OGY - Több, mint húsz előterjesztést fogadtak el a képviselők
A választás után felálló következő Országgyűlés új házszabályának részletes vitájával ért véget kedden a parlament idei évi utolsó ülése.
17:00 - A választás után felálló következő Országgyűlés új házszabályának részletes vitájával ért véget kedden a parlament idei évi utolsó ülése.
Részletes vita az új házirendről
Ellenzéki képviselők bírálták a kormány javaslatát, amely a választás után felálló parlament házszabályáról rendelkezhet. A Jobbik nevében előbb Balczó Zoltán, majd Gaudi-Nagy Tamás értékelte úgy, hogy a változtatások sértik a parlament működésének nyilvánosságát. Utóbbi képviselő bírálta a részletes viták bizottságokba terelését, mondván azzal csökken a képviselők véleménynyilvánítási szabadsága.
Nemény András, az MSZP nevében egyebek mellett azt kezdeményezte, hogy az új házszabályt ne a jelenlegi Országgyűlés, hanem a választás után felálló parlament határozza meg.
Az előterjesztők nevében Gulyás Gergely (Fidesz) mondott zárszót, hangsúlyozva, hogy az új házszabály a jelenleginél kiszámíthatóbb és átláthatóbb törvényhozást eredményez. Kitért arra is, hogy azért tartják fontosnak még ebben a ciklusban elfogadni az új szabályokat, hogy a következő parlament összetételétől függetlenül hatékonyan megkezdhesse működését.
Napirend utáni felszólalások
A napirendi pontok végeztével hat képviselő jelentkezett felszólalásra. Erdős Norbert (Fidesz) a gazdák földalapú támogatásáról szólt, míg frakciótársa, Nyitrai Zsolt a Heves megyei önkormányzatok helyzetéről beszélt.
A Jobbik képviselőcsoportjából Novák Előd például sürgette a politikusi álláshalmozás megszüntetését, Suhajda Krisztián pedig Akasztó települést mutatta be.
Vágó Gábor (LMP) felszólalásában egyebek mellett a kormány gazdaságpolitikáját bírálta.
Ezt követően az ülést vezető Ujhelyi István lezárta a Ház idei utolsó ülését. Tájékoztatása szerint a parlament jövő év január 20-án folytathatja munkáját.
A képviselők ebben a ciklusban már nem vehetik igénybe az Országgyűlés alsóházi üléstermét, annak januárban kezdődő átalakítása miatt. Az ülés végén több képviselő fényképkészítéssel búcsúzott a teremtől, amelyben a jövő évi választás után már csak 199 képviselő foglalhat helyet.
16:00 - Az országgyűlési törvény módosításának részletes vitájával folytatta munkáját kedden a parlament.
Országgyűlési törvény
Az Országgyűlésről szóló törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló részletes vitában felszólaló Balczó Zoltán (Jobbik) elmondta, frakciójuk egy módosító indítvánnyal szeretné megakadályozni a törvényalkotási bizottság létrehozását. A testület ugyanis az Országgyűléstől olyan hatásköröket venne át, amelyek ügydöntő bizottsággá tennék - hívta fel a figyelmet. A Jobbik meggyőződése szerint ez a bizottság sértené a képviselők egyenlő mandátumának elvét - közölte.
A Jobbik emellett megszüntetné azt a lehetőséget is, hogy a képviselők a bizottsági ülésen, a döntéshozatalok során egymást helyettesíthessék - mondta.
A Ház előtt fekvő indítványból kiolvasható a két- vagy háromhetenkénti ülésezési rend - értelmezte a tárgyalt jogszabályt. Az ellenzék hogyan tudja a kormány ellenőrzését ellátni, ha csak két- vagy háromhetente lehet interpellációkat és kérdéseket feltenni? - kérdezte Balczó Zoltán. A Jobbik ezért azt javasolja, hogy a parlamenti ülésszak alatt minden héten adjanak lehetőséget az ellenzéknek, hogy elláthassa ezt az ellenőrző funkcióját - közölte.
A tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés tilalmáról azt mondta, korábban a jelenlegi kormánypárti képviselők is éltek ilyen eszközökkel. Ezért azt javasolta, hogy a 35 évesnél fiatalabb képviselők a jövőben is legyen lehetőségük "kulturált" szemléltetőeszközöket használni.
Hosszú kétperces vita alakult ki a bizottsági helyettesítésekről, amelynek megszüntetését javasolták az ellenzéki képviselők.
A vitában felszólaló kormánypárti politikus, Turi-Kovács Béla (Fidesz) a bizottsági helyettesítésekről azt mondta, hogy célszerűségi, kényszerűségi okokból fent kell tartani.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a polgári törvénykönyvre hivatkozva közölte, szerinte hiányzik a képviselői meghatalmazásból az egyik alaki kellék, hogy mire irányul a megteendő jognyilatkozat. Novák Előd (Jobbik) úgy látta, hogy tömeges közokirat-hamisítás folyik a helyettesítésekkel kapcsolatban az Országgyűlésben.
Erre reagálva Gulyás Gergely (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az országgyűlési képviselő hivatalos személy, ezért ha a képviselőnek meggyőződése, hogy bűncselekmény történik, köteles feljelentést tenni.
Bárándy Gergely (MSZP) is azon a véleményen volt, szólnak amellett érvek, hogy a helyettesítések rendjét megváltoztassák, hiszen a plenáris ülésen és az önkormányzatokban sincs rá mód. Emellett azt is megfontolandónak tartotta, hogy félévente legalább 15 percet fel kellene szólalnia a képviselőknek a plenáris ülésen.
Bárándy Gergely emellett ismertette a pártja által benyújtott módosító indítványt, amely alapján az országgyűlési törvény módosításának és az új házszabálynak a hatálybalépést is a jövőre felálló Országgyűlésre bízná. Szerinte a jelenlegi parlamentnek nincs erkölcsi alapja, hogy elfogadja ezeket a javaslatokat, azokról nem volt ötpárti egyeztetés, nem konszenzusos a javaslatok.
Közölte: az általános vitában elmondták kifogásaikat a javaslatokkal kapcsolatban, formálisan azokat nem nyújtották be módosító indítványként. Egy gesztus lehetne a kormánypártok részéről, hogy ők terjesztenék ezeket be, ha már nem volt ötpárti egyeztetés - mondta.
Gaudi-Nagy Tamás a rend fenntartásával összefüggő módosító indítványokról azt mondta, támogatandónak tartja azt az előterjesztést, amely szerint a fő alapelv a szükségesség és arányosság legyen. Úgy fogalmazott, "nem kellene ilyen költséges rezsiháborúkat folytatni, hanem szépen, kulturált ülésvezetéssel, demokratikus vélemények megengedésével és nem tiltásával és elfojtásával (...) nagyon kellemes légkörű parlament lehetne".
Szorgalmazta a nyilvánosság megteremtését a bizottságokban. Véleménye szerint az Európai Parlament működése sok tekintetben nem demokratikus, de szimpatikus, hogy az összes bizottsági ülést élőben közvetítik.
Nyikos László (Jobbik) azt a módosító javaslatát ismertette, hogy az azonnali kérdésekhez hasonlóan az interpellációknál is kötelező legyen a miniszternek személyesen válaszolni a harmadik soron következő interpellációs órában.
A képviselő módosító indítványt nyújtott be a számvevőszéki törvényhez is, egyértelműen és világosan meghatározná az Állami Számvevőszék feladatait, mert szerinte most teljesen homályos fogalmak vannak benne.
A vitában elhangzottakra válaszolva Gulyás Gergely (Fidesz) azt mondta, nem igaz az, hogy a részletes vita teljes egészében átkerül a bizottságokba. Ismertetése szerint nagyrészt átkerülne, de záróvitára lenne lehetőség. Kitért arra, eddig sem illette meg a képviselőt az a jog, hogy az Országgyűlés szavazzon a módosító indítványáról, ha az egyharmados támogatás sem kapott a bizottságban.
Hangsúlyozta, az értelmetlen, órákon át tartó, nem követhető szavazásokat szeretnék lerövidíteni. A javaslat a jelenlegi gyakorlatnál szabályozottabb, lassabb, tervezettebb parlamenti működést biztosít, a korábbi ellenzéki kritikáknak sok mindenben eleget tesz - tette hozzá.
Gulyás Gergely a helyettesítésről azt mondta, egy kormányerőnek ennek a biztosítása fontos lehet. Felhívta a figyelmet arra, hogy eddig korlátlan számban lehetett helyettesíteni, ezt most szigorítják, legalább a bizottsági szavazások felén jelen kell lennie a képviselőnek, ezt pénzbüntetéssel szankcionálják majd.
Elmondta, a következő házszabály sem foglal állást az ülésezés gyakoriságának kérdésében, azt a mindenkori kormánytöbbség dönti el.
Olyan módosító indítványt kezdeményeznek, miszerint a törvényalkotási bizottság ne csak nyilvános, hanem közvetíthető is legyen, de ezt a lehetőséget minél több bizottságnál szeretnék megteremteni - közölte.
Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.
14.02 - Határozott a Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozásáról és a népszavazások eljárási szabályairól az Országgyűlés kedden. Idei utolsó döntései között a parlament állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást.
Döntöttek a népszavazások eljárási szabályairól
Elfogadta kormánypárti szavazatokkal az Országgyűlés a népszavazásokról szóló törvényt.
A sarkalatos rendelkezéseket is tartalmazó jogszabály szerint ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a parlament 180 napon belül köteles a döntésnek megfelelő jogszabályt alkotni. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre három évig kötelező.
Az országgyűlési, az EP- és az önkormányzati választás napjára, valamint a megelőző és azokat követő 41 napon belül nem tűzhető ki országos népszavazás.
Új Ptk. - Elfogadták a hatálybalépéshez szükséges módosításokat
Elfogadta a parlament a 2014. március 15-étől hatályos új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó törvénymódosításokat.
A változtatás mintegy 180 jogszabályt érint, köztük a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, egészségügyi törvényeket, agrár- és környezetvédelmi és az önkormányzatokat érintő jogszabályokat.
Kötelezővé tették a nemzetbiztonsági bizottság előtti megjelenést
Szabálysértéssé minősítette az Országgyűlés azt, ha valaki önhibájából nem tesz eleget adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettségének a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt. Az erről szóló törvényt Mile Lajos LMP-s képviselő javaslatára fogadták el nagy többséggel.
Ha a nemzetbiztonsági bizottság ténymegállapító vizsgálatot folytat, az ezzel összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet kötelezheti a közreműködésre. Aki kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, szabálysértést követ el, amiért a bizottság elnöke vagy tagja feljelentést tehet.
Lehetővé tette a parlament a kormányzati fejlesztéspolitika átalakítását
Az Országgyűlés felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben állítsa fel az új fejlesztéspolitikai intézményrendszert.
A képviselők 239 igen szavazattal, 62 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló kormányjavaslatot.
Az uniós fejlesztési programok végrehajtása a szaktárcákhoz kerül az év végén megszűnő Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől, míg a források felhasználását a Miniszterelnökség koordinálja.
A törvényben 2015. január 1-jére halasztották el a szociális temetés bevezetését a tervezett jövő év eleji határidő helyett.
Adócsalási vád - A büntetőjogi felelősség megállapítása után működhet vizsgálóbizottság
Büntetőjogi felelősség megállapítása után kezdhet működni az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely az adóhatóság kiemelt adózókkal kapcsolatos, 2002 és 2013 közötti gyakorlatát tárná fel - döntött a Ház kormánypárti voksokkal.
A vizsgálóbizottság létrehozását az LMP és a független Ángyán József indítványozta.
A kormánypártok - arra hivatkozva, hogy nem alakítható vizsgálóbizottság olyan ügyben, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya - azzal a módosítással támogatták a javaslatot, hogy a bizottság akkor kezdhet el dolgozni, ha a vizsgálat tárgyában indult büntetőeljárás büntetőjogi felelősséget állapít meg.
Az ellenzéki pártok nem támogatták ezt a módosítást, így a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló döntésnél sem nyomtak gombot.
A Hungarocontrol veszi át a koszovói magas légtér irányítását
A Ház jóváhagyta azt a magyar kormány és a Koszovói Nemzetközi Biztonsági Erő (KFOR) közötti megállapodást, amelynek értelmében a Hungarocontrol veszi át a balkáni ország magaslégtér-forgalmának irányítását a KFOR-tól.
Létrejön a Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Elfogadta a parlament a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslatot, amely alapján jövőre létrejön a kommunista diktatúra hatalmi működését feltáró testület.
A kormánypártok igennel szavaztak, az LMP nemmel Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztésére, míg az MSZP- és a Jobbik-frakció tagjainak többsége nem vett részt a voksolásban.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága minden más szervezettől független, önálló költségvetési szerv, büdzséje nem csökkenthető, és munkájának eredményéről átfogó jelentést tesz közzé.
A testület öttagú lesz, elnökét és két tagját az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel, míg egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter nevez meg.
Állami feladat lett a tankönyvellátás
A parlament döntésével állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter törvényjavaslatát kivételes sürgős tárgyalás után fogadták el 236 igen szavazattal, 73 nem ellenében és két tartózkodás mellett. Az előterjesztésre az összes ellenzéki frakció mellett két fideszes politikus, az oktatási bizottságot vezető Pokorni Zoltán és Bencsik János is nemet mondott.
A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. Fő szabály szerint az iskolák évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzéken szereplő két tankönyvből választhatnak.
Ezzel 2014. január 1-jén megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás.
Emléknap a magyarországi németek elhurcolásáról
A parlament a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította január 19-ét, az elűzetés 1946-os kezdetének évfordulóját. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozza, tisztelettel adózik mindazok előtt, akiket a II. világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
13.18 - Hetvenöt százalékra csökkentette a végkielégítések különadóját és állami vagyonkezelésbe adta a városligeti ingatlanokat az Országgyűlés kedden.
Elfogadták a 2030-ig szóló területfejlesztési koncepciót
A parlament jóváhagyta a Nemzeti Fejlesztés 2030 című dokumentumot, az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót.
A dokumentum 2030-ig határozza meg a fejlesztési irányokat, és arra számít, hogy Magyarország addigra Kelet-Közép Európa gazdasági és szellemi központjává válik, az itt élőknek biztonságos megélhetést hozó, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal.
Az Országgyűlés négy hosszú távú fejlesztési célt jelöl ki: az értékteremtő foglalkozást biztosító gazdasági fejlődést, a népesedési fordulatot és az egészséges, megújuló társadalmat, a természeti erőforrások fenntartható használatát, az értékmegőrzést és a környezetvédelmet, valamint a fenntartható térszerkezetet. Egyúttal felkérte a kormányt, hogy kísérje figyelemmel a koncepcióban meghatározott célok megvalósulását, háromévente adjon tájékoztatást és szükség esetén kezdeményezzen felülvizsgálatot.
A vízügyi igazgatósághoz kerültek az állami vízilétesítmények
Az Országgyűlés döntött arról, hogy az állami tulajdonú vízilétesítmények vagyonkezelői feladatai a vízügyi igazgatósághoz kerülnek a vízitársulatoktól. A parlament kormánypárti szavazatokkal fogadta el a belügyminiszter javaslatát.
A Ház az idei dunai árvíz tapasztalatai alapján határozott egyebek mellett arról is, hogy a vízügyi igazgatóságnak vízkárelhárítás tervet kell készíteniük a nyílt ártéri településeknek.
A Ház módosított a terménypiaci szabályokon
Az Országgyűlés törvénymódosításokkal lépett fel annak érdekében, hogy a mezőgazdasági terménypiacon létrejövő határidős ügyletek ne okozzanak tömeges jogvitákat. Kormánypári képviselők ezt célzó javaslatát a Fidesz-KDNP mellett a Jobbik és az LMP is támogatta, míg az MSZP tartózkodott. Az előterjesztők indoklásukban kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzésként említették a mezőgazdasági feldolgozóipar működésének jogi támogatását.
Állami vagyonkezelésbe kerülnek a városligeti ingatlanok
Kilencvenkilenc évre a száz százalékban állami tulajdonú Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek a városligeti ingatlanok - a Műcsarnok, a Széchenyi fürdő, a műjégpálya és a műszaki építmények kivételével - a Ház döntése nyomán.
A fideszes Papcsák Ferenc zuglói polgármester és frakciótársai javaslatát kormánypárti szavazatokkal fogadta el a parlament.
A jogszabályban kimondták, hogy a városligeti építési beruházások befejezése után a zöldfelületek aránya nem lehet kevesebb az idén december 31-ei állapotnál. A törvény azt is tartalmazza, hogy a Városligetben kulturális, közösségi szórakoztató, oktatási-nevelési, sport- és szabadidős célú, hitéleti, turisztikai, vendéglátó, kiskereskedelmi, közlekedési és biztonsági épületeket lehet emelni, valamint parkolót és kerékpártárolót lehet kialakítani.
Több, a bírósági szervezetet érintő szabály változik
Zömmel a bírákat, a bírósági szervezetet érintő rendelkezéseket tartalmaz az igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosítása.
A csaknem két tucat jogszabályt módosító előterjesztés alapján a közalkalmazottaknak, a köztisztviselőknek és a kormánytisztviselőknek a fizetési számlához kapcsolódóan havonta legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható. Ez vonatkozik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira, az igazságügyi alkalmazottakra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaira, a bírókra, az ülnökökre, az ügyészekre és a honvédségi állományra.
Pénzügyi törvényeket is módosított a Ház
Egyebek mellett az adótörvényeket, a biztosítási törvényt és az árfolyamgát igénybevételének szabályait is módosította az Országgyűlés.
A Ház döntött arról, hogy az állam a bevett egyházaknak felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékát kiegészíti az összes szja-bevétel egy százalékára, ha az adózók felajánlásai nem érik el ezt a szintet.
A törvény megnyitja az árfolyamgátat azon devizahitel-adósok előtt, akik augusztus 11. és november 9. között 90 napot meghaladó késedelembe estek, de a szerződésüket a bank még nem mondta fel. A rögzített árfolyamot az adósok 2014. február 7-ig kezdeményezhetik.
A jövedéki törvény is módosult, így a jövőben a cigarettapapír és -töltő is csak trafikban árusítható.
Hetvenöt százalékra csökken a végkielégítések különadója
A parlament 2014. január 1-jével az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett - kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti - végkielégítéseket terhelő különadót.
A Ház erről az agrár- és környezetügyi tárgyú törvénymódosítások között döntött, elfogadva Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter zárószavazás előtt benyújtott javaslatát.
Állami és önkormányzati vezetőknek, képviselőknek, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forinti része után kell megfizetniük a különadót.
13.14 - Az Országgyűlés egyebek mellett a jövő évi költségvetés véglegesítésével kezdte meg keddi határozathozatalait; több mint húsz előterjesztést fogadtak el a képviselők.
Nemzetközi szerződések kihirdetésével kezdődtek a szavazások
Az Országgyűlés keddi határozathozatalai elején jóváhagyta a Magyarország és Szerbia, valamint Moldova között kötött, a szociális biztonságról szóló egyezményeket. A kabinet indoklásában hangsúlyozta, a megállapodások célja az érintett országok állampolgárainak szabad mozgásának támogatása az európai értékekkel összhangban.
Elfogadták a jövő évi költségvetést
Az Országgyűlés elfogadta a 2014-es költségvetést, amelyben az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszegét 15 983 milliárd 668,7 millió forintban, kiadási főösszegét 16 968 milliárd 306,1 millió forintban, hiányát pedig 984 milliárd 637,4 millió forintban állapította meg.
A képviselők 252 igen szavazattal, 84 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jövő évi büdzséről szóló javaslatát.
A parlament a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alap egyenlegét is nulla szaldóval tervezte. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási főösszegét így egyaránt 2964 milliárd 608 millió forintban állapította meg, míg az Egészségbiztosítási Alap esetében ugyanezen főösszegek 1884 milliárd 177,5 millió forintot tesznek ki.
Új hitelintézeti törvényt hozott a parlament
A parlament elfogadta az új hitelintézeti törvényt, a változtatások középpontjában a fogyasztóvédelem és a banki működés átláthatóságának erősítése áll. A képviselők 261 igen szavazattal, 71 nem ellenében és öt tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány előterjesztését.
Az új jogszabály célja megerősíteni a bankok vállalati irányítási rendszerét, és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket előírni a pénzintézetek vezetésére, működésére. A parlament egyúttal szigorú szabályokat határozott meg a bankok csőd közeli helyzetére is.
Új törvény szabályozza a fizetési szolgáltatókat
Az Országgyűlés a kormány javaslatára kedden törvényt fogadott el a fizetési szolgáltatókról. Ez alapján ilyen szervezetnek minősül a pénzforgalmi intézmény, valamint az elektronikuspénz- és az utalványkibocsátó is.
A képviselők 263 igen szavazattal, 70 nem ellenében és öt tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kezdeményezését. A törvény alapján a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó csak a felügyeletüket ellátó Magyar Nemzeti Bank engedélyével tevékenykedhet, míg az utalványkibocsátónak elég ugyanitt bejelentést tennie tevékenysége megkezdéséhez.
Gyermekvédelmi törvénycsomagot fogadott el a parlament
Január 1-jétől az erkölcsi bizonyítvány minden esetben jelzi azt, ha valakit gyerek ellen elkövetett bűncselekmény miatt eltiltottak foglalkozásától.
Az Országgyűlés kedden 289 igen szavazattal, 46 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadta el a gyermekek védelméről szóló törvénycsomagot, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztett be.
Ezzel ellenőrizhetővé válik, hogy a gyermekek sérelmére súlyos bűncselekményeket elkövetők ne dolgozhassanak gyermekekkel foglalkozó munkakörben vagy munkahelyen. A szigorítás értelmében az ilyen bűncselekményeket elkövetők nemcsak tanári, nővéri, orvosi vagy nevelői munkát nem végezhetnek, hanem olyan feladatokat sem, amelyek azzal járnak, hogy huzamosabb időt töltenek el gyerekekkel.
Önellátóvá tenné a börtönöket az új büntetés-végrehajtási kódex
Az Országgyűlés kedden elfogadta a büntetés-végrehajtási kódexet, amelynek egyik célja, hogy a börtönök önellátóvá váljanak.
A 438 paragrafusból álló, 192 oldalas törvénykönyv 2015. január 1-jén lép hatályba az átfogó igazságügyi reform részeként. Ezzel először szabályozza törvény Magyarországon a modern büntetés-végrehajtást, a kódex ugyanis egy 1979-ben elfogadott, azóta számtalanszor módosított törvényerejű rendeletet vált fel.
A 251 igen szavazattal, 47 nem ellenében és 43 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály újítása, hogy olyan kockázatelemzési és -kezelési rendszert vezet be, amely a fogvatartottak besorolásával, személyiségük változásának nyomon követésével és a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával elősegíti társadalmi visszailleszkedésüket, a visszaesők számának csökkenését.
Elfogadták az újabb egészségügyi törvénycsomagot
Az Országgyűlés elfogadta az újabb egészségügyi törvénycsomagot. A módosítás bővíti az úgynevezett preferált referenciaár-sávba tartozó, vagyis legkedvezőbb árú gyógyszerek körét, rögzíti a támogatási szabályokat, bővíti a betegek által igénybe vett ellátások lekérdezési lehetőségét és az Országos Mentőszolgálat feladatait is.
A biológiai gyógyszerek esetében módosul a társadalombiztosítási támogatásból való kizárás feltétele, így a támogatott gyógyszerek köre szélesebbé válik, ami a betegek és az orvosok számára választékbővülést jelent.
A törvény a kevesebb mint 30 millió forint éves forgalmú, a terápiában nélkülözhetetlen gyógyszereknél bevezeti a kedvezményezetti státusú gyógyszer fogalmát.
A társasházak áramköltsége is csökkenhet
A társasházak és a lakásszövetkezetek közös helyiségeinek villamosenergia-költsége is csökkenhet jövőre egy elfogadott törvénymódosítással, amely azt is előírja, hogy a közös képviselőknek tájékoztatniuk kell a lakókat a rezsicsökkentéssel elért megtakarításról.
Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa előterjesztésének indoklásában azt írta, a villamosenergia-törvény módosításával olcsóbb lehet például a lépcsőházi világítás és a lift működtetése.
A törvényt az Országgyűlés kivételes sürgős eljárásban fogadta el.
10.19 - A KDNP a társadalmi és politikai békéről, az MSZP az adókról és a megszorításokról, az LMP a felsőoktatásról, a Jobbik a hiányzó munkahelyekről, a Fidesz pedig a Világgazdaság volt felelős szerkesztőjének ügyéről beszélt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.
Napirend előtt
KDNP: a következő ciklusban valamelyest megköthető a politikai béke
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője karácsonyi üzenetében maga és képviselőtársai nevében mindenkinek áldott ünnepeket és boldog új évet kívánt. Mint kiemelte: számukra a legfontosabb a társadalmi béke, amely a társadalmi csoportok, de a politikai erők között politikai békét is jelenti.
Harrach Péter szerint a társadalmi béke megkötése - a foglalkoztatás növelése, a devizahitelesek gondjainak csökkentése valamint a rezsicsökkentés révén - részben megtörtént. Hozzátette: egy olyan ellenzékkel, amely felismeri a nemzeti érdekeket és képes képviselni az alapvető emberi értékeket szubjektív véleménye szerint - a következő ciklusban valamelyest megköthető a politikai béke is.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszul azt mondta: a béke fontos, de az mindig az igazság kimondásával kezdődhet. Soha nem lehet látszat béke.
MSZP: 2013-ban csak a megszorítások és az adók terén történt emelkedés
Tóbiás József szocialista képviselő azt mondta: a 2014-es kampányban azt a kérdést fogják feltenni, miért volt szükség "ilyen brutális mértékű megszorításra". A válasz minden bizonnyal a visszamutogatás lesz - tette hozzá. Tóbiás József szerint csak a megszorítás és az adók terén történt emelkedés 2013-ban. Aki tehetősebb volt, gazdagabb lett, aki szegény volt, szegényebb lett - fogalmazott a képviselő, hozzátéve: "ma a társadalom fele rosszabbul él, mint a kormányváltást megelőzően".
Cséfalvay Zoltán úgy reagált: a 2002 és 2010 közötti kormányzásban van a válasz. Mint kiemelte: 2006-ban az államháztartási hiány 9,6, 2010-ben 4,2, majd a Fidesz kormányzása alatt végig 3 százalék alatt volt. A rekordalacsony, 0,9 százalékos infláció mellett 5,4 százalékos nyugdíjemelés volt, a jövedelmi szegénység Magyarországon 13 százalék, az európai átlag 16 százalék.
LMP: Milyen irányt vesz a magyar felsőoktatás?
Osztolykán Ágnes, az LMP oktatáspolitikusa azt kérdezte: milyen irányt vesz a magyar felsőoktatás, mi lesz a felsőoktatási stratégiával, s a beharangozott reformmal. Osztolykán Ágnes oktatási árnyékminiszternek nevezte Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, s azt kérdezte: Parragh László javaslata alapján mivel kell kiegészíteni a stratégiát, továbbá mit tesznek annak érdekében, hogy a felsőoktatás reformja megvalósulhasson, s mi lesz a felsőoktatás "minőségi átalakításával".
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár úgy válaszolt, meglepődött azon, hogy az LMP-s képviselő "démonizálja Parragh Lászlót". Az államtitkár természetesnek nevezte, hogy a legkülönbözőbb szakmák képviselői igyekeznek kiállni a minőségi felsőoktatás mellett. A kormány számos alkalommal leszögezte, hogy a felsőoktatást stratégia ágazatnak tekinti. Már történtek lépések, így például emelkedett a felsőoktatásra fordítható pénz is - tette hozzá az államtitkár.
A Jobbik a tisztességes megélhetést biztosító munkahelyeket hiányolja
Vona Gábor, a Jobbik elnöke felszólalásában arról beszélt, sem sok, sem tisztességes megélhetést biztosító munkahelyeket nem teremtett a kormány. Ezen felül bűvésztrükkök sorozatával a közmunkásokat valamint a külföldre vándoroltakat is beleszámítják a foglalkoztatási statisztikákba. Vona Gábor kiemelte: a Jobbik az asztalra fog csapni Brüsszelben, meg fogja kezdeni a valódi szabadságharcot és minden erejével azon fog dolgozni, hogy tisztességes munkát adjon a magyar embereknek.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt mondta: a munkahelyteremtés egyik kiemelt célja a kormánynak. Kiemelte, hogy a magyar statisztikák összeállításában 2003 óta az európai uniós statisztika módszere szerint történik. Az államtitkár hangsúlyozta: nem bűvészkednek a számokkal: a válság előtti időszakot is meghaladja a foglalkoztatottak száma.
Fidesz: mit tesz a VM Újváry Miklós és a jogosulatlan földtámogatások ügyében?
A fideszes Győrffy Balázs azt kérdezte: mit tesz a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Világgazdaság volt felelős szerkesztőjének a földtámogatásokkal kapcsolatos ügyében, s a jogosulatlanul földtámogatást igénylőkkel szemben.
A VM államtitkára Budai Gyula elmondta: "olyan, a baloldalhoz köthető prominens szereplők jelennek meg", mint a volt felelős szerkesztő, aki 2013-ban 8 területre jelentett be támogatási igényt, amelyek semmilyen jogcímen nem voltak hozzá köthetők. Az államtitkár szerint költségvetési csalás kísérletének minősül az eset. A VM feljelentést tett és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordult, hogy járjanak el és vizsgálják ki az ügyet. Hozzátette: azzal, hogy az újságíró az ügy kirobbanása után lemondott a Világgazdaságnál betöltött posztjáról, elismerte felelősségét.
Kitért arra, hogy a szocialisták, köztük Gőgös Zoltán, folyamatosan kérdezgetik, miért késik a támogatások kifizetése, s ezzel lassítják a kifizetéseket.
Gőgös Zoltán szocialista képviselő az ellen emelt szót, hogy Budai Gyula "kormányellenes képviselőként nevezte meg". A képviselő szerint a kormány most mindenkit ellenségnek tekint, aki a gazdák érdekében szót emel.
06.40 - A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a zárószavazások következnek.
Az Országgyűlés november végén már meghatározta a 2014-es büdzsé főösszegeit, vagyis bevételeit és kiadásait. A zárószavazáson az azóta eltelt időben kezdeményezett, fejezetek közötti átcsoportosításokat hagyhatják jóvá.
A jövő évi költségvetés 15 983 milliárd 668,7 millió forintban határozza meg az államháztartás központi alrendszerének 2014. évi bevételi főösszegét, míg kiadási főösszegét 16 968 milliárd 306,1 millió forintban, a büdzsé hiányát 984 milliárd 637,4 millió forintban állapíthatja meg.
Emellett végleges formát ölthet a kormány pénzintézeti csomagja és új büntetés-végrehajtási törvényjavaslata. Felállíthatják a szocialista rendszer vizsgálatára hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottságot, valamint a NAV-ügyet vizsgáló parlamenti bizottságot, továbbá meghatározhatják a Városliget új fejlesztési tervét is.
A szavazásokat követően a választás után felálló, jelenleginél kisebb parlament munkáját szabályozó új házszabályról tartanak részletes vitát.
kisalfold.hu
