Tüntetés Strasbourgban - Szerbia uniós csatlakozásáról és a kisebbségi jogokról az EP-ben
A strasbourgi Európa Parlament (EP) biztonsági szolgálatának botrányos viselkedése miatt egy órával később kezdődött tegnap (azaz november 19-én - a szerk.) az a közmeghallgatás, amelynek Morvai Krisztina, független/jobbikos európai parlamenti képviselő volt a házigazdája, és tárgy a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek jogainak jogainak megsértése volt.
A közmeghallgatást - Amely állítsátok meg az emberi jogsértéseket Szerbiában! címmel zajlott - és az utána következő sajtótájékoztatót az EP épülete előtt rendezett tüntetés előzte meg, amelyet Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője és a strasbourgi Európa Tanács tagja szervezett. A demonstráció résztvevői között megjelent Tőkés László és Sógor Csaba erdélyi néppárti képviselő, valamint két brit és egy olasz európai parlamenti képviselő.
Amikor Gaudi-Nagy Tamás a tüntetésen résztvevő franciákkal, valamint a közmeghallgatáson felszólaló Bozóki Antal ügyvéddel, a vajdasági kisebbségi Árgus Egyesület elnökével és Rácz-Szabó Lászlóval, a vajdasági Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) társaságában be akartak lépni az épületbe, a rendőrök elállták az utat Gaudiék előtt. Tíz rendőr vette körbe őket és közölték, hogy a magyar zászlót nem lehet bevinni az épületbe. Hozzátették, nem mehetnek be, mert tüntetésen vettek részt és ezzel "veszélyforrást" jelentenek be az EP számára. Ekkorra odaérkezett a rendőrfőnök és a biztonsági főnök, és ők is közölték, nem léphetnek be az épületbe, mire Gaudi-Nagy azzal válaszolt, hogy nemzetközi botrány lesz, ha nem engedik be őket. A rendőrök és a biztonságiak félórás tanácskozás után utat engedtek a belépni kívánóknak, és a magyar zászlót is bevihették. A közmeghallgatás így egyórás késéssel kezdődhetett csak. Tőkés László és Sógor Csaba mellett jelen volt Mészáros Alajos felvidéki néppárti képviselő is.
Bozóki Antal felszólalásában elmondta, Szerbia uniós csatlakozását támogatják, de ennek elengedhetetlen feltétele a a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító törvények és a nemzetközi egyezmények maradéktalan gyakorlati alkalmazása, közöttük a kollektív bűnösség eltörlése, a korábbi körzethatárok visszaállítása, a részarányos képviselet biztosítása a döntéshozatali szervekben, a részarányos foglalkoztatás biztosítását minden szinten, új nyelvtörvény meghozatala, amely biztosítja a magyar nyelv egyenrangú használatát, valamint a nemzeti kisebbségi és perszonális autonómia megvalósulása.
Rácz-Szabó László történeti áttekintés után elmondta, miután Szerbiának "odaajándékozták" a magyar területeket, az ott élő magyarság komoly elnyomás alá került. Ez az elnyomás, fejtette ki, mind a mai napig tart. Példákat sorolt fel a mindennapi életből is, mint azt a magyar fiút, akit a buszon mellette ülő pofonvágta, mert magyarul küldött SMS-üzenetet. Az MPSZ elnöke elmondta, a szerb bíróságok kettős mércével ítélkeznek. Börtönben tartanak például "egy olyan gyereket, aki jelen sem volt a verekedésnél". Ha - szögezte le - Magyarország és az EU nem segít az ott élő magyaroknak, úgy nekik ott nincs jövőjük. Elmondta még, elvárják a magyar kormánytól, addig ne egyezzen bele Belgrád csatlakozásába, ameddig az ott élő magyaroknak nem biztosítják az önrendelkezés jogát.
Morvai Krisztina képviselő asszony, a rendezvény vendéglátója egy vajdasági történeten át mutatta be, hogy ott már a gyerekeket úgy szocializálják, hogy nyilvánosan ne merjenek megszólalni magyarul, mert akkor már bántalmazhatják is őket. Kiemelte, a brüsszeli döntéshozóknak kötelességük megismerni a szerbiai valóságot, és nem a "jószomszédi kapcsolatok veszélyeztetése" mottó mögé bújni.
Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában attól óvott, hogy az Európai Unió - és benne Magyarország - el ne kövesse azt a hibát, amit Romániával kapcsolatban, azaz addig ne egyezzen bele Szerbia csatlakozásába, míg az őshonos magyar kisebbség jogait nem szavatolják.
Lovas István (Brüsszel) - Magyar Nemzet
