2006 - rendőrterror

Gaudi-Nagy Tamás Heller Ágnes hazugságairól az Echo Tv-ben

Heller Ágnes hihetetlen otromba módon szembement a valósággal – reagált az Echo Televízióban Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arra, hogy a filozófusnő az Európai Parlamentben kijelentette: 2006 őszén a rendőrök nem kínoztak meg senki, mindez csupán fikció.

Gaudi-Nagy Tamás szerint Heller kijelentése azoknak az embereknek a szembe köpését jelenti, akiket ott térdepeltettek, aláztak meg, kínoztak meg a rádió udvarában és a különböző kapitányságokon.

Semmisségi törvény és nyilvános jegyzőkönyvek

Bővül-e a szocialista börtönválogatott?

„Amíg nem teszik helyre az igazságot, nem akarok egy ilyen országban élni. Hiába szeretnék a szülőföldemen boldogulni, 2006 óta nem tudok már úgy tekinteni a hazámra, mint azelőtt.” – Nyilatkozta lapunk korábbi számában egy huszonhét éves fiatalember, miután 2006-ban hamis rendőri vallomások alapján a másodfokú bíróság letöltendő börtönbüntetését felfüggesztett szabadságvesztésre módosította, illetve pártfogó felügyelet alá rendelte 2011 végéig.

Ha a Balsai István által benyújtott semmisségi törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor minden olyan ítélet és intézkedés semmis, melyeket a 2006. őszi tömegoszlatások alkalmával, kizárólag rendőri jelentések, vagy vallomások alapján hoztak meg.

Semmisségi: Balsai támogatja Gaudi-Nagy indítványát

Támogatja Balsai István (Fidesz), a semmisségi törvényjavaslat benyújtója, hogy előterjesztése kiegészüljön a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kapcsolódó módosító indítványával, amely rögzítené: a megismételt eljárásban nem járhat el az a bíró, illetve bírói tanács, amely az ügy elbírálásában korábban részt vett.

A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslathoz a benyújtottak közül az előterjesztő csak ezt az egy módosító indítványt támogatja – derül ki az Országgyűlés honlapján közzétett támogatott sorból.

A Fidesz szerint a tüntetők közé kellett volna lőni 2006-ban

A Fidesz szerint az MTV-székház előtti 2006-os tüntetésen éles lőszert kellett volna használni, legalábbis ez derül ki a 2006-os eseményeket követő parlamenti bizottságok közös ülésein készült jegyzőkönyvekből, amelyek eredetileg 80 éves titkosítását a közelmúltban oldotta fel az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Zagyva György Gyula.

Zagyva a parlament emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak 2006. szeptember 19-i ülésének jegyzőkönyvéből idézve azt mondta, Nyitray András akkori fideszes képviselő "azt kérte számon", hogy a televízió székháza körül szolgálatot teljesítő rendőrök miért nem használták a szolgálati fegyvereiket. Hangsúlyozta: eszerint a Fidesz éles lőszert használt volna. Hozzátette: Nyitray András a jegyzőkönyv tanúsága szerint hosszasan elemezte, hogy miért lett volna szükség éles lőszer használatára, holott a Jobbik szerint ez beláthatatlan következményekkel járt volna. "Ha akkor ott lőfegyvert használnak és meghal 5-6 tüntető, akkor lehet, hogy polgárháborús helyzet áll elő" - fogalmazott Zagyva György Gyula.

N1 Híradó - Ön-bíráskodók (2011.02.23)

Parázs vita a semmisségi törvényről - videókkal (2011.02.21)

19.55: Az igazságtétel elmaradhatatlan – szögezte le a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás. A politikus szerint ennek három alapvető feltétele van: felül kell vizsgálni az elítéléseket, ahol szükséges, kárpótolni kell a sértetteket, illetve el kell számoltatni a felelősöket.

20.14: Egyedül az MSZP ellenzi e szomorú és gyalázatos időszak törvénysértéseinek orvoslását - mutatott rá Gaudi-Nagy Tamás. Schiffer András pár perccel korábban tett javaslatára reagálva elmondta: a legegyszerűbb megoldás szerinte is a közkegyelem lenne, ám most a jelenleg benyújtott törvény adta lehetőségeket kell felhasználni és szélesíteni az igazságtétel érdekében.

Ellenvélemények

Gyurcsány Ferenc (MSZP) a Corinthia Grand Hotel Royalban hallgatósága előtt arról beszélt, hogy 2006 őszén a Fidesz a csőcselék támogatásával államellenes puccsot kísérelt meg, melyet a rendőrség segítségével tudtak csak megakadályozni. Balsai István (Fidesz) egyszerűen hazugságnak nevezte Gyurcsány állítását, Schiffer András (LMP) a nyilatkozat még arra sem méltó, hogy válaszoljanak rá. Gaudi-Nagy Tamás szerint, 2006 őszén pártokon felülálló, össznépi tiltakozási mozgalom alakult a nemzetellenes és illegitim Gyurcsány kormánnyal szemben. A jobbikos politikus szerint, ma már nyilvánvaló, hogy a kormány a rendőrséget karhatalomként vetette be, amely miatt felelősségre vonás szükséges. Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta, több száz embersérülésével, önkényes bebörtönzésével és megalázásával jártak az akkori intézkedések.

Magyar Nemzet (nyomtatott)

A Jobbik álláspontja a semmisségi törvényjavaslatról

Az egyik szemünk sír a másik nevet! Így lehet összegezni azt, amit a Jobbik a 2006 őszi elítélések semmiségét célzó, Balsai István által törvényjavaslattal kapcsolatban érez. A javaslatot támogatjuk, de módosításokkal: szükséges, de nem elégséges eszköz ahhoz, hogy felszámoljuk az elmúlt 8 év politikai jellegű elítéléseinek következményeit.

N1 Híradó - Semmisségi törvény

MTI: "A gyurcsányi diktatúra legvéresebb időszaka" - a Jobbiknak van egy ötlete

A 2006-os őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések semmissé tételéről szóló törvény elfogadása a Jobbik szerint szükséges, de nem elégséges a törvénysértések helyreállítása érdekében - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás keddi sajtótájékoztatóján

N1 TV Híradó - Rendőrbűnök

Jogerősen ítéltek felfüggesztett börtönre két, 2006 őszén tüntetőt bántalmazó rendőrt: nem maradhatnak a testületnél

NJSZ, 2010. január 28.

2006. október 23-án délelőtt a járda szélén békésen haladó R. Istvánt egy álarcot viselő rendőr hátulról fejbe vágta, majd nyakához szorított botjával a földre kényszerítette, s ott társaival együtt bántalmazta. Ezt több mint két napos fogva tartás követte. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a Fővárosi Bíróság 2009 őszén két rendőrt úgy ítélt 6-6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, hogy továbbra is rendőrök maradhattak. (Előzmény)

Megrendelt ítélet: Toroczkai bűnös

Újra bíróság előtt Toroczkai László TV ostrom ügyben

A Fővárosi Ítélőtábla Polgári és Közigazgatási Kollégiumában jelent meg Toroczkai László másodfokon a Magyar Televízió ostromának ügyében. Toroczkait elsőfokon felmentették, de a rendőrség fellebbezett.

A per tárgya a rendőrség alkalmazottaiban és a rendőrség technikai eszközeiben esett károk a jóvátétele 2006 december 29-től számítva. Az összeg 9.950.453 forint és annak kamatai 2006.12.29-től.

A tárgyaláson a Rendőrség képviselője kérte az elsőfok érvénytelenítését és Toroczkai László bűnösnek nyilvánítását, míg Toroczkait képviselő Dr. Gaudi Nagy Tamás az elsőfok helyben hagyását.

Bíróság: Vágó László bűnös (2010.12.20.) + hanganyag

Elítélte a bíróság a vadászpuskás osztag vezetőjét, aki eltörte egy tüntető ujját 2006. október 23-án. Vágó László 1 év 8 hónap börtönbüntetést kapott, 3 évre felfüggesztve. A férfi osztaga az Astoriánál emelte ki a tömegből és bilincselte meg Fábián Gábor sértettet, akit brutálisan bántalmaztak az azonosítószám nélküli rendőrök. A vád szerint a parancsnok odalépett a tüntetőhöz és eltörte az ujját. Vágót a véres tömegoszlatás után alezredessé léptették elő. Később leszerelt, nyugdíjba vonult, és az egyik fővárosi bevásárlóközpontban dolgozott biztonsági őrként.

Barikád: Gyurcsány Ferenc továbbra sem Gyurcsány Fegyenc!

Hatvan meghallgatás, hatvan órán át tartó ülésezés, többezer oldalnyi irat és egy vizsgálóbizottsági jelentés, melynek szegényes megállapítása: Gyurcsány Ferenc a 2006-os események fő politikai felelőse. És pont.

Múlt heti ülésén az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága - a kormánypárti képviselők és az LMP szavazatával ill. a három jobbikos képviselő és a fideszes Kővári János tartózkodása mellett - elfogadta a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jelentését. A dokumentum nem tartalmazza a 2006 őszét megelőző és azt követő megállapításokat, ugyanis Gaudi- Nagy Tamás jelentését, késésének jelzése ellenére, nem várta meg az albizottság.

Gaudi-Nagy Tamás kritikai észrevételei az albizottság jelentéséhez

Dr. Gaudi-Nagy Tamás (országgyűlési képviselő, albizottsági alelnök):

KRITIKAI ÉSZREVÉTELEK

az Országgyűlés emberi jogi bizottsága által létrehozott, 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentéséhez

Budapest, 2010. október 25. 

 

Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága által létrehozott, 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság és az emberi jogi bizottság által Fidesz, KDNP és LMP szavazatokkal 2010. október 20-án elfogadott jelentés a hozzáfűzött reményeket nem váltotta be, adós maradt az igazi elszámoltatást elősegítő tényállásfeltárással és feljelentésekre vonatkozó konkrét ajánlással, de még saját feladatkitűzésének sem tudott megfelelni, amely szerint a feladat „az események lehető legteljesebb körű feltárása” és a „politikai és jogi felelősség felderítése.”

Reiner Péter tudósítása a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat sajtókonferenciájáról nemzeti ünnepünkön, 2010. október 23-án

Tisztelt Honfitársaim, kedves Barátaim!

Meghívott voltam az NJSZ nemzeti ünnepünkre meghirdetett sajtótájékoztatójára. Nem tudom, hogy a közel száz hazájának, nemzetének elkötelezett önzetlen szolgálatát ellátó ügyvéd képviseletében megszervezett tájékoztató milyen politikai érdekeket sértett, de elgondolkodtató, hogy az egy hónappal a Kossuth tér sarkán lévő Parlament Kávézóban lefoglalt helyszínen a meghívott sajtót és vendégeket egy ajtóra kitett cetlin tájékoztatták, hogy a helyszín és az időpont megváltozott.

Orbán Éva: Szövetség az Igazságért

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat október 23-án, az ’56-os Forradalom és Szabadságharc 54. évfordulóján ünnepi közgyűlést és sajtótájékoztatót tartott Budapesten.


A Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) 2004 májusában alakult 20-30 nemzeti érzelmű, az igazságért elkötelezett ügyvéd összefogásával. Mára már országos és nemzetközi szinten elismert jogvédő szervezetté váltak.