Pártérdekek mentén illették kritikával az OBH elnökét
2013. október 17-én, az Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2012. évi beszámolója elfogadásáról szóló vitában (H/12728) Gaudi-Nagy Tamás bírálta mind a kormánypárti, mint a szocialista felszólalókat, mert szerinte kizárólag pártjuk politikai érdekeinek szempontjából viszonyultak a beszámolókhoz.
Rubovszky György (KDNP) azt mondta: a bírák nyugállományba helyezéséről, és a korhatár csökkentéséről még Baka András elnöksége alatt született döntés, így ennek felelőssége nem terhelhető a jelenlegi elnökre.
Hangsúlyozta: több segítséget csak akkor kaphatnak a bírók, ha ehhez az Országgyűlés is megadja a hozzájárulását. Örömét fejezte ki, hogy a törvényszék új épületbe költözhet és azért is, mert a Kúria visszakaphatja egykori Kossuth téri épületét.
Gaudi-Nagy Tamás, nemzeti radikális jogvédő műhisztériának nevezte az európai színtéren zajló eseményeket a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban. Bírálta az igazságszolgáltatását például a házi őrizettel kapcsolatban. Szerinte felelősségre kell vonni azokat a bírókat, akik úgy vezetik az eljárást, hogy négy év után, az előzetes letartóztatásból ítélet nélkül szabadulhatnak a gyanúsítottak. Bírálta, hogy hosszúra nyúlnak az eljárások. Szerinte még nem történt meg a magyar igazságszolgáltatás olyan átalakulása, amely megfelelne az embereknek.
Gruber Attila (Fidesz) azt hangsúlyozta a vitában, hogy jelentős mennyiségű ügyhátralék volt, amelyet sikerült csökkenteni, a perek 89 százaléka egy éven belül befejeződött és a bíróságok jól gazdálkodtak a humánerőforrással, és jól használták ki a lehetőségeket.
Közölte, hogy a perek befejezésének ideje bizonyos esetekben csökkent és ezzel együtt az eljárások átlagos időtartama is mérséklődött. Szerinte ez egy következetes és kemény munka eredménye.
Kitért még az elektronizálás kérdéskörére, amellyel kapcsolatban azt mondta, a hardveres és szoftveres háttérre az elmúlt években nagyon keveset költöttek.
Schiffer András (LMP) elismerésre méltónak nevezte, hogy az OBH nagyot lépett előre a képzések és fejlesztések, valamint a mediáció rendszerének fejlesztésében. Azt azonban kifogásolta, hogy sem az OBH, sem az Országos Bírói Tanács elnöke nem tette eléggé egyértelművé: a parlament tagjainak, politikusoknak nincs módja arra, hogy minősítsék az ítélkezést.
A képviselő emellett azt is kifogásolta, hogy a nyugdíjkorhatár bevezetésének hatásairól nem számoltak be, illetve a nyilvánosság kérdését sem rendezték.
Bárándy Gergely (MSZP) az ügyforgalmi adatokat értékelve azt mondta, hogy a korábbiakhoz képest 102 százalékra nőtt a befejezett peres ügyet száma, de miközben a helyi bíróságokon növekedés mutatható ki, a törvényszékeken az első fokon 92,2 százalékra, másodfokon 92,5 százalékra, míg az ítélőtábláknál 97,8 százalékra, a Kúriánál pedig 90,1 százalékra esett vissza ez a mutató. A politikus úgy vélte, hogy ezekre az adatokra valószínűleg a bírák kényszernyugdíjazása is befolyással volt.
Szilágyi György (Jobbik) azon a véleményen volt, hogy nem történt meg a rendszerváltás a bírói karon belül sem.
Handó Tünde a vitában elhangzottakra reagálva azt kérte a képviselőktől, hogy megfontoltan nyilatkozzanak a bíróságok működéséről, hiszen a szavaikra több tízezren figyelnek, és azok, akik nem jártak tárgyalóteremben, könnyen abba a hibába csúszhatnak, hogy úgy gondolják, egyszerű ügyeket kell megoldania egy bírónak.
Gruber Attila szerint a vitában több olyan szakmailag fontos javaslat volt, amely továbbgondolásra érdemes. Az elnöklő Latorcai János az együttes általános vitát lezárta, a határozathozatal a következő ülésen lesz.
MTI nyomán
