A Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajótájékoztatója a 2006 őszi rendőrterrorról, az illegális bevándorlásról és az erdélyi magyarok elleni jogsértésekről (videós tudósítás rövidesen)

-  Varga Moncsi (Hunhír.info ) cikke nyomán 

A nemzeti jogvédők november 4-én ismertették nemzeti jogvédő munkájukat. Célpontban a 2006-os rendőrterror és az illegális  bevándorlás, illetve a magyarellenes jogsértések az elcsatolt Erdélyben . Precedens értékű is lehet, ha valaki feljelentést tenne amiatt, hogy a budapesti migránsinvázió félelemkeltő volt, s emiatt jogsérelem érte. A Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ) még nem kereste meg senki ennek kapcsán - tudta meg a Hunhír.info Gaudi-Nagy Tamástól, az NJSZ ügyvezetőjétől.

Az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas jelentésben (48 jogsértett esetét is bemutatva) összefoglalta a 2006-os rendőrterrorral kapcsolatos nemzeti jogvédő munkáját, különös tekintettel a botrányos Gergényi-ítéletre. Tájékoztattak a bevándorlási válsághelyzettel adódott tevékenységükről is és a december 5-ére tervezett az illegális migráció jogi vetületeiről szóló konferenciáról . Novozánszky Ilona NJSZ elnök, Zétényi Zsolt ,a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke,  Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető és Grespik László NJSZ elnökségi tag november 4-i budapesti tájékoztatójukon elemezték továbbá az elcsatolt erdélyi magyarok érdeksérelmeivel kapcsolatos ügyeket. Ügyvédi bőbeszédűségüket meghazudtolóan tömören és célratörően fogalmazták meg a lényeget. A rendezvényen megjelent többek között Budaházy György, Gonda László és Reiner Péter is. Zétényí Zsolt a rendezvény elején emlékeztetett arra, hogy éppen ezen a napon 24 éve fogadta el az Országgyűlés a kommunista önkényuralom bűneinek el nem évüléséről általa kezdeményezett törvényt, amit aztán a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság kisiklatott. Az el nem évülést az Alaptörvény 2012 óta kimondja, de azóta a Biszku ügyön kívül nem tudni más vádemelésről és eljárásról.

Novozánszky Ilona bevezetőjében arra utalt, hogy bár felbecsülhetetlen hatású a szívós és eredményes nemzeti jogvédő munkájuk, de megfelelő figyelmet sem a sajótótól, sem a kormányoktól nem kapnak.

A 2006-os események óta eltelt kilenc év során temérdek munkaóra, sok sikeresen lezárt kártérítési és felmentéssel végződött büntetőügy van a hátuk mögött, ám a felelősségre vonások még mindig nem történtek meg - emlékeztettek. Sérelmezték, hogy a Gergényi perben a gyenge ügyészi munkából, a gyenge vádból is a lehető legrosszabbat hozta ki a bíróság, ráadásul nem engedték sértetti jogi képviselői részvételüket a perben. Súlyos hiba volt, hogy sem az ügyészség, sem pedig a bíróság nem támaszkodtak a jogsértettek és nemzeti jogvédők bizonyítékaira.

Abszurdnak nevezték, hogy a bíróság szerint azért nem volt elöljárói intézkedés elmulasztása bűntett a rendőri vezetők tömeges rendőri erőszakot meg nem akadályozó ténykedése, mert az a szolgálati rendre és fegyelemre jelentős hátrány úgymond nem gyakorolt. Ez ellentétes a jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések sorozata által megállapított, rendőri vezetők mulasztásai szolgálati rendre és fegyelemre jelentős hátrányt gyakoroló hatását igazoló tényekkel. A megrovással megintett Gergényit és egy másik rendőrtisztet kivéve 12 vezető rendőr esetében  tévesen csak az elöljárói intézkedés elmulasztása vétsége merült fel a bíróság szerint. Mivel ezen bűncselekmény büntethetősége 3 év, ezért az 2009-ben a bíróság szerint elévült, ami elfogadhatatlan.

Éppen emiatt munkájuk nem fejeződhet be, kilenc éve folyamatos feljelentésekkel bombázzák az ügyészséget (először már 2006 decemberben, majd legutóbb 2011-ban és 2012-ben), és a strasbourgi bíróságra is vittek ügyeket. Emellett pedig további közel 200 fő kártérítési ügyén dolgoznak, aki a 2006 október 23-i Kossuth téri és Nádor utcai jogellenes oszlatások kárvallottjai és akiknek nem hajlandó a rendőrség peren kívül jóvátételt adni. Képviselőjük  Grespik László hangsúlyozta: „Az emberi jogoknak nincsen politikai hovatartozása, olyan legfeljebb csak az emberi jogvédőknek lehet.”

Kiemelték: büszkék arra, hogy kitartásuk, eredményességük és elkötelezettségük nélkül az áldozatok jelentős rész nem kapott volna jóvátételt, a koncepciós perekbe fogott tüntetők, civilek döntő többsége nem mentesült volna a fenyegető büntető, illetve szabálysértési következményektől, egyedül a felelősök szigorú megbüntetése  hiányzik még, nem adják fel az igazságtételi küzdelmet. A Gergényi ítélet szerintük egyértelművé tette, hogy a 2006 őszi elszámoltatást elszabotálták: a kormány, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság együttműködésében.  Elfogadhatatlannak nevezték, hogy a tíztől húsz évig terjedő szabadsávesztéssel büntetni rendelt terrorcselekmény miatti felelősségre vonásról  a számos rendelkezésre álló bizonyíték és jelentés ellenére még mindig nem akar hallani az ügyészség, pedig a felelősségre vonás igazi terepét ez jelentheti a rendőri és politikai vezetők ellen, itt fel sem merülhet az elévülés.

Felhívták a figyelmet: az ilyen jellegű, nagyszámú jogsértés okozó állami és rendőrvezetői cselekmények esetén sokszor csak évek múlva következik be a felelősségre vonás. A halálos áldozatokkal és nagyszámú sebesülttel járó 1990-es bukaresti bányászjárás és az 1972-es északír véres vasárnap miatt éppen idén indult büntetőeljárás a felelősök ellen,  így a felelősök nem dőlhetnek hátra nyugodtan, mindent meg fognak tenni az elszámoltatásuk érdekében- közölte Gaudi-Nagy Tamás.

A 2006 őszi rendőrterror kapcsán végzett nemzeti jogvédő munkáról, a kilenc év eseményeiről született részletes összefoglaló a világhálón megtalálható.

A tájékoztatón elhangzott, hogy az NJSZ szeptember elején "A magyaroknak is vannak jogai! címmel felhívást tett közzé miszerint minden olyan magyar embernek jogvédelmet adnak, akik az iilegális bevándorlók által vagy rájuk tekintettel szenvednek el jogsérelmet . Jelenleg három - TASZ által feljelentett - hazafi ügyén dolgoznak, akiket jogosulatlan közbiztonsági tevékenység szervezésével gyanúsítanak, amiért internetes közösségi portálon arról leveleztek, hogy az inváziót meg kell állítani a jogos védelem és polgárok számára rendelkezésre álló jogszerű eszközökkel. Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy nemrég megszüntettek egy hasonló címen indított eljárást egy olyan hazafi ellen, aki a mórahalmi alpolgármesternek a határ védelmére ajánlott segítséget. A nemzeti jogvédők emlékeztettek: 2006 őszéhez hasonlóan idén szeptember 16-án is terrorcselekmény valósult meg a röszeki határnál, de ezúttal magyar rendőrök ellen, aznapi közleményükben a nemzeti jogvédők elsőként ítélték el az illegális migránsok erőszakos akcióját, s neveztél terrorcselekménynek ami történt,  a határvédelem szükségességét hangoztatva.

A Hunhír.info érdeklődésére, miszerint kereste-e meg a NJSZ-t állampolgár azzal, hogy benne a Budapesten, különösen a Keleti pályaudvar környékén zajló események félelmet keltettek, továbbá komoly közegészség- és járványügyi veszélynek volt kitéve, emiatt pedig jogsérelem érte, dr. Gaudi Nagy Tamás elmondta, még senki. Ám mint további faggatózásra megtudtuk, egy ilyen jellegű per indítása precedens értékű lehet.

Az NJSZ bejelentette: december 5-ére szakmai konferenciát hirdetnek a bevándorlási válsághelyzettel kapcsolatos jogi kérdések megvitatására, ahová komoly szaktekintélyeket, köztük külföldön élő, és a migrációval hosszú évek óta foglalkozó jogászokat is meghívtak. A fenti napon 10-15 óra között, a budapesti Aranytíz kultúrházban szeretettel várnak minden érdeklődőt. A rendezvényt közösen szervezik Morvai Krisztina EP képviselővel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagjával.

Végül ismertették az elcsatolt erdélyi magyarok érdekében végzett jogvédő munkájukat. A legérdekesebb ügy egy pólóárus esete, akit Menyhárt Gabriella, erdélyi magyar ügyvéd, az NJSZ együttműködő partnere véd. Őt azzal vádolják, hogy az általa a tavalyi csíksomlyói búcsún árusított és a román rendőrség által bűnjelként lefoglalt ruhadarabokon úgymond fasiszta, uszító feliratok voltak fellelhetők, és mivel már korábban hasonló esetben pénzbüntetésre ítélték, most akár letöltendő börtönbüntetés is várhat rá.  És hogy mik voltak ezek a „borzasztó” feliratok? Nos, „A magyar föld nem eladó”, „Adjátok vissza a hegyeimet”, és hasonló, elrettentő és kirekesztő irományokkal bíró ruhaneműk miatt várnak rács mögött töltendő évek a fiatalemberre. De szó volt a marosvásárhelyi piacon kétnyelvű terméktáblákat elhelyező magyar aktivista elleni koncepciós eljárásról, továbáb a tordaszentlászlói, nagyváradi és marosvásárhelyi jogi küzdelmekről a kétnyelvű magyar feliratok és magyar nyelvű ügyintézés érdekében. Ismertették röviden a szovátai Wass Albert szobor miatti büntetőügyet és székely zászló kifüggesztéséért ötezer lejre büntetett erdőszentgyörgyi polgármester ügyét is.

Gaudi-Nagy Tamás kifejezte elégedelenségét, hogy az általa 2011-ben képviselőként kezdeményezett, jelentős közpénzből működő Kisebbségi Jogvédő Intézet olyan fontos ügyeket, mint a csíksomlyói pólóárus vagy a szovátai Wass Albert szobor ügye nem talált támogatásra érdemesnek, pedig az ilyen ügyekben való hatékony jogvédelem nyújtása érdekében hozta létre ezt a szervezetet az Országgyűlés.