A Kúria fölmentette Budaházyt az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól
2012, június 26 – 16:16
A Kúria kedden kihirdetett ítéletében - helyt adva a Budaházyt ebben az ügyben 2006 óta védő Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd beadványának, akit az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésen országgyűlési képviselőként való részvétele miatt a nyilvános ülésen Szikinger István ügyvéd helyettesített-megváltoztatta a korábbi elmarasztaló határozatokat, és felmentette a vádlottat, mert álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt. Az ítélet kihirdetése után Budaházy Györgynek gratuláltak a tárgyaláson megjelent barátai, tisztelői.
A Kúria dr. Kónya István vezette bírói tanácsa kedden kora délután fölmentette Budaházy Györgyöt az államellenes, az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére, arra történő biztatás és előkészület bűntette alól. Dr. Kónya István tanácselnök az ítélet megindoklásában a többi között elmondta, hogy Budaházy semmilyen tettével nem buzdított az erőszakos cselekmények elkövetésére, s a megnyilvánulásai kizárólag verbális jellegűek voltak. A terhelt többször is kifejtette ugyan a fönnálló rend megváltoztatásának szükségességét, ám a sajtófölhívásai, megnyilatkozása nem voltak erőszakosak, erőszakra ösztökélőek.
Budaházy György a fölmentés utáni pillanatokban
Dr. Kónya István tanácselnök - bátor ítéletet hozott
Dr. Kónya István ezután kifejtette: Budaházy nyilatkozatainak összegzésével a másodfokú bíróság absztrakciót végzett, helytelen következtetést vont le. Budaházy a megnyilatkozásaival nem lépte túl az ellenállás fogalomkörét, s nem szólított föl az alkotmányos alapintézmények erőszakos fölforgatására. A kedvező ítélet után Budaházy Györgyöt a Kúria folyosóján még sokáig ünnepelték a tisztelői, családtagjai és hozzátartozói.
Ítélet utáni öröm a Kúria folyosóján
Hering József – Kuruc.info
Az MTI híre: A Kúria kedden a korábbi jogerős elmarasztaló ítéletét megváltoztatva felmentette Budaházy Györgyöt az alkotmányos rend erőszakos előkészületének vádja alól, mert nem követett el bűncselekményt.
Budaházy Györgyöt a 2006 szeptembere és 2007 márciusa között az interneten közzétett tucatnyi írása miatt vádolta meg az ügyészség állam elleni bűncselekménnyel, mert álláspontja szerint ezekben a szövegekben a vádlott az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására buzdított például azzal, hogy a kormány elkergetésére, a parlament feloszlatására és a rendőrség "legyőzésére" hívta fel olvasóit. Budaházy György az eljárás során mindvégig tagadta "bűnösségét".
A Fővárosi Bíróság (FB) első fokon úgy vélte, hogy a bár a szólásszabadság határait feszegetik az írások, a vádbeli bűncselekményt nem valósítják meg, ám ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Az új eljárásban az FB már kimondta Budaházy György bűnösségét, és egy év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, amelyet a tábla másodfokon helybenhagyott és jogerőre emelt. Ez ellen a döntés ellen fordult felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz Budaházy és védője.
Az LB jogutódjának, a Kúriának a keddi nyilvános ülésén idéztek a másodfokú ítélet indoklásából mely szerint Budaházy György többi között azt írta: "blokád alá kell vonni a vörös Budapestet", "ki tudott itt bármit is elérni erő felmutatása nélkül, az egész világ az erőszak felé halad", "többet ér egy diktatúra, ha az hazafias, mint egy demokrácia, amely elherdálja a jövőt", "takarodjanak (az országból) ha élve meg akarják úszni", "a médiasöpredéket be kell gyűjteni", cél egy új rendszerváltás, egy új alkotmány, amely az ezeréves történelmi alkotmányon alapul.
Budaházy György védője, Szikinger István ügyvéd kifejtette: a vádlott írásaiban több ponton a békés ellenállást, az erőszak elkerülését szorgalmazza, személyétől teljesen idegen az erőszak alkalmazása, ami a terrorcselekmény vádjával folyó eljárásban is kiderült. A védő szerint Budaházy György semmiféle puccsot nem akart előkészíteni, de nem is tehette volna oly módon, hogy erre nagy nyilvánosság előtt, az interneten hív fel. Így nem lehet erőszakos hatalomátvételt előkészíteni.
Arra a bírósági érvelésre, hogy ellenállni legfeljebb egy zsarnoki hatalommal szemben lehet joguk az állampolgároknak, de Budaházy György célpontja, a Gyurcsány-kormány alkotmányosan került hatalomra, Szikinger István annyit mondott: Adolf Hitler is alkotmányosan került hatalomra. A Budaházy György által a vádbeli időszakban az akkori hatalomról és annak egyes cselekedeteiről megfogalmazott értékelések pedig mára hivatalossá váltak, törvénybe foglaltattak, például a 2006 őszi rendőri fellépéssel kapcsolatban csakúgy, mint a vádlott egyes közjogi elképzelései, például a történelmi alkotmányosság továbbélésével, érvényességével kapcsolatban, amire most már az új alaptörvényben van utalás.
A Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős marasztaló ítélet hatályban tartását kérte. Többek között azzal érvelt, hogy Budaházy írásaiban nyilvánvalóan és teljesen konkrétan, az eszközök, módszerek, hely, idő és cél meghatározásával buzdít az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására. A vádlott sajátosan értelmezett forradalomról beszél, ami azonban nem más, mint puccs. Mindezt egy feszült politikai helyzetben tette, számtalanszor utalt az Magyar Televízió Szabadság téri székházának ostromára és elfoglalására, ami azt érzékeltette, hogy "egyáltalán nem irreálisak" a kitűzött célok.
Az ügyvéd viszonválaszában arra figyelmeztetett, hogy míg a puccs egy kisebbség erőszakos hatalomátvétele, addig a forradalom mögött a többség, a népakarat áll, amelytől nem kellene félni.
Az utolsó szó jogán Budaházy azt hangsúlyozta: nem akarta erőszakkal megszerezni és kisajátítani a hatalmat, csupán a változás lehetőségét kívánta megteremteni. Az ellene emelt vád koncepciós jellegű, hiszen a bíróságok sok esetben politikailag minősítették, megbélyegezték, például amikor "szélsőségesnek", nevezték, vagy azt írták róla, hogy "hazafias diktatúrát vizionál", és több hosszú írásából ragadtak ki, ollóztak össze olyan gondolatmeneteket, amelyek nem a sajátjai. A vádlott szerint ily módon összegezve bármelyik vezető politikus megnyilatkozásaiból kiolvasható az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának szándéka.
Budaházy arra figyelmeztetett, hogy az ügyében született elmarasztaló ítélet mások szólásszabadságát is befolyásolja majd.
A 10. évfordulóra jelentésben és gyűjteményes dokumentumkötetben összegeztük a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi rendőrterror áldozataiért és az igazságtételért folytatott máig tartó küzdelmeit. Tartoztunk vele nemzetünknek. És azoknak is, akik még mindig gátlástalanul tagadják a 10 évvel ezelőtti véres hatalmi önkény brutális tényét. És azoknak is, akik velünk együtt nélkülözhetetlennek tartják a felelősök felelősségre vonását és a teljes körű igazságtételt.
A kötetben dokumentumokkal, fényképekkel kiegészítve áttekintést adunk 2006 őszi jogi küzdelmeink fontosabb mérföldköveiről, időrendben, illetve négy nagy téma köré csoportosítva: civilek védelme, jóvátétel, felelősségre vonások és tüntetés-feloszlatások jogellenessé nyilvánítása. 56 jogsértettünk esetleírását is közzé tesszük. Megrázó és hátborzongató metszetét adjuk ezzel a 2006 őszén megnyílt pokoli bugyroknak. Bemutatunk néhány, a jogi képviseleti munkánk során keletkezett tanulságos bírósági ítéletet és ügyészségi határozatot is. Közreadjuk néhány nemzeti jogvédő (dr. Galla János, dr. Gaudi-Nagy Tamás, dr. Grespik László, dr. Morvai Krisztina, dr. Novozánszky Ilona és dr. Zétényi Zsolt) évfordulós gondolatait is.
A gazdag tartalmú könyv áttekinti a nemzeti jogvédelem 2004 és 2011 közötti, színes és mozgalmas történetét. A könyv egyebek között kapható a Fehérlófia könyvesboltban, a Budaházy-féle Szkíta kézművesboltokban (Budapesten), az Anima és a Szkítia boltjaiban (Budapesten és vidéken). Megrendelhető: njsz@nemzetijogvedo.hu-n vagy a 36 30 549 4167 telefonszámon. PDF formátumban itt olvasható.