Rákóczi ma is üzen a magyarságnak
A II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület szervezésében - a Rákóczi szabadságharc kezdetének 310. évfordulója alkalmából - nemzeti szervezetek emlékeztek Budapesten. Az Oktogontól a Hősök teréig vonuló több száz fős emlékmeneten részt vettek a Jobbik, az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda tagjai is, de többen érkeztek a Csonka-Magyarország határain túlról, az elszakított területekről is.
Az Andrássy úton a Nemzeti Érzelmű Motorosok által vezetett, jobbikos, árpádsávos és magyar nemzeti zászlókkal vonuló emlékmenet egyben különleges turistacsalogató látvány is volt: a kurucnak és betyárnak öltözött lovas hagyományőrzőket sokan megcsodálták, lefényképezték, vagy videofelvételeket készítettek róluk. A Hősök terén a felszólalók beszédei előtt egy ágyúlövéssel és a Himnusz közös eléneklésével emlékeztek a Rákóczi-szabadságharc kezdetére.
A rendezvényen többek között felszólalt Morvai Krisztina független EP-képviselő, Ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész, Gaudi-Nagy Tamás és Szávay István jobbikos országgyűlési képviselők, Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész, vitéz Kiss Imre Szent, a Korona Szövetség országos vezetője, az Új Magyar Gárda valamint a Magyar Nemzeti Gárda vezetői is beszédet mondtak.
Rákóczi szavai ma is irányadóak
Elsőként a rendezvény fővédnöke, Morvai Krisztina független EP-képviselő szólalt fel, aki elmondta, fontosnak tartja, hogy történelmi nagyjainkra emlékezzünk és „együtt éljünk, lélegezzünk velük”. Ezután Rákóczi emlékirataiból idézett: „Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam.” Morvai Krisztina úgy fogalmazott: számára, mint választott politikusnak, ez a gondolat ma is irányadó. Ugyanakkor hozzátette: véleménye szerint minden politikus, illetve köztisztviselő számára kötelezővé kéne tenni, hogy az esküjüket is Rákóczi gondolatainak megfelelően tegyék le.
"Szükség van az ellenállásra"
Ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész Petőfi Sándor Rákóczi című versével kezdte felszólalását, majd kijelentette: „kötelességünk úgy emlékezni, hogy felkeltsük a magyar nép szívében és lelkében a kurucos ellenállás indulatát, szándékát.” A református lelkész szerint ma sokkal kilátástalanabb helyzetben kell vállalni a nemzet megmaradása érdekében a küzdelmet, mint Rákóczi idejében. Hiába szabadult fel az ország a török uralom alól, utána sokkal mélyebbre süllyedt lelkileg, demográfiailag, gazdaságilag a magyarság. Ifjabb Hegedűs párhuzamot lát a török hódoltság és a szovjet hatalom, a kommunizmus alól való „felszabadulás” között. Ifjabb Hegedűs Loránt úgy fogalmazott: jelenleg rosszabb a magyarság helyzete, mint a „felszabadulás” pillanatában.
Szükség van az ellenállásra, illetve szükség van arra is, hogy ki legyen mondva, kik akarják a magyarságot „leradírozni a történelem színpadáról”. A református lelkész kitért beszédében a Tormay Cécile írónő körül kialakult botrányra is, és megjegyezte: „az új országhódítók még azt is elő akarják nekünk írni, hogy mely nemzeti írónkról, költőnkről, vagy közéleti, történelmi szerepvállalónkról emlékezhetünk meg méltó módon, akár úgyis, hogy egy közterületet nevezünk el róla.” Bejelentette, a Hazatérés Templomának presbitériuma arról döntött, hogy a templom homlokzatára kiírják: Tormay Cécile sétány. Ezzel az új országhódítóknak kívánnak üzenni: „ez a mi országunk!” Hozzátette: a Tormay Cécile sétányon nem kívánt személy Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, a küzdelmet pedig vállalni kell az új országhódítókkal, a Pereszekkel szemben.
„Istennel a hazáért!”
„Meghalt Mátyás király, oda az igazság” – idézte a régi mondást Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott tanára, aki szerint mostanra nemcsak az igazság, de a magyarság szabadsága is odalett. Felidézte II. Rákóczi Ferenc életútját, majd kijelentette, hogy semmi sem változott a Rákóczi szabadásharc óta és a kuruc idők problémái a jelenben is megtalálhatóak. Hozzátette azonban: „soha egyetlen magyar ember szívét és lelkét nem vehetik meg.” Papp Lajos szerint Rákóczi holtában is üzen és a „mai napon is üzen”, mégpedig azt, hogy „Istennel a hazáért!”
"Ma is szabadságharcra van szükség"
Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a Rákóczi-szabadságharcnak értelme, célja és küldetése volt, mint ahogy korunk szabadságharcának is van. Gaudi emlékeztetett rá, hogy a Jobbik 2011-ben kezdeményezte Rákóczi emlékévet, de az Orbán-kormány lesöpörte az asztalról. A nemzeti radikális honatya szerint nem az a lényeg, hogy a Rákóczi-szabadságharcot ünnepeljük, vagy megemlékezünk róla, hanem az, hogy ma is szabadságharcra van szükség. „A nemzet jogai jelenleg is el vannak tiporva, a nemzet vagyonát átjátszották idegeneknek” – mondta Gaudi, aki szerint „legszentebb kötelességünk most és mindörökké” harcolni. Tovább kell vinni azt a szellemiséget, amit Rákóczi képviselt.
A kormány találja meg valóban a „nemzet rejtett erőforrásait”
Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő kijelentette: Rákóczi tettei súlyos, máig ható üzenettel bírnak a mindenkori magyar kormány és a politikai vezetés számára. Szávay méltatta a fejedelmet, amiért képes volt a zászlaja alá hívni és egységesíteni a magyarságot. A képviselő szerint pontosan ezt kellene tennie a magyar kormánynak és valóban megtalálnia a „nemzet rejtett erőforrásait”, vagyis a Trianon miatt külhonba szorult magyarokat.
„Kötelessége lenne a mindenkori magyar kormánynak – ennek a mostaninak is – azon munkálkodnia, hogy felkarolja a legelesettebb és a legszerencsétlenebb helyzetben lévő magyar közösségeket, hogy az elszakított területeken élő minden magyar érezhesse, az anyaország tűzön-vízen keresztül, mindenkor és minden körülmények között kiáll értük, támogatja őket jogos törekvéseikben, megvédelmezi őket minden ártó szándék, elnyomás és jogfosztás ellenében!” – hangsúlyozta a jobbikos képviselő. Továbbá megjegyezte, hogy ahogy Rákcózi sem rendelte alá a nemzet érdekeit idegen hatalmak véleményének, úgy a mindenkori magyar kormánynak sem szabadna az Európai Unió, az Egyesült Államok, vagy Izrael iránymutatásának, követeléseinek.
alfahir.hu