Történelmi mérföldkő az igazságszolgáltatásban

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága a Gaudi-Nagy Tamás-féle jelentést a 2002-2010 közötti jogsértésekről

2010. december 8-án 10.00 órakor tárgyalta az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága azt a jelentést, amelyet A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság előzetesen november 26-án fogadott el.

A Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt történt politikai jogsértéseket dokumentáló, több mint 20 oldalas részjelentés dr. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő munkája, amely közel 40 esetet sorol fel tételesen. Az albizottsági jelentés tárgyalása előtt Lendvai Ildikó bejelentette, hogy az MSZP nem kíván részt venni a vitában, mivel a részjelentés az előző kormányokat súlyos politikai visszaélésekkel, többek között a sajtószabadság és a gyülekezési szabadság korlátozásával vádolják meg. A szocialista párt volt elnöke szerint „a bíróság és a rendőrség tette a dolgát”, és ez azt mutatja, hogy „a jogállam működött”. Lendvai Ildikó és Nyakó István a bejelentés után kivonult az ülésteremből, amelyet Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője úgy kommentált: a szokásjoggal ellentétes az, hogy a vádlott kivonul a bíróság üléséről.

A bizottsági értékelést Révész Máriusz kezdte, akit országgyűlési képviselőként a rendőri brutalitás jegyében szintén összevertek a 2006. október 23-i tüntetésen. A fideszes bizottsági tag megnyugtatta a teremből már kivonult szocialista képviselőket, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt fél évben többször is az utcára vonultak a demokrácia védelmében, a tüntetőket senki sem bántotta, amely bizonyítja, hogy a kormányváltás után többé senkinek sem kell félnie a rendőrségtől. Révész Máriusz elmondta, a jelentésben csak olyan eseteket hagytak meg, amelyekről bírósági döntések állapították meg, hogy jogsértések történtek, ezért több tételt is ki kellett húzniuk, de a 2002-2010 közötti jogállamról kirajzolódó összkép még így is drámai képet fest.

Az albizottsági munka legtartalmasabb összefoglalóját Gaudi-Nagy Tamás tartotta, aki a részjelentés elfogadását történelmi eseményként aposztrofálta. Mint mondta, az elmúlt nyolc évet a hatalmi önkény jellemezte, a kommunista utódpárt MSZP pedig a Bourbon dinasztiához hasonlóan „semmit sem tanult és mindent felejtett. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője elmondta, két nagy korszakra osztotta fel a jogsértések vizsgálatát: 2006 ősze előttire és utánira. A jelentés szerint a kormány részéről már 2006 előtt is megfigyelhető volt egyfajta szisztematikus jogkorlátozási törekvés, de ez nem érte el azt a fajta agresszivitás, amely 2006 őszén valósult meg. A dokumentált esetek bizonyítják, hogy a kormány a rendőrséget 2006 után is a hatalommegőrzés és elnyomás eszközeként használta, és a véres, drámai őszi események után is szétvert és betiltott tüntetések, jogszerűtlen előállítások, feloszlatott megemlékezések, tömeges megtorló büntető és szabálysértési eljárások, megemlékezők, tiltakozók, keresztyén hívek, gárdisták, újságírók, jogvédők zaklatása, megfélemlítése, megtámadása, kordonerdővel és rendőri erőszakkal meggyalázott nemzeti ünnepek, nemzetközi jogi mércével mérve is kőkemény jogsértések jellemezték a korszakot. Rámutatott, hogy a jelentés hosszú évek kökemény jogvédő munkájának gyümölcse: döntő részben, de nem kizárólagosan támaszkodik a 2004-ben létrejött és több száz jogsértett ügyében eljárt Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat esetjogára, felöleli a korszak összes kirívó szabadságjogi jogsértését, amelyeket jogerős hazai vagy nemzetközi bírósági döntés, állampolgári jogok országgyűlési biztosa, független rendőrségi panasztestület állapított meg. Ezek között szerepelnek a Vona Gáborral és Kiss Róberttel szemben megszüntetett eljárások és a Bajtársiasság napi tüntetés jogellenes feloszlatása is. Utal a jelentés azonban azokra az esetekre is, amelyekben jelenleg is jogvitők zajlanak és amelyeket jogvédők minősítettek jogellenesenek (Gárda feloszlatása, Budaházy és társai elleni koncepciós eljárások)

Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta, hogy az albizottsági jelentés egyik legnagyobb erénye a politikasemlegesség, az estetek feldolgozásában ugyanis számos civil jogvédő szervezetre támaszkodtak, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Alapítványon keresztül a Helsinki Bizottságon át egészen a TASZ-ig. A jobbikos bizottsági tag hangsúlyozta, hogy a jelentés elfogadása után is akadnak még fontos tennivalók: az emberi szabadságjogok korlátozása érdekében hozott törvényeket (pl. Lex Gárda) vissza kell vonni, a 2006 őszén kívül jogsértést szenvedetteknek  is kártérítést kell adni, a koncepciós perekben meghurcoltaknak (pl. Hunnia mozgalom tagjai) pedig közkegyelmet kell adni. Beszámolójának végén Gaudi-Nagy Tamás további pozitívumként említette, hogy a nemzeti jogvédők által kiharcolt precedens döntésekkel a meghurcolt tüntetőknek járó kártérítések és  be nem jelentett tüntetések tűrése terén a magyar bírói gyakorlat is gazdagodott.

Az ülés végén Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke és Gaudi-Nagy Tamás alelnök közös sajtótájékoztatót tartottak. Gulyás Gergely megköszönte a jelentéskészítő munkáját és elmondta, hogy mind a rendőrségen belüli felelősségre vonás elmaradása és az „MTV-ostrom” ügyében, mind az azonosítószámok viselésének elmaradásának ügyében újraindítják a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által tett feljelentés alapján egyszer már megszüntetett nyomozást. Gulyás Gergő leszögezte: semmilyen tüntetést nem szabad és nem is fognak feloszlatni a jövőben, köztük a „jobboldali radikális szervezetek” megmozdulásait sem, függetlenül attól, hogy annak tartalmával egyetértenek-e vagy sem. Aláhúzta, hogy az elmúlt 8 évben éppen a radikális nemzeti szervezetekkel szemben lépett fel legkeményebben a hatalom. Gaudi-Nagy Tamás a sajtótájékoztatón elítélte az előző kormányzatokat, amely a gyülekezési jog szabadságát a rosszemlékű engedélyezési rendszerré silányították, valamint azt a hazug szemléletet próbálta a társadalomra erőltetni, hogy a csőcselék fenyegeti a békés többséget. A Jobbik országgyűlési képviselője reményét fejezte ki, hogy az eljövendő generációk számára az albizottsági jelentés már csak egy kórlelet lesz, amely figyelmezteti őket, hogy ilyen mélyre az ember nem aljasodhat le.

barikad.hu