Orbán Éva: A Nyugat-európai Unió 58. közgyűléséről
A közgyűlésről szóló jelentéssel frissítve!
A Nyugat-európai Unió 58. közgyűlését Párizsban tartották június 15-17. között. A közgyűlésen részt vett a magyar Országgyűlés delegált tagjaként, teljes körű szavazati joggal a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője is, aki közel két napig egyedüli magyar képviselőként volt jelen, mivel a két kormánypárti képviselő csak az ülés második napjának délutánján érkezett meg.
Ez a szervezet 1948-ban jött létre. Kezdetben németellenes, európai biztonsági, kormányközi együttműködés céljából hozták létre, majd később az USA nyomására 1954-ben szovjetellenes biztonságpolitikai együttműködési szervezetté alakult át, melybe már Németországot és Olaszországot is bevonták. A NATO létrehozása után, majd a 2009 végén, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően – mivel ez a szerződés a nemzetállami érdekeket rendkívüli módon sérti - nyilvánvalóvá vált, hogy erre a szervezetre nincs szükség, hiszen lényegében semmilyen érdemi feladata és hatásköre nincs. Már 1999-ben elhatározták a szervezet megszűnését, de ezt csak most sikerült véghez vinni. 2010 márciusában a tagok úgy döntöttek, hogy 2011 júniusában szűnik meg a szervezet, amelynek 10 teljes jogú tagja van (többségében a vezető európai országok), illetve társult tagok, köztük Magyarország is.
A közgyűlés első napján a képviselők, többek között megvitatták a Nyugat-európai Uniót követő jövőről, és az interparlamentáris európai biztonsági együttműködésről szóló javaslatokat. Ennek kapcsán dr. Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy az európai biztonság és stabilitás szempontjából megkerülhetetlen a magyar kérdés megoldása, figyelemmel arra, hogy nemrégiben, június 4-én volt a 90. évfordulója az igazságtalan trianoni békediktátumnak, amely Magyarország területének kétharmadát, magyar ajkú lakosságából pedig közel 4 milliót elszakított. Azóta sem az Európai Unió, sem a NATO nem tudta megoldani a jelenleg is égető problémákat.
Ennek legfőbb oka az, hogy az elszakított sorban élő magyar közösségek számára nem biztosítják a közösségi jogokat, illetve az önrendelkezési jogot. Többek között területi autonómiát sem élvezhetnek szemben például az olaszországi Dél-Tirol területén élő dél-tiroliakkal, a Spanyolországban élő katalánokkal és a Finnországban elő svéd közösséggel.
Június 16-án került sor az Európai Unió és a Nyugat-Balkán megnevezésű jelentés vitájára.
Az olasz raportőr; Piero Fassino által készített jelentés átfogó képet adott a Nyugat-Balkán Európai Unióval kapcsolatos helyzetéről, különösen kiemelve Horvátország közelgő uniós csatlakozását, illetve Szerbia európai uniós közeledését.
A közgyűlés második napján részt vett a vitában Pjer Simonovic horvát védelmi államtitkár is. Dr. Gaudi-Nagy Tamás kérdéseket intézett hozzá.
Felidézte többek között az ezeréves horvát-magyar együttélés példáját, biztosította támogatásáról Horvátország uniós csatlakozásával kapcsolatban; emlékeztette, hogy a horvát önrendelkezési törekvéseket Magyarország támogatta, és most ilyen támogatást remél Horvátországtól a Szerbia területén élő magyar és horvát közösségek jogainak megvédése érdekében. Konkrétan rákérdezett a képviselő úr, hogy a kettős állampolgárság intézménye, illetve az önrendelkezési jog gyakorlása mennyire szolgálta a régió és Európa biztonságpolitikai érdekeit. A horvát politikus válaszában kifejtette, hogy mindezek jelentősen hozzájárultak térség stabilitásához.
Ez a jelentés foglalkozott a Balkán szinte minden lényeges problémájával, kivéve a magyarokat alapvetően érintő kérdéssel:
Mi lesz a jelenleg Szerbiához tartozó Délvidéken élő magyar közösséggel?!
Ezért dr. Gaudi-Nagy Tamás két módosítási javaslatot terjesztett elő a jelentéshez.
Ezek lényege: Európa még mindig nem tekinthető a biztonság és a béke övezetének, mivel a trianoni békediktátummal Magyarországtól elszakított magyar közösségek számára a mai napig a megígért önrendelkezési jogot nem biztosították. Különösen igaz ez Szerbiában, a Délvidéken élő magyar közösség tagjaira, akik még mindig közel 300 ezren vannak, sajátos kultúrával, hagyományokkal rendelkeznek, magyar identitásúak és rengeteget szenvedtek és szenvednek napjainkban is a szerb uralom alatt.
Módosítási javaslatai:
- a Nyugat-európai Unió közgyűlése jelentésében javasolja az Európai Uniónak: követelje meg Szerbia EU csatlakozásának előfeltételéül azt, hogy biztosítsa a területi autonómiát a magyar; illetve minden más Szerbiában élő és ezen jogokat igénylő közösség számára,
- illetve biztosítsa a lehető legkiterjedtebb közösségi jogokat a nemzetközi egyezményekben foglaltak, illetve az európai gyakorlat alapján, különös figyelemmel Dél-Tirol példájára.
A javaslatokkal kapcsolatos vitában Szerbia képviselője határozottan ellenezte azok elfogadását, mert véleménye szerint ez nem a stabilitást, hanem az instabilitást eredményezné a térségben.
A vita során a közgyűlés végül két támogató javaslat ellenében leszavazta dr. Gaudi-Nagy Tamás módosító javaslatait, és így Szerbia csatlakozását is tárgyaló, Balkánnal kapcsolatos jelentésbe nem kerülhetett bele a magyar érdekeket képviselő rendelkezés.
A konklúziót levonva és az előidéző okokat így összegezte a nemzeti jogvédő:
Ezzel a nyugati világ egyértelművé tette, hogy számára magyar ügy nem számít, nem kíván foglalkozni vele, sőt a hamis biztonságpolitikai ideák világában szerintük a magyar kérdés megoldása instabilitást eredményezne.
Természetesen ez nem így van, tette hozzá. Éppen a magyar kérdés megfelelő rendezésének elmaradása eredményez instabilitást és biztonsági kockázatot Európa amúgy is konfliktusokkal terhelt ezen régiójában.
Ez a felfogás sajnálatos módon annak eredménye, hogy a magyar kormányok az elmúlt 20 évben folyamatosan, a jelenlegi jogfosztott állapotot elfogadó, szervilis politikát fejtettek és fejtenek ki. A szerb állam képviselője is Martonyi János legutóbbi szerbiai látogatására hivatkozott, mint a jó kapcsolatok példájára. Kifejtette, hogy a kulturális autonómiát megteremtő, egyébként formális és lényegi jogokat nem biztosító szabályok keretében nemrégiben választás zajlott le, ahol a magyarsággal szembeni elkötelezettsége tekintetében már többször leszerepelt Vajdasági Magyarok Szövetsége nyert.
Nemzeti jogvédőként a legfontosabb feladatoknak a következőket tartja:
A mindenkori magyar állam elsőszámú feladata az kell legyen, hogy a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény, illetve a magyar állampolgárság kedvezményes visszaadásáról szóló törvény nemrég történt parlamenti elfogadását követően határozottan lépjen fel annak érdekében, hogy a magyar ügy megkerülhetetlen módon kerüljön az európai döntéshozók elé.
A Magyar kormánynak szorgalmaznia kell, hogy szülessen mielőbb elfogadható megoldás, és tegye egyértelművé azt, hogy a magyar ügy megoldása Koszovóhoz hasonlóan egyértelműen az európai stabilitást erősítené. Nyilvánvaló, hogy ha az optimális megoldás elmarad, akkor nem zárható ki, hogy Koszovóhoz hasonló konfliktus támad akár Délvidéken, Székelyföldön, vagy pedig a Felvidéken.
Magyarország addig nem támogathatja Szerbia EU csatlakozását,
- amíg a délvidéki magyarság területi autonómiát nem kap,
- továbbá jóvátételt a második világháborút követő magyar népirtás miatt,
- illetve haladéktalanul kegyelmet kell adni az öt temerini fiatalnak, akiket tisztességtelen eljárásban, kirívóan eltúlzott mértékű büntetéssel összesen 61 év börtönre ítéltek és ma is elképesztő viszonyok között sínylődnek már évek óta a szerb börtönökben.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás a jelentést nem szavazta meg, és csalódottságát fejezte ki a vita végén. Az európai nemzetek képviselőit azzal szembesítette, hogy a trianoni békediktátum igazságtalanságát 90 év után annak ellenére kívánják fenntartani, hogy a történelem egyértelműen bebizonyította: ez a békediktátum az alapvető emberi és közösségi jogok, illetve az európai béke és biztonság ellen hat.
Lord Rothermere szavait idézve, mindaddig nem lehet békéről és nyugalomról beszélni Európában, amíg "ezt a galád és ostoba békeszerződést felül nem vizsgálják".
(Mindaddig, amíg a magyar Országgyűlésben nem a magyar nemzeti, többségi érdek érvényre juttatása az elsődleges, és az elszakított területek magyarjainak az anyaország nem nyújt kellő biztonságot és jogvédelmet, addig nagyon nehéz meggyőzni az EU tagállamait a magyar nemzet jogos kéréseiről és elvárásairól - O.É.)
Orbán Éva
barikad.hu
