Székely önrendelkezésről szóló kerekasztal-beszélgetésen vettem részt Verőcén július 9-én, az V. Erdélyország az én hazám fesztiválon

Különleges élmény volt megtapasztalni, hogy milyen szeretettel és őszinte lelkesedéssel fogadtak erdélyi testvéreink a székely önrendelkezésről szóló kerekasztal-beszélgetésen Verőcén július 9-én, az V. Erdélyország az én hazám fesztiválon.

Kétségkívül a legnagyobb tapsot és elismerést az én hozzászólásaim kapták a Székely Nemzeti Tanács alelnökével együtt. Érezhető volt, hogy sokat jelent nekik az, hogy az Európa Tanácsban és minden lehetséges fórumon milyen következetesen állok ki a székely autonómia megvalósításáért,  és ugyanezt teszik jobbikos képviselőtársaim, különösen Morvai Krisztina és Szegedi Csanád az Európai Parlamentben, Vona Gábor, Szávay István és Zagyva Gyula pedig itthon és a Kárpát-medencében.

Felszólalásaimban méltattam a Székely Nemzeti Tanács hiteles, legitim, szakszerű és nemzetközi joggal is teljesen összhangban álló területi autonómia javaslatát és egyúttal keményen bíráltam az elmúlt 21 év hazai politikáját, amely a nemzeti újraegyesítés és nemzeti önrendelkezés számos lehetőségét elszalasztotta, többek között az önfeladó alapszerződések és a román EU csatlakozás feltétel nélküli támogatása révén.

Rámutattam arra, hogy Szerbia EU csatlakozása esetében ilyen hibát még egyszer már nem szabad elkövetni: előzetes feltételként meg kell követelni a magyarság közösségi jogainak biztosítását és a ’44-es magyarirtások igazságtételét. Felhívtam a kormányt arra, hogy Ausztria Dél-Tirol melletti kiállásához hasonlóan álljon védhatalomként a székely önrendelkezési törekvések mellé, amely az erdélyi magyarság önrendelkezésének első és legfőbb lépcsőfoka.

Felidéztem a Székely Nemzeti Tanács tavaly novemberi budapesti történelmi ülésének élményeit, amelyen Vona Gáborral és több jobbikos képviselőtársammal együtt részt vettem, és amelyen a magyar kormányt csak egy államtitkár (Ángyán József) képviselte. Részletesen beszámoltam a székely önrendelkezésért az Európa Tanácsban végzett munkámról (részletek itt olvashatók). ), amelynek révén  mára ebben a fontos testületben ez a téma közismertté vált.

Gaudi-Nagy Tamás

 A rendezvényről Frigyes Ágnes által készített beszámoló alább olvasható, a fórumól készült képekkel. 

Nekünk kincsnél kedvesebb cél:

Látni Téged, újultodban, Erdély!

V. Erdélyország az én hazám fesztivál Verőcén 

A székelyföldi autonómia megteremtése létkérdés – jelentette ki Kalmár Ferenc, a KDNP alelnöke 2011. július 9-én Verőcén, a Csattogó-völgyben az Erdélyország az én hazám világtalálkozón az erdélyi autonómiáról rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Az előadók és a nagyszámú érdeklődők egyetértettek a politikussal abban, hogy a magyar nép nem kér többet és nem kérhet kevesebbet, mint a többi európai népek, hisz az autonómia kiválóan működik például  Dél-Tirolban, Észak-Írországban, Finnországban vagy épp  Spanyolországban. 

Bíró Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke hangsúlyozta, ne mossuk össze az öshonos kisebbség jogállását a betelepülő kisebbségével. Kijelentette, az autonómia kivívása érdekében olyan referendum előkészítéséhez láttak hozzá, mely alapul szolgálhat egy fél év múlva induló európai aláírás-gyűjtési akciónak. A Lissza­boni Szer­ződés értelmében ugyanis, ha legalább hét országban valamilyen közösségi kérdés ügyében összegyűlik minimum egymillió aláírás, az Európai Unió napirendre tűzheti a kérdést, jelen esetben a székely autonómia ügyét.

Incze Árpád, Szekeres Sándor, Bíró Zsolt, Kalmár Ferenc, Szabó Vilmos, Borbély Zsolt-Attila és Gaudi-Nagy Tamás

A Haza egy és oszthatatlan. A Haza nem oszt ajándékokat, a Haza áldozatot követel tőlünk – jelentette ki a tanácskozáson a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, aki össznemzeti ügynek nevezte az autonómia elérését, melyhez a politikai erők összefogására, egységes álláspont kidolgozására van szükség. Dr. Gaudi rámutatott, a SZNT statútuma elkészült, mely megfelel a székely hagyományoknak, amit minden felelősen gondolkodó politikai pártnak vállalnia kell!

Borbély Zsolt-Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökségének tagja felvázolta, mimindent tett az erdélyi autonómia megvalósulása érdekében az EMNT. Az EMNT az 1992-es kolozsvári nyilatkozat óta küzd az autonómiáért, az erdélyi fennmaradás érdekében, Tőkés László püspök, EP-alelnök vezetésével. Ennek érdekében alapítják meg hamarosan az Erdélyi Magyar Néppártot, hogy legyen autonómista párt is a politikai prérin – mondta Borbély Zsolt-Attila.

Szabó Vilmos, az MSZP frakcióvezető-helyettese véleménye szerint, az elmúlt egy évben alig történt valami autonómia-ügyben, de – véleménye szerint – az előző (Gyurcsány-Bajnai) kormány sokat tett a határon kívül élő magyarságért. Beszédét bekiabálások, nemtetszés-nyilvánítások kísérték.

Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke rámutatott, ha nehéz történelmi időkben megmaradt Hunnia és Erdély, a Két haza, végre egyesüljön, s legyünk otthon Erdélyben és az anyaországban egyaránt.

Az Erdélyország az én hazám fesztivált idén ötödik alkalommal szervezte meg a Budapesti Székely Kör, a Székelyföldért Társaság és a Pásztortűz Egyesület. A július 8-i megnyitó ünnepségen megköszönték az alapító Gaál István munkáját, s a stafétabotot átvette az Ilyés házaspár. A Székelyföldért Társaság Incze Árpád vezetésével szeretné megismertetni és népszerűsíteni Székelyföld területi autonómiájának gondolatát, elsősorban a Magyarországon letelepedett székelység és anyaországi szimpatizánsok körében.

Bethlen Farkas, Verőce polgármestere, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében kiemelte, hogy noha Verőcén lakik, s otthon van az Anyaországban, ha Erdélybe utazik, és átlépi a határt, szintén hazaérkezik. (A történelmi Bethlen-család sarjaként Erdélyből származik. Szerk. megj.) S ma már az egész Kárpát-medence a hazánk lehet. Kós Károly nemzet-építő gondolatát idézte: „De lesznek, akik utánam jönnek, az én maradékaim. Amikor én már elpihentem, erős ifjú lábakkal nyomomba lépnek ők. És nem szállnak le a hegyről, hogy láncos rabjai legyenek hírnek, dicsőségnek és idegen kultúrának. Mert erősek lesznek. Hatalmasok és magyarok…”

A vasárnapi szentmisén

Balázsi László mb. unitárius püspök-főjegyző, aki előadást tartott az unitárius egyház jövőbeli egyesüléséről (anyaország-Erdély), a fesztivál megnyitóján kijelentette: – Egy éve lelkileg, szellemileg megnagyobbodott országban élünk. S kötelességünk, hogy megtanítsuk ezt a Hazát újra a dalaira, táncaira, hagyományaira, hisz a kommunizmus mindezt elvette tőlünk, kilúgozta nemzet-tudatunkat. Ám ha a gyökér szent, az ágak is szentek! S aki hűséget vet, diadalt arat – mondta az unitárius mb. püspök.

Az idei erdélyi világtalálkozón Nyárádmente tájegységének küldöttsége mutatkozott be, s a kézműves foglalkozások és kirakodóvásár mellett könyvbemutatók, néptáncegyüttesek, népdalkörök színesítették a háromnapos találkozó hangulatát. Esténként pedig többek között az Osztováta együttest követően a Bikini, Tamás Gábor, valamint az Ismerős Arcok Zenekar szórakoztatta a nagyérdeműt.

Az idei Erdélyország az én hazám Világtalálkozó mottója egy Tompa László vers-idézet: „Nekünk kincsnél kedvesebb cél: Látni Téged, újultodban, Erdély! Érted, hogy virulj, gyarapodva váltig: Szívet és erőt áldozunk halálig.”

Frigyesy Ágnes
(a szerző felvételeivel)