Morvai, Gaudi és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Kolozsváron
A román hatóság lebontatná Petőfi Sándor, Szent István és Szent Erzsébet szobrát
Erdélyi emberi jogvédő monitorizáló körúton volt Morvai Krisztina EP képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Gaudi-Nagy Tamás vezette népes küldöttsége. A körút során Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen találkoztak helyi magyar jogvédőkkel és jogsérelmet elszenvedett magyarokkal. Az utolsó állomás március 18-án Erdély fővárosában volt, ahol a küldöttség a Magyarok Világszövetségének Kolozsváron élő elnökével, Patrubány Miklóssal és Tokay Rozáliával, a kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társsulatának elnökével találkozott. Elbontásra ítélt Petőfi Sándor, Szent István és Szent Erzsébet mellszobrok – ez a nemzeti kisebbségek szabadságjogait „példásan szavatoló” európai uniós tagállam, Románia igazi arca.
Patrubány Miklós összegző képet vázolt az erdélyi magyarság helyzetéről, amelyet aggasztóként értékelt. Az erdélyi magyar nemzeti közösség élete ekként való alakulásának – amelyben egyre gyakoribbak a román állam és hatóságai által a magyar közösségek és vezetőik ellen elkövetett támadások és nyílt jogsértések – okait vizsgálva az MVSZ elnöke fontossági sorrendben három tényezőt nevezett meg. A legfőbb felelősség a román államot terheli, amely egy percig sem mondott le a magyar nemzeti közösség gyengítéséről, további szórványosításáról. Második tényezőként a mára megosztottá és súlytalanná vált erdélyi magyar politkai képviseletet nevezte meg. Harmadikként a magyar államot sorolta, amelynek politikájából hiányzik a kisebbségi sorba taszított magyar nemzeti közösségek megmaradását szavatoló koncepció, és amely nem, hogy védhatalmi státust vállalna, még e közösségek autonómiájáért sem áll ki, sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a nemzetközi politikai intézményekben.
Beszédének második felében az MVSZ elnöke a világ egészére kitekintő geopolitikai képet rajzolt fel, különös hangsúlyt fektetve azokra az eseményekre, amelyek jelentősen befolyásolhatják a magyar nemzeti közösségek sorsát. Ezek között különös hangsúlyt kapott a Moldvai Köztársaság és Románia várható egyesülése, amely óriási világpolitikai kockázati tényezővé is válhat, valamint India azon bejelentett szándéka, hogy a világ több mint húsz államában élő, több mint harmincmilliós cigányságot saját diaszpórájává nyilvánítsa, annak minden világpolitikai következményével.
Tokay Rozália szólt az általa működtetett népjóléti intézmények, a Szent Kamill, valamint az Árpád-házi Szent Erzsébet Otthon hatósági zaklatásáról és a legfrissebb fejleményekről.
A két intézménynek helyt adó telken, amely a kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatának tulajdonát képezi, az elmúlt négy évben a magyar történelem jeles alakjaival szoborparkot alakítottak ki. Elsőként – még 2014-ben – Petőfi Sándor mellszobrát avatták. De jutott a még befejezetlen szoborparkban mellszobor Szent Istvánnak és Szent Erzsébetnek is.
Februárban a kolozsvári önkormányzat rendészeti osztálya tízezer lejes (mintegy 700.000 Ft) bírságot szabott ki, és a szobrok elbontására kötelezte a magyar egyesületet. Az indoklás: a mellszobrok – amelyek egy zárt magánterületen állnak, és az utcáról nem láthatóak – nem rendelkeznek hatósági engedéllyel!
Elbontásra ítélt Petőfi Sándor, Szent István és Szent Erzsébet mellszobrok – ez a nemzeti kisebbségek szabadságjogait „példásan szavatoló” európai uniós tagállam, Románia igazi arca.
Ilyen előzmények után az már csak hab a tortán, hogy március 15-én, a magyar nemzeti ünnep idején a szoborparkban zajló ünnepségre érkező vendégekre – közöttük Magyarország kolozsvári konzuljára, Takács Péter Attilára – az utcán gyülekező románok rászóltak: beszéljenek románul, mert ez Románia.
Az ünnepség végén előzetes tájékoztatás nélkül megjelentek az adóhatóság (ANAF) egyik különleges igazgatóságának ellenőrei, akik négy órán keresztül vizsgálódtak, majd anélkül, hogy bármilyen rendellenességet találtak volna, távoztak…
Mind Morvai Krisztina, mind Gaudi-Nagy Tamás, mind pedig a kíséretükben lévő jogászok és közéleti emberek megdöbbentőnek, fájdalmasnak nevezték a Romániában tapasztalt emberi jogi állapotokat.
MVSZ Sajtószolgálat
8935/160321
