségének a támogatását, tavaly novemberben befejezte az általa sikeresnek értékelt "elszámoltatást". Az „elszámoltatás” befejezése annak ellenére történt meg, hogy jelenlegi kormányzat által tavaly áprilisban meghozott kormányhatározat továbbra is kötelező feladatként rögzíti, hogy „minden múlt- és jövőbeli korrupciós cselekmény hathatósan, gyorsan és teljes körűen kivizsgálásra és szankcionálásra kerül”.
 "KISZ-testvérek" |
A forradalmi kétharmad nem kívánta, vagy nem merte nevesítetten az Alaptörvény kommunizmust elítélő részébe foglalni, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja, mint ahogy nem támogatták a radikális párt azon kezdeményezését sem, mely alapján az MSZP és a Demisz felelősséget viselt volna a törvénytelenül átjátszott vagyon megszerzésért.
Hiába szerette volna a Jobbik az Alaptörvénybe emelni, hogy a demokratikus átmenet során a hamis jogutódi szerepével az állami vagyont csalárdul megszerzett szervezeteknek osztozniuk kell az állampárt felelősségében, beleértve az MSZP-t is, amely az MSZMP jogutódjaként tette sajátjává a pártállami vagyont. Az MSZP-re nézve súlyos jogkövetkezményekkel, az állami támogatás megvonásával, a kártérítésre kötelezéssel, de adott esetben akár a feloszlatással is járhatott volna a jobbikos javaslat, melyet a kormány - a saját tavalyi határozatával ütközően - nem támogatott.
Idén márciusban Gaudi-Nagy Tamás "Milyen lépéseket tervez az ügyészség az MSZMP- és KISZ-vagyon államtól történt elvonása és az MSZP mai napig elmaradt vagyonelszámolása miatt?" címmel interpellálta a legfőbb ügyészt. Polt Péter helyettese, dr. Varga Zs. András válasza lényegében annyi volt, hogy az ügyészség ezekben a kérdésekben is a törvényeknek megfelelően járt és jár el. A jogvédő képviselő a legfőbb ügyész helyettesének válaszát nem fogadta el, hivatkozva a Minda Zoltán által feltárt, a vagyonelszámoltatási törvényt jóváhagyó határozat érvénytelenségére. A honatya akkori válaszában rámutatott arra is, nemcsak polgári jogi következmények érvényesítésére lenne lehetőség, hanem kifejezetten büntetőjogi lehetőségekre is. Gaudi-Nagy Tamás az elszámoltatás mielőbbi megindítása és annak megkönnyebbítése érdekében az Országgyűlés nyilvánossága előtt egy 164 (!) melléklettel ellátott részletes beadványt is átadott a legfőbb ügyész helyettesének, mely egy olyan teljes háttéranyagot tartalmaz, ami a hatályos jogszabályok fényében levezeti, miként kellene eljárni a lopott zsákmányt féltő elvtársakkal szemben.
Májusban Gaudi a nemzeti fejlesztési miniszterhez intézett kérdést az elmaradt elszámoltatás, a pártállami elit megbüntetése, a nemzetet megillető, lenyúlt pártállami vagyon visszaszerzése céljából. Németh Lászlóné helyett államtitkára, Fónagy János válaszolt, aki maga is elismerte az ún. rendszerváltást követő időszak törvénytelen vagyongazdálkodását. Az államtitkár felszólalásában "kusza jogi körülményekről" és olyan "tékozló gyakorlatról" beszélt, mely során nemzeti értékeink csorbát szenvedtek. Mint mondta, a kormány eddig mindent megtett a terhes örökségű politikai időszakban a magyar embereknek okozott kár mérséklése érdekében. Az államtitkár a személyi felelősség kérdéséről egy szót nem ejtett, pedig a Fővárosi Főügyészség az elmúlt évben megállapította, hogy korábban a bíróság törvénytelenül mondta ki a Demiszt a KISZ jogutódjának. Ha nem jogutód, akkor viszont nem illethette meg annak vagyona sem. Az ügy nyilván nagyon kényelmetlen lenne az MSZP mellett a Demokratikus Koalíciónak is, melynek jelenlegi elnöke (Gyurcsány Ferenc) a Demisz alelnöke volt, de valamilyen okból kifolyólag érthetetlen módon a kormánypártok részéről is kínos hallgatás tapasztalható. Nem így a nemzeti ellenzék részéről, ám mikor Gaudi az államtitkári válaszra reagálva az MSZP-s képviselők nemzeti vagyon megcsapolásával kapcsolatos törvénytelenségeikre utalt, a levezető elnök (a szocialista Ujhelyi István) megvonta tőle a szót.
Az ügyészség fedezi a pártállami vagyon törvénytelen lenyúlását
A Gaudi által jegyzett 164 melléklettel ellátott részletes beadványra válaszul a Fővárosi Főügyészség közölte (levelük ide kattintva olvasható), hogy a civil szervezetek nyilvántartásba vételi kérelmének tartalmi vizsgálata és érdemi elbírálása az ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, a bíróság eljárása felett az ügyész - törvényi felhatalmazás hiányában - törvényességi ellenőrzést nem gyakorol. Azonban hiába tagadják: törvény rendelkezése alapján az ügyészség minden bíróság által nyilvántartásba venni rendelt társadalmi szervezet bejegyzéséről szóló végzést hivatalból kap meg, mivel az ellen külön fellebbezési joga van. Tehát a „független” ügyészség még 2013-ban is jogszabályellenes hivatkozással leplezi az állam példa nélküli megcsapolását.
Tovább is van
Hab a tortán az ún. kommunista utódszervezetek törvénytelen vagyonszerzésében a jelenleg is az MSZP-frakció tag Kiss Péter nevére 1989-ben bejegyzett Baloldali Ifjúsági Társulás. A szervezet bejegyzése során az eljáró bíró hivatali visszaélést és közokirat-hamisítást megvalósító cselekménye nyomán (a végzésben kért hiánypótlás nem teljesítése ellenére bejegyezte a BIT-et) a jelenleg is országgyűlési képviselő Kiss és társai a korábban KISZ-vagyonhoz tartozó ingatlanokra szerezhettek és szereztek tulajdoni jogot akként, hogy földhivatali határozatba foglalták azt hamis adatként, hogy a BIT a KISZ új elnevezése.
Tags:
