Visszatért a kínai parancsra kiutasított ujgur vezető - kártérítést kér a megaláztatásért
Ügyvédjével való tanácskozás alapján fogja számszerűsíteni kártérítési igényét a magyar állammal szemben – mondta Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus alelnöke szerdán, a Magyarok Világszövetsége székházában tartott sajtótájékoztatón. Elmondása szerint szervezetüket jelentős anyagi, de még nagyobb erkölcsi kár érte. Valósággal sokkolta a Budapesten gyülekező Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozatának küldötteit az, ahogyan a magyar hatóságok bántak velük.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke és dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, emberi jogvédő társaságában tartotta meg budapesti sajtótájékoztatóját Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus Európáért felelős alelnöke öt nappal az után, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte az őt Magyarországról kiutasító, május 30-án kelt hatósági intézkedést. A nagy érdeklődéssel várt sajtótájékoztató résztvevőinek egy része tapssal fogadta a népviseletben megjelenő ujgur vezetőt.
A sajtótájékoztató nyilvánossága előtt Patrubány Miklós megkérte Ümit Hamitot, hogy valljon színt, és válaszoljon arra a kérdésre, hogy követett-e el valaha terrorcselekményt, terroristának nevezhető-e. Ugyanis a Terrorelhárítási Központnak lehettek olyan információi, amelyekről a civileknek nem lehet tudomása. Ümit Hamit válasza tömör volt: ”Nem. Nem voltam, nem vagyok, nem leszek terrorista.”
Dr. Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy „ropogós”, friss ítéletet hoz a bíróságról, amely indoklásában megállapítja, hogy nemcsak a magyar jogot sértette a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kiutasító határozata, hanem európai uniós irányelveket is. Az is elfogadhatatlan, mondta, hogy az Ümit Hamitot Magyarországot közvetlenül fenyegető veszélyforrásként megbélyegző Terrorelhárítási Központ még az érintettel sem volt hajlandó közölni, hogy mivel vádolják.
Ümit Hamit újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy soha sem volt büntetett, egyetlen országban sem, még Kínában sem folyt ellene büntető eljárás. Az egész világon szabadon mozoghat: nyolcszor volt az Egyesült Államokban, kétszer Ausztráliában, volt Japánban, és számos alkalommal körbeutazta egész Európát.
Szervezetét, az Ujgur Világkongresszust ért anyagi és erkölcsi kárról a következőket mondta: az, hogy általa a terrorizmus árnyékát vetették e szervezetre, elfogadhatatlan és teljességgel megalapozatlan, hiszen az Ujgur Világkongresszus világszerte elismert jogvédő szervezet, amely éves közgyűlését az elmúlt években két ízben tartotta az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusában, egyszer a Japán Parlamentben, és egyszer az Európai Parlamentben. Ami az anyagi kárt illeti, az is jelentős, hiszen a világ különböző országaiból 34 küldött érkezett Budapestre, akiket az utcára tettek, és miután vezetőjüket kitoloncolták az országból, azonnal, menekülésszerűen ők is vonattal elutaztak, így valamennyiük repülőjegye kárba veszett, helyette vonatjegyeket kellett váltaniuk, majd Németországban egy rögtönzött, és így háromszoros árú helyszínen kellett a Budapestre tervezett tanácskozásukat megtartaniuk.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke ezt hallva bejelentette: addig is, amíg a magyar Országgyűlés az amerikai, az európai és a japán parlament példájára meghívná az Ujgur Világkongresszust, hogy tartsa az éves közgyűlését az Országházban, a Magyarok Világszövetsége ezennel meghívja a testvéri ujgur nép képviselőit, hogy tanácskozzanak az MVSZ székházában. A bejelentést a jelenlevők tapssal üdvözölték.
A testvéri ujgur nép képviselőit Budapesten megalázták, ez megengedhetetlen és elfogadhatatlan – mondta Patrubány Miklós, majd így folytatta: ha nem tudják bizonyítani, hogy Ümit Hamit okkal gyanúsítható meg a terrorizmus vádjával, akkor ezért a botrányért annak, aki ezt a megalázást elrendelte, felelnie kell.
Ümit Hamit beszélt az ujguroknak a magyarokhoz való vonzódásáról is, akiknek népi emlékezetében elevenen él a magyarokhoz, a székelyekhez és csángókhoz fűző testvéri kapcsolat, akiket ők magyarnak, szakának és csángnak hívnak. A népi emlékezeten túl jelentősen formálta nemzettudatukat az Ürümcsiben, Ujgurföld fővárosában élt történész, Turgun Almas háromkötetes műve az ujgurok és a hunok történelméről. A könyv a ’80-as években villámgyorsan terjedt, és eljutott a legkisebb településekre is. Később a kínai hatóságok betiltották, az eladott példányokat elkobozták, a szerzőt házi őrizetbe vetették. Turgun Almas nagy álma, hogy életében egyszer eljusson Magyarországra, sohasem teljesülhetett, a ’90-es évek derekán elhunyt.
Újságírói kérdésre válaszolva Ümit Hamit elmondta, hogy Ujgurföld Kína általi 1949-ben történt bekebelezése óta több mint kétmillió fegyverest – rendőrt, csendőrt, határőrt – és három és fél millió felfegyverzett polgári lakost vezényeltek oda, ezen túlmenően kínaiak millióit telepítették be a tartományba, ahol a húszmilliós, őslakos ujgurok immár kisebbségbe kerültek. Az ujgurok számára egyetlen tiltakozási eszközként a felkelésnek nevezett, fegyvertelen tüntetések maradtak, amelyeket a kínai hatalom rendszeresen vérbe fojt. 1955 óta 460 olyan fegyvertelen felkelésük volt az ujguroknak, amelyeknek halálos áldozatai voltak. Az Ujgur Világkongresszus számításai szerint 2008 óta több mint 17 ezer ujgur vesztette életét ezeken a tüntetéseken. Elmondása szerint az ujgur tüntetők tudatosan áldozzák életüket. „Mit tehetsz, ha öcsédet már meggyilkolták, húgodat megerőszakolták, anyád halott, apád a börtönben sínylődik, anyanyelved használatában, vallásod gyakorlásában akadályoznak, éhezel és szomjazol?” – tette fel Ümit Hamit a költői kérdést.
(MVSZ Sajtószolgálat nyomán, kép: Origó) - Kuruc.info
