Szerbia nem nyugszik bele a hágai döntésbe
Szerbia diplomáciai offenzívára készül a Nemzetközi Bíróság döntése után, amely alapján Koszovó függetlenedése nem ellentétes a nemzetközi joggal. Pristina szerint 35 újabb ország ismerheti el hamarosan függetlenségüket, az eddigi ellenzők, köztük Kína és Oroszország azonban nem változtattak álláspontjukon. Abházia elnöke máris a bírósági döntésre hivatkozva követelte elismerésüket.
Szerbia folytatja a diplomáciai küzdelmet Koszovóért a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtöki tanácsadó véleménye után is, amely jogszerűnek mondta ki a volt szerb tartomány függetlenségét, írják a szerb lapok. Már a hét végén legalább húsz tapasztalt diplomata fog felkeresni 55 országot, átadják Boris Tadic államfő levelét, és szóban is érvelnek saját álláspontjuk mellett.
Belgrád egyrészt igyekszik megakadályozni egy elismerési hullámot, egyben próbál támogatókat szerezni a szeptemberi ENSZ-közgyűléshez, hogy ott a Koszovó státuszáról szóló tárgyalások újrakezdéséről fogadtasson el határozatot. Ez a csütörtöki hágai döntés után még a korábbinál is nehezebbnek ígérkezik. Az érintett 55 ország olyan állam, amelyeket a Koszovó elismerése mellett érvelő Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország is győzköd, és a hágai állásfoglalás után egyértelműen ők vannak előnyben.
Belgrád igyekszik minél inkább kiemelni, amire a szerb elnök és Vuk Jeremic külügyminiszter is utalt már a tanácsadó vélemény közzétételét követő első nyilatkozatukban: a bíróság explicite nem ismerte el Koszovó függetlenségét, csak annyit mondott ki, hogy a függetlenségről szóló nyilatkozat irreleváns a nemzetközi jog szempontjából, nem lehet ellentétes vele, hiszen a nemzetközi jog nem tud mit kezdeni egy lényegében politikai deklarációval.
Koszovó már várja az újabb elismeréseket
Az eddigi 69 mellett egyelőre nem ismerte el újabb ország a volt tartomány függetlenségét a bírósági döntés óta, de a koszovói külügyminiszter szerint erre már nem kell sokat várni. "Több mint 35 ország mondta azt, hogy az ICJ döntése után fontolóra veszik az elismerést. Nem látok többé okot arra, hogy most bármely ország halogassa az elismerést. Nincs több kétség (Koszovó függetlenségét illetően)" - mondta Skender Hyseni a Der Standardnak.
Mint mondta, elsőként attól az öt európai uniós tagállamtól várja Koszovó államiságának elismerését, amelyek még nem tették azt meg. Kitért arra is, hogy pénteken vagy hétfőn ismét hivatalosan megkeresi az említett országok külügyminisztereit.
A miniszter úgy látja, hogy az ICJ tanácsadó véleményét a koszovói ENSZ-misszió felszámolásának kell követnie. "Az EU-missziónak maradnia kell, hogy segítsen nekünk" - mondta.
Most is ellenzik Koszovó függetlenségét
A Koszovó függetlenségét ellenző államok nem változtatottak álláspontjukon a tanácsadó véleményének hatására. Az ellenzők között olyan államokat találunk, amelyek saját területükön élő kisebbségek miatt is ódzkodhatnak a függetlenedés nyugtázásától. Az EU-tagok közül ehhez a táborhoz tartozik a koszovói külügy jövő hétfői céltáblájaként Spanyolország, Románia, Szlovákia, Ciprus és Görögország, de a legnagyobb súlya Oroszországnak és Kínának van.
Moszkva már csütörtökön jelezte, hogy továbbra is ellenzi Koszovó függetlenségét. Kína úgy reagált az ICJ döntésére, hogy mindig is tiszteletben tartották Szerbia területi integritását, a bíróság véleménye szerintük nem jelent majd akadályt az ügy megfelelő megoldásában, amit a párbeszédben látnak.
A már csütörtökön nyilatkozó Szlovákia után Románia is hasonlóképpen elutasító maradt. A román külügyminisztérium szerint az ICJ maga állapította meg a döntésről szóló határozatban, hogy a hozzá intézett kérdés korlátozott jellegű, ugyanis az nem vonatkozott a függetlenséget kimondó nyilatkozat következményeire, vagyis arra, hogy Koszovó államiságot szerzett-e, és a függetlenség elismerésének jogi következményei érvényesek-e.
Abházia elnöke máris az ICJ-re hivatkozott
A Reutersnek nyilatkozó Edwin Bakker, egy nemzetközi kapcsolatokat elemző intézet munkatársa szerint a testület véleménye felerősítheti a világban a szeparatista törekvéseket, és az európai példák mellett olyan országokat is említett, mint Burma, Irak, India vagy akár Szomália.
Azonnal hangosan reagált a hágai határozatra a Grúziától elszakadt Abházia elnöke, Szergej Bagaps. Szerinte a Nemzetközi Bíróság döntése újból megerősítette Abházia és Dél-Oszétia önrendelkezéshez való jogát. Bagaps szerint a két terület függetlenségi igénye történelmileg és jogilag megalapozottabb, mint Koszovóé, és az abház vezető reméli, hogy a hágai vélemény hatására újabb országok fogják elismerni ügyüket.
Az ARD brüsszeli tévé szerint a boszniai szerbek is a csütörtöki állásfoglalásra hivatkozva próbálkozhatnak a Bosznia-Hercegovinából való kiszakadás jogi változatával. Ennek egyik módszerét - a boszniai Szerb Köztársaságban (RS) a függetlenségről rendezendő népszavazást - évek óta lebegteti Milorad Dodik, az RS miniszterelnöke.
Szeptemberben jön a második menet
A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) Koszovó függetlenségével kapcsolatos döntését kommentálva a Die Presse pénteken azt írta, hogy a konfliktus igazán csak akkor oldódhat meg, ha Szerbia és Koszovó is az egységes Európa része lesz.
Egy magas rangú ENSZ-tisztviselő azt mondta a Reutersnak, hogy a bíróság tanácsadó véleménye a következő hetekben sok ország parlamentjében vitát generálhat. "Nagyon nehéz megtippelni, hogy mi lesz az ENSZ közgyűlésén" - mondta, a szeptemberi ülésezésre utalva. Az ICJ álláspontját elküldik a szeptemberi ENSZ-közgyűlésre, a következő mérföldkő akkor várható Koszovó ügyében.
index - mti
