Még a rabbinak is túlzás a sokmilliárdos holokauszt emlékhely

A Sorsok Háza első körben 6 milliárdnál is többe kerül, de ez még nem tartalmazza a működési és fenntartási költségeket. Nem meglepő, hogy balról és jobbról, de még a zsidóság köréből is erős kritika éri.

Sorsok Háza – elkészítési útmutató
 - végy 1 db megcsonkított, kivéreztetett nemzetet
 - (ugye már előzetesen bevezetted a holokauszt emlékévet?)
 - alaposan ágyazz meg legalább 6 milliárd forinttal
 - hass minél jobban az érzelmekre (pl. kismacska/kisgyerek/filmszínész halála)
 - az időzítőt állítsd be a kampányidőszakra
 - adagold hozzá az évtizedek óta precízen érlelt bűntudatot
 - ügyelj rá, hogy a kíváncsiskodók ne kukkanthassanak bele a készítés folyamatába
 - ha kérik, ha nem, nyomd le a torkukon

Felejteni tilos, emlékezni szigorúan kötelező

Mint ismeretes, újabb holokauszt emlékközpontot tervez a kormány a Józsefvárosi pályaudvar elhagyatott épületében. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját kérte fel a szakmai koncepció kidolgozására, aki a Magyar Hírlapnak ismertette, a kiállítás elsődleges célcsoportja a közoktatásban és felsőoktatásban résztvevők, a célja pedig „a kirekesztés minden formáját elutasító, tudatos állampolgári viselkedésminták megszületése”. A kivitelezés és a pénzügyi kérdések Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos hivatalának hatáskörébe tartoznak, aki leszögezte, terveik szerint az emlékévben lesznek majd olyan rendezvények, amelyek a múlt egy napjára, hetére emlékeztetnek majd, és olyanok is, amelyek állandósítják az emlékezést, mert „felejteni tilos, emlékezni szigorúan kötelező”.

Van itt pénz, kérem szépen

Nem árt tudni, hogy a több mint hatmilliárd forint csak a beruházás megvalósítását fedezi, tehát a működési és fenntartási költségek tovább terhelhetik az amúgy sem éppen gazdag államkasszát. Az már csak a hab a pénzszórás tortáján, amire a Magyar Narancs rábukkant: előbb nevezték el az épületet, majd utána írtak ki 16 millió forintos pályázatot az intézménynév megalkotására... Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője korábban közleményben hangsúlyozta ki, hogy „nem megsértve az áldozatok emlékét és tiszteletben tartva a hozzátartozók érzéseit, mégsem mehetünk el szó nélkül egy ekkora volumenű beruházás mellett”, majd hozzátette, ehhez az elképesztően magas összeghez még újabb másfél milliárdot is hozzátesz a kormány, hogy a különböző zsidó szervezetek, illetve oktatási intézmények számára anyagilag biztosítsák a helyi szinten történő holokauszt-megemlékezéseket.

Az objektivitás érdekében nem hallgathatjuk el azt sem, ha spórolásra bukkanunk: a Népszabadság számolt be arról, hogy a holokausztot tervező MÁV Zrt. tulajdonában álló épület szolgálati lakásaiban élőkkel egy öt évig tartó titoktartási záradékot is aláírattak, miután sok esetben nevetséges kártalanítási összegekben egyeztek meg a megtört és otthonukat fájó szívvel elhagyó lakókkal. Volt, aki évtizedek óta megszokott nyugalmát most idősek otthonára cserélte. (Fürjes: „a MÁV rendkívül figyelmesen járt el a bezárt pályaudvarban lakó családokkal”.)

Fájó aránytalanság

„Fájó aránytalanságot lehet felfedezni, hogy míg a magzatgyilkosság megelőzésére, a még megmenthető életek védelmében pusztán az örökbefogadást népszerűsítő plakátkampányt indítottak, addig a Holokauszt gyermekáldozatainak emlékére milliárdokat költenének” – írja Gaudi-Nagy Tamás a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek és Balog Zoltán emberi erőforrások miniszternek napokban írott levelében. Az írásbeli kérdésében a képviselő hangsúlyozza, hogy a közvéleménynek joggal merülhetnek fel kétségei egy ilyen kiemelten magas összeg láttán, és joggal várhatnának egy tételes elszámolást, ha már az előzetes társadalmi vita megdöbbentő módon elmaradt.

"Kérem tájékoztasson arról is, hogy milyen erőfeszítéseket tettek önök annak érdekében, hogy ezen - a magas költségek miatt a társadalomban széles körben elutasítást és felháborodást kiváltó (több ezerre tehető a Facebook csoportokban nevükkel és arcukkal tiltakozók száma) - intézmény megvalósításának költségviselésébe bevonják a leginkább érintett és érdekelt hazai zsidóságot, Izrael államot, illetve a hazánkban működő izraeli vállalkozásokat. Annak is adja kérem okát, ha - nem várt esetben - Önök nem tettek volna egyáltalán kísérletet arra, hogy a nevezetteket a költségek viselésébe bevonják" - tapint rá a jogvédő egy vélhetően kényelmetlen pontra.

A korábban 6,2 milliárdot inkább az egészségügy javára felajánló Gaudi az illetékes minisztereket arra kérte, hogy bocsássák rendelkezésére a Sorsok Háza és oktatási központ intézmény kivitelezésére vonatkozó szerződések egy-egy másolati példányát, továbbá a két intézmény megvalósíthatósági tanulmányát is, amit ha annak ellenére elmulasztanak, hogy közpénzekről van szó, úgy bírósághoz fordul.

Ez még a rabbinak is sok

Javarészt a Jobbik több képviselőjének módosító javaslata, valamint több radikális felszólalásnak, közleménynek, hírportálnak köszönhetően a kormány nem tudta a tervét titokban végrehajtani, és eljutott az állampolgárokhoz, akik jogos fölháborodásukban létrehoztak több tiltakozó oldalt is a Facebookon, így például a Nem kérünk a 6,208,800,000 forintos új Holokauszt emlékhelyből címűt is, amelyhez néhány nap alatt ezrek csatlakoztak. Nem csoda, ha ezután már pártpolitikai szimpátiától függetlenül is kínossá vált sokaknak ez az arcátlan pénzszórás, képmutatás és bűntudat-erősítés, és egyre többen kezdtek éles kritikákat megfogalmazni minden oldalról.

Schweitzer József nyugalmazott Országos Főrabbi a Népszavához eljuttatott levelében azt írja, hogy nem jó a helyszínválasztás, mert szerinte az egykori budapesti gettó területén fekvő Rumbach utcai épület lenne megfelelő, és egyben költséghatékonyabb is. Konrád György a kormány kampányfogásának tartja, és azt javasolta, hogy az összeget inkább fordítsák rosszul táplált gyermekek étkeztetésére – majd hozzáteszi, hogy a tanárok pedig megvásárolhatnák az önéletrajzi regényét a „magyar iskolásgyerekek tájékoztatása” érdekében. Heisler András, a Mazsihisz elnöke, a Schmidt Mária által szeptemberben összehívott nemzetközi tanácsadó testület tagja pedig arról panaszkodott, hogy a szűkös határidő miatt érdemben a grémium nem tud részt venni a munkában. (Fürjes: „nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont”.)

alfahir.hu