Kérlek Benneteket, hogy minél hamarabb adjátok le támogató szavazatotokat a székely autonómia mellett, amely közvéleményt kutató szavazás EZEN a román honlapon található és egyelőre megnyugtató előnyben vannak az igenek. Nem árt sőt kifejezetten használ az ügynek, ha minél nyomatékosabb jelzést adunk le ide is, éreznie kell a romániai közvéleménynek, hogy nem lehet tovább ezt a kérdést a szőnyeg alá söpörni.
Székelyföld ötször nagyobb Luxemburgnál, mégis utóbbi egy önálló, teljes jogú ország, amely ráadásul olyan európai vezető személyiségeket ad mint: az EU igazságügyi biztosa (V. Reding), az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke (M. Brasseur) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke Sőt: az Európai Néppárt egy luxemburgi politikust szeretne (J-C. Juncker) az EU következő bizottsági elnökének.
Ehhez képest lássuk be, egy igen visszafogott követelés az, hogy Dél-Tirolhoz hasonló autonóm státust kapjon Székelyföld, döntő beleszólási jogot a saját erőforrások felhasználása és helyi közösségi ügyek intézése érdekében, oszthatatlanul egy közigazgatási területbe sorolást, számaránynak megfelelő jog az önkormányzati és regionális állami szervek, állami vállalatok betöltésére, társnemzeti státus, hivatalos tett magyar nyelv, állami finanszírozású önálló egyetem és így tovább.
Európának és Romániának választania kell: a békés és eredményes dél-tiroli utat követi vagy a véres koszovói utat, amely utóbbi ráadásul egy új (most már az ENSZ tagállamok elsöprő többsége által elismert) állam létrejöttéhez vezetett.
Az ehhez vezető úton tett minden lépést meg kell tenni és támogatni kell, még akkor is, ha azt néha már túl visszafogottnak is látjuk, mint például a legutóbbi marosvásárhelyi székely nagygyűlést, amely úgy ért véget, hogy nem váltott ki katarzist és a vonulás megtiltásával nem helyezkedett szembe a Székely Nemzeti Tanács vezetése. Volt persze azért biztató elem: sokan csak azért is vonultak és ha kellett szembeszálltak a román csendőrökkel, illetve egy gyarmatosító EU-t szimbolizáló zászló hamuvá lett (hasonló megnyilvánulásokra egy külön Facebook oldalt hoztak létre hazafiak) .
Felháborító viszont, hogy az ott zajlottakat ürügyül felhasználva a most már az RMDSZ részvételével működő román kormány feje, Victor Ponta és a román köztársasági elnök, Basescu (őt is számon kértem Strasbourgban az ET-ben, erről bővebben IDE kattintva) egymással versengve törekszik arra, hogy nem kívánatos személlyé nyilvánítsák Vona Gábort, a Jobbik elnökét, aki frappáns és lényegre törő levéllel válaszolt erre a szánalmas és vereségre ítélt, valójában a székely autonómiától való hisztérikus félelmet tükröző tervezett intézkedésre.
Vajon a román kormányfő Frunda György, a volt RMDSZ szenátor és Európa Tanács parlamenti közgyűlési képviselőtársam tanácsára lépett? Mint ismert, ő jelenleg a román miniszterelnök egyik főtanácsadója, aki ott ült megbízója mellett Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavalyi plenáris ülésén, amikor Victor Pontától követeltem a székely önrendelkezési igény teljesítését és Székelyföldet autonóm területté alakító statútum törvénybe iktatását.
Hiszem és érzem, hogy a székelyek önrendelkezési mozgalma rövidesen sikerre vezet és mindez egyúttal faltörő kos hatással nyit majd utat minden elcsatolt magyar közösség önrendelkezési törekvése számára. Ezért kell minden eszközzel támogatnunk székely testvéreinket. Ne felejtsük el: mi is volt a márciusi 12. pont?
2014. március 13.
Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu
"Az a gond velem, hogy támogatom a székely autonómiát" - Vona levele Basescunak és Pontának
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Önök ismét felvetették, hogy tiltsanak ki Románia területéről. Indokul a március 10-i marosvásárhelyi Székely Szabadság Napján történteket hozták fel. Azt mondják, szélsőséges viselkedésem indokolja lépésüket. Kijelentésük előtt teljes értetlenséggel állok. Mit tettem, ami bármilyen törvényt sértett volna? Annyit tettem, hogy csendben és békésen felvonultam Marosvásárhelyen. Ha ezért kitiltanak, akkor mi lesz a rendezvényen résztvevő több ezer emberrel? Az ott részt vevő belga, katalán és baszk vezetőket is ki fogják tiltani az országból? Mert ők nem csupán vonultak csendben, mint én, hanem nagyszerű, gyújtó hangú beszédeket is mondtak.
Két lehetőség van. Önöket vagy félretájékoztatták, vagy egy alacsony szintű és magyarellenes politikai játékot játszanak. Engedelmükkel, segítek önöknek tisztán látni, mi is történt Marosvásárhelyen pontosan.
A tüntetésen több ezer ember vett részt, többek között jómagam is. A rendezvény végig méltósággal és békésen zajlott, de az esemény végén egy tucat tüntető és a rendőrség között kisebb dulakodás alakult ki, amely bejárta az egész román sajtót. A híradások szerint a Jobbik és a Gárda tagjai okoztak incidenst. Ez azonban hatalmas hazugság! Ahogy én magam is, úgy a Jobbik és a Gárda minden tagja végig békésen, a szabályokat betartva és a szervezők kérésének megfelelően pártzászlók nélkül vonult. Mindezt Corneliu Grosu, a román megyei prefektus (!) maga is megerősítette, elmondva, hogy az összetűzéshez nekünk semmi közünk nem volt. Ennyi történt. Ezért akarnának kitiltani? Elnök úr, Miniszterelnök úr, ne tegyék magukat nevetségessé! Értem én, hogy fontosak a szavazatok, hiszen én is pártvezető vagyok, de azért van egy szint, ami alá nem érdemes menni.
Amennyiben Önöknek azzal van a bajuk, hogy én és a pártom következetesen, minden körülmények között kiáll a székely magyar autonómia ügye mellett, akkor azt mondják ki őszintén! Ne öltöztessék ilyen átlátszó köntösbe a valódi szándékukat! Én egyenes ember vagyok. Igyekszem az igazságot keresni és szolgálni, ezért nincs mit szégyellnem. Minden szavamat és tettem vállalom, még a hibáimat is. Ha gondjuk van a Jobbik programjával vagy velem, legyenek férfiak, mondják el egyértelműen: az a gond velem, hogy támogatom a székely autonómiát. Akkor azt érteni fogom, de ez a gyerekes próbálkozás a kitiltásomra méltatlan és szánalmas.
Ha egy kicsit is ismernék a programomat, tudnák, hogy az a közép-kelet-európai nemzetek összefogásáról, történelmi szövetségéről szól. Arról, hogy együtt, közösen vessünk véget az euroatlanti gyarmatosításnak. Közös a sorsunk: vagy közösen leszünk rabszolgák, vagy közösen szabadulunk fel. Ehhez azonban tisztelnünk kell egymást. Én tisztelem a románságot. A polcomon ott vannak Mircea Eliade vagy Emil Cioran könyvei. Nagyban hatottak ezek a román emberek a gondolkodásomra, faltam az írásaikat. Ha Önök is tisztelik a magyarságot, nem kell félniük a székely autonómiától.
Az autonómiával nem csak a székelység erősödik, hanem az egész kelet-közép-európai régió. Önök is. Higgyék el, amikor Marosvásárhelyen egy székely zászlóval a vállamon vonultam, ezzel a tudattal voltam ott. Önök szeretik a saját népüket. Én is. Amíg a szívem dobog, magyar leszek és küzdeni fogok az autonómiáért. De fontos, hogy megértsék, ez nem a románság ellen van, hanem a magyarságért. Valamint a nemzeteink közötti tiszteletért és közös sorsunk felismeréséért.
Kívánom, hogy legyen Önökben kellő nagyság, hogy a mindennapi politikai küzdelmek mocsarából ki tudjanak emelkedni. Hogy közös sorsunkat ne áldozzák fel egy tál lencséért.
Üdvözlettel:
Vona Gábor
elnök
Jobbik Magyarországért Mozgalom
(A leveleket román fordítással fogom a címzettekhez eljuttatni. A kép Marosvásárhelyen készült, amint éppen nyilatkozom a román sajtónak.)
Kuruc.info - Vona Gábor