Stumpf holnaptól alkotmánybíró lehet

Ellenzéki tiltakozás kíséretében ugyan, de támogatta Stumpf Istvánt, mint alkotmánybíró-jelöltet az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. Stumpfot egyébként nemcsak a Fidesz és a KDNP tartja megfelelőnek a tisztségre, hanem maga a jelölt is. Annak ellenére, hogy jogászként sosem tevékenykedett. Holnap, bár minden párt jelöltjéről szavaznak, várhatóan a Fidesz favoritjai - Stumpf és Bihari Mihály - lesznek a befutók.

Ellenzéki tiltakozás mellett támogatta Stumpf Istvánt, mint alkotmánybíró-jelöltet az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága. A testület tegnapi ülésén az összes többi jelöltet meghallgatták és támogatták, ám a legkomolyabb várakozás az Orbán-kormány volt kancelláriaminiszterének bemutatkozását előzte meg. Esetében ugyanis többen kételkedtek abban, hogy megfelel a jelöltség törvényi előírásainak, illetve pártosságát is kritizálták. A hasonló felvetéseknek elébe menve Stumpf már bemutatkozásának elején tudatta: megfelelő jelöltnek tartja magát. A törvény az alkotmánybíróknak állam- és jogtudományi végzettséget ír elő, és e mellé követeli meg a 20 éves szakmai gyakorlatot - mondta, megjegyezve: végzettsége megvan és 25 éve lát el olyan feladatokat, amelyekben jogi ismereteit használja. 1982-től tanított, a Bibó István Szakkollégium és a Századvég vezetésében voltak jogi feladatai, állam- és jogtudományi ismereteit kancelláriaminiszterként is használta - érvelt. Arról is beszámolt, hogy komoly tapasztalatai vannak közigazgatási, illetve államtudományi téren is. Mindezeken túl - mondta - nem kíván belemenni politikai vitákba jelöltsége kapcsán.

Nem politikai vitáról van szó, hanem jogértelmezésről - így reagált a megválasztása esetén a figyelemre méltó média portfóliójától búcsúzó Stumpf szavaira Schiffer András. Tudományos eredményeit nem vitatja el a Fidesz jelöltjének, ám ezeket szociológiai és politológiai témákban érte el - hangsúlyozta az LMP frakcióvezetője, megjegyezve: szerinte legfeljebb 12 éves gyakorlata lehet Stumpfnak. Az ex-minisztertől meghallgatása után újságírók azt kérdezték: nem tart-e attól, hogy az Alkotmánybíróságot (Ab) fogják kritizálni addig, amíg ő annak tagja. Ezt nem tartotta valószínűnek. Lapunk kérdésére pedig az új alkotmány előkészítő bizottságról beszélt, amelynek tagja. A munka az előkészítő fázisnál tart - mondta, korábban pedig azt jelezte, hogy az új alaptörvény preambulumában lehetne utalni történeti hagyományainkra.

Sokkal jobban járt Stumpfnál a Fidesz másik jelöltje, Bihari Mihály. A volt alkotmánybírósági elnök leginkább eddigi munkájáról beszélt, és - kérdésekre válaszolva tudatta - szerinte sem dönthet alkotmánymódosításról az Ab. Az is kiderült a szavaiból, hogy megválasztása esetén legfeljebb 30 hónapig lehetne bíró, ezután ugyanis betölti 70. életévét, és nyugdíjba kell vonulnia. Biharit az MSZP tartózkodása mellett támogatta a bizottság.

A szocialisták szinte végig tartózkodtak a szavazásoknál. Így volt ez az LMP jelöltjeinél is, köztük Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője esetében is. Ő arról beszélt, alkotmánybíróként lehetőséget kaphatna arra, hogy az általa fontosnak tartott értékeket a társadalom felé közvetítse. Ugyancsak szocialista tartózkodás mellett szavazták elfogadható jelöltnek Lehoczkyné Kollonay Csillát. Ő főként szociális és jogelméleti kérdésekkel foglalkozott meghallgatásán, ami nem is meglepő: a jelölt a Szociális Jogok Európai Bizottságának tagja. A Jobbik ellenszavazatai mellett támogatta a bizottság Tóth Mihályt. Az ismert büntetőjogászt meghallgatásán Gaudi-Nagy Tamás több ízben is kérdezte a 2006-os események kapcsán. Tóth kiállt három és fél évvel ezelőtti kijelentései mellett: a zavargásokat akkoriban a legtöbben így nevezték, még akkor is, ha ma sok jogász másként értékeli az eseményeket.

Az MSZP jelöltjét - a mindig igennel szavazó kormánypártok mellett - csak a szocialisták támogatták. Mészár Róza, a Legfelsőbb Bíróság bírája azt tudatta: helyes lenne a jogalkotóktól, ha meghallgatnák a törvényhozáskor a bírói kollégiumok véleményeit is. Az MSZP pedig a jobbikos jelöltet nem támogatta. Zétényi Zsolt ügyvéd - a szent korona tan szakértője - arról beszélt, hogy szerinte nem új alkotmányt, hanem alaptörvényt kellene létrehozni. Ezzel lehetne ugyanis a jogfolytonosságot az ezeréves magyar állammal fenntartani. Nem nevezte elképzelhetetlennek Dienes-Oehm Egon sem, hogy olyan új alkotmány szülessen, amelyben valahogy feltüntetik a zsidó-keresztény hagyományokat. A KDNP jelöltje esetében a szocialisták és a jobbikosok tartózkodtak.

A tegnapi meghallgatás valójában formaság volt. Az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság ugyanis már hétfőn döntött arról, hogy minden párt minden jelöltjéről szavaznak. Ennek volt köszönhető, hogy - kormánypárti erővel - az összes jelöltet támogatták. Így holnap a szavazólapokon minden jelölt neve rajta lesz, és egy képviselő legfeljebb két jelöltre szavazhat. Ennyi tagot kell ugyanis választania a Háznak. Várhatóan nem lesz nagy meglepetés, és a Fidesz-KDNP két jelöltje, Bihari és Stumpf kap bizalmat.

Miért kell új tag?

Azért kell új tagokat választani az Ab-be, mert az 2008 júliusa óta nem működik teljes létszámmal. Ekkor ugyanis a 11 tagból kettőnek lejárt a mandátuma, és az előző ciklusban nem sikerült helyükre újakat választani. Csütörtöktől azonban ismét teljes létszámú lehet a taláros testület. Nemsokára egyébként ismét választásra kerülhet sor, mivel Trócsányi László jelenlegi bíró brüsszeli nagykövet lehet. Jó esély van rá, hogy ekkor a KDNP mostani jelöltje, Dienes-Oehm Egon legyen a befutó.

H.B.B. / Népszava