Teljes kudarcot vallott az Európa Tanács (ET) ügyrendi bizottságának mai ülésén az a Jobbik és Dr. Gaudi-Nagy Tamás elleni támadás, melyet tegnap kezdeményezett Fiamma Nirenstein izraeli állampolgárságra ácsingózó olaszországi képviselőnő.

Mint tegnap beszámoltunk róla, hivatalosan kezdeményezte a magyar és a görög küldöttség akkreditációjának megkérdőjelezését egy olasz néppárti képviselő, Fiamma Nirenstein, amiért az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakára érkező küldöttségekben a görögországi Arany Hajnal és a magyarországi Jobbik képviselői is helyet kaptak.

Izraeli állampolgár szeretne lenni, saját elmondása szerint két szerelme van az életben: az újságírás és Izrael. Ő Fiamma Nirenstein zsidó származású olasz képviselőnő, aki mai közleménye szerint likvidálná a Jobbikot, jelesül a jogvédő Gaudi-Nagy Tamást az Európa Tanácsból.

Az Európa Tanács (ET, nem keverendő össze az EU csúcsszervével, az Európai Tanáccsal) a gazdasági-politikai jelentőségű Európai Unióval szemben kimondottan az emberi jogok védelmével foglalkozó nemzetközi fórum. Az ET egyik magyar delegáltja 2010 óta a nemzetközi jogvédő Gaudi-Nagy Tamás, aki az elmúlt években számos súlyos jogsértés miatt emelt szót a szervezetben, legyen szó a 2006-os rendőrterrorról vagy a délvidéki, erdélyi magyarokat ért súlyos jogsértésekről, a határainkon kívülre szakad magyarok autonómiaküzdelméről.

A kormány hatalomra lépésekor beígért szemléletváltozás a rendőrségnél máig nem következett be immáron a választásokat követő 3 évben sem. A tüntetések kezelésében ugyan kedvezően változott a gyakorlat, azonban a gyurcsányi rendőrség jogtiprását meghökkentő perbeli hevülettel és arcpirító módon védi a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság egy 2006 októberben brutálisan bántalmazott egyetemi tanár kártérítési perében. És ez nem egyedi jelenség. A károsult hiányolta az azonosító-jelvényt, erre leteperték, karját csavargatták perceken át, bilincsbe verték, majd előállították. A szokásos recept abban az időben. A jogsértett az eseményeket követő 6. év elteltével is kénytelen küzdeni az igazáért, a bírósági gyakorlat pedig egyértelmű: amikor a rendőrség jogalap nélkül támad meg, fog el, bántalmaz és tart fogva egy polgárt akkor ezért kártérítési felelősséggel tartozik. Ilyen ügyekben még a gyurcsányi időszakban is nyitottabb volt a rendőrség a helytállásra. Mi lehet a háttérben ?

Haladéktalanul szüntessék meg a Borbély Józseffel szembeni eljárási jogsértéseket

 
Legfőbb Ügyészség
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr részére
Budapest

Mint emberi jogok védelmével foglalkozó nemzeti jogvédők és európai parlamenti, illetve országgyűlési képviselők kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk a közvélemény és az ügyben érintett döntéshozók és szervek, így a T. Legfőbb Ügyész Úr  figyelmét is a Borbély Józseffel, a TEMPO Párt elnökével szembeni kirívó eljárási jogsértésekre, amelyek haladéktalan megszüntetése feltétlenül indokolt.

A Fővárosi Törvényszék 2013. január 7-én kihirdetett elsőfokú ítéletével elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Toroczkai Lászlóval szembeni keresetét, amellyel a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét a 2006. szeptember 18-i MTV székházostrom során rendőrségi eszközökben keletkezett károk megfizetésére kérte kötelezni.

A perbe vont hazafi jogi képviselői (Gaudi-Nagy Tamás és Tóth László ügyvédek) részére a BRFK 635.000,- Ft perköltséget köteles megfizetni. A BRFK képviselője jelezte: nem állnak meg, fellebbeznek az ítélet ellen. Ezzel a döntéssel a Fővárosi Törvényszék, illetve jogelődje a Fővárosi Bíróság már harmadszorra utasította el a rendőrség keresetét.

Folytatás alább videóval

214 alkalommal és 16 és fél órával a 2012-es esztendő második legaktívabb országgyűlési képviselője lett Gaudi-Nagy Tamás.

 Tizenkilenc képviselő, köztük Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár nem szólalt fel 2012-ben a parlamentben. Négy kormánypárti politikus nemcsak idén, hanem a jelenlegi Országgyűlés 2010-es megalakulása óta nem kért szót, Kubatov Gábor fideszes pártigazgató például legutóbb 2007 áprilisában. A legtöbbet - alig két óra híján egy teljes napot - és a legtöbbször az LMP régi-új frakcióvezetője, Schiffer András beszélt idén a Házban.

Áldott, békés és kegyelemteljes Karácsonyt kívánok minden kedves honlaplátogatónak, barátomnak, harcostársamnak, támogatómnak, magyar szabadságért és igazságért küzdő hazafiaknak, de azoknak is, akik nem értenek egyet velem, sőt azoknak is, akik kifejezetten ellenünk vannak, abban a reményben, hogy előbb-utóbb ők is rájönnek: a magyarságnak küldetése van, a Szeretet, az Igazság és Szabadság kiteljesítése, és ezért kell közösen megtennünk minden tőlünk telhetőt!

Egészségben, örömökben és sikerekben gazdag boldog újesztendőt kívánok a szebb jövő reményében!
 
Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő, nemzeti jogvédő

A Jobbik szerint elfogadhatatlan, hogy a kormánypártok "pillanatnyi politikai okokból" korlátozni akarják a szabad véleménynyilvánítást az új polgári törvénykönyvben (Ptk) - közölte a párt két országgyűlési képviselője, Gyüre Csaba és Gaudi-Nagy Tamás hétfőn (2012. december 18.).

Az Országgyűlés a tervek szerint hétfői ülésén szavaz a Ptk-hoz benyújtott módosító indítványokról. Ezek között szerepel egy az alkotmányügyi bizottság által benyújtott és a testület kormánypárti többsége által támogatott javaslat is. Ez rögzítené, hogy "az egyén személyiségét meghatározó közösséget érő jogsérelem esetén a közösség bármely tagja jogosult személyiségi jogot érvényesíteni, feltéve, hogy a jogsérelem alkalmas arra, hogy a közösség tagjaiban megalapozottan fenyegetettség érzését keltse”.

2012. december 18-án, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246.) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette:
,,Érthetetlen számunkra, hogy egy Büntető Törvénykönyv megalkotási folyamat, ami közel fél évig tartott, s amelyben hála Istennek el kell mondanom, nagyon sok olyan javaslatunk megvalósult a Jobbik részéről megfogalmazott igény a szigorításra, a Szent Korona védelmére, vagy a termőföld jogellenes átjátszásában résztvevők megbüntetése születtek rendelkezések, de amit igazán vártunk volna, s az Alaptörvény módosítása kapcsán most a termőföldről szó volt, az az, hogy ,,hatályba léptetődjenek" azok a szabályok, amely olyan közreműködők, akár ügyvédek, közjegyzők, vagy bármilyen személyek felelősségre vonását lehetővé teszik, akik az ilyen zsebszerződéseket megkötik."

2012. december 17-én, az Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9233) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás az igazságszolgáltatás rendszerének átláthatóbbá, gyorsabbá tételét határozottan támogatandó célként jelölte meg, melyhez minden támogatást és mindenkor megadott, sőt szorgalmazott is a Jobbik parlamenti frakciója. Azonban összességében a javaslat, a zárószavazás előtt benyújtott módosítókkal nem nyugtatták meg a jogvédő honatyát és képviselőtársait, mint az indoklásában kifejtette, ezért tartózkodni fognak a szavazáskor.

Konferencia a jogvédelemről a Petőfi Irodalmi Múzeumban

A szegénységet, az igazságtétel elmaradását, a 2006. őszi eseményeket, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítését nevezték az elmúlt 22 év legfőbb problémáinak az emberi jogok napja alkalmából tartott tegnapi konferencián.

A Kiút többszemközt című műsorban Vámos György vendége volt Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő (Jobbik, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat ügyvezetője) és Zétényi Zsolt elnök (Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat).

Bár a diáktüntetés békésnek indult, a hallgatók a Kossuth téren mégis berohantak a Parlamenthez. A korábbi években szinte már megszokott, brutális rendőri intézkedések azonban - hála Istennek - elmaradtak.

2012. december 12-én, Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9400)  vitájában a termőföld védelme érdekében az alkotmányos újraszabályozás fontosságára hívta fel a figyelmet Gaudi-Nagy Tamás. Történelmi pillanat elé érkeztünk - kezdte felszólalását a jogvédő képviselő, aki szerint a mostani vita történelmi felelősséget és alkalmat teremt arra, hogy a tavaly, 2011-ben az Alaptörvény vitája során benyújtott jobbikos módosító javaslatot, melyet akkor elutasítottak, most újragondolja az Országgyűlés.

A mostani módosító szándék Gaudi szerint egyértelműen arra utal, hogy a kormányzat szerint is újra kell gondolni (legalábbis a termőföldre vonatkozó részét) az Alaptörvényben foglalt alapokat. A jogvédő politikus Ángyán Józsefet és Turi-Kovács Bélát (mindkettő Fidesz) is megemlítette, mint akik szintén támogatják a termőföld sokkal szigorúbb védelme érdekében megfogalmazott jobbikos javaslatot.

2012. december 10-én, Magyarország 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat (T/7655) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet azokra a tervezett változásokra, melyekre álláspontja szerint nem volna szükség, illetve mely esetekben maradna el a változás annak ellenére, hogy arra égetően szükség lenne. A jogvédő képviselő elsődlegesen az igazságügy területét érintően várt nagyobb odafigyelést. Mint mondta, az igazságügyi szervezeteknek működésük során már olyan erőfeszítéseket kell tenniük, hogy lényegében a biztonságos és hatékony igazságszolgáltatás követelménye nem teljesül.

,,Hogy elmaradt az ezzel kapcsolatos költségek (a költségvetésből erre szánt összeg) növelése, az sajnos nem vetít előre semmi jót a jövőre nézve. Ami viszont változott és nem jó, az a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) költségvetésének 250 millió forinttal történő érthetetlen csökkentése. Pedig ez az a szerv, mely lehetne az élharcosa annak a mozgalomnak, amelynek a lényege az: ne engedjük azt, hogy a külföldi, vagy akár hazai  tulajdonú tisztességtelen vállalkozások a fogyasztói jogokat oly mértékben sárba tiporják, mely tömegesen veszélyezteti az emberek egészségét, s egyszerűen a nemzet fenntartását is lehetetlenné teszi." - mondta a jogvédő honatya.

A gyalázatos 2004. december 5-i népszavazás nyolcadik évfordulója előtt egy nappal Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában nagyon felháborítónak és visszautasítónak nevezte a Lamperth Mónika (MSZP) által, a magyar állampolgárok nyilvántartásával kapcsolatban elmondottakat. Gaudi kifejtette, hogy bár ők maguk ( a Jobbik frakció) sem értenek egyet a regisztrációval, de nem abban az összefüggésben jelenítik azt meg, hogy milyen szörnyű a magyar állampolgárságúak regisztrációjának létrejötte, és hogy ez leplezi le a kormán aljas szándékait. Gaudi ezzel kapcsolatban kérdést intézett Lamperthez és párttársaihoz: miért álltak annak idején ellen a népszavazási kezdeményezésnek? Miért csináltak olyan hazug kampányt, amellyel az elcsatolt területeken élő magyar polgárok kedvező (hivatalosan történő) honosítása már 2004-ben a népszavazáson megtörténhetett volna?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246. szám) vitájában Staudt Gábor és Gaudi-Nagy Tamás is hozzászólt.

Gaudi-Nagy Tamás 2012. december 4-én az új Ptk.-ról szóló törvényjavaslat vitájában kifejtette: közel száz módosító javaslatot terjesztettek elő (a Jobbik frakció tagjai), de eddig sok siker nem koronázta az erőfeszítéseiket, ezért a jogvédő képviselő udvariasan jelezte a kormánypárti képviselőknek, ugyan hagyják már magukat meggyőzni.

2012. december 4- én az új Polgári törvénykönyvről (T/7971sz. törvényjavaslat) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangot adott annak, hogy a képviselők rendelkezésére bocsátott iratok nem teljesek, mindenesetre nem tud mást tenni, mintsem a már meglévő dokumentumok segítségével - melyeket az Alkotmányügyi bizottság tárgyalt - részt vesz a rendkívül jelentős törvényjavaslat vitájában.