F. Gábor a 2006-os rendőri brutalitások egyik elszenvedője meséli el tapasztalatait a 2002 és 2010 közötti rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság előtt. A képek magukért beszélnek!

Nem csak a parlamentáris demokráciát, de az alkotmányt is megsértette az MSZP, illetve Szilvásy György azzal, hogy a volt titokminiszter az MSZP döntésére hivatkozva nem jelent meg a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén szerdán - jelentette ki Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos alelnök szerint a történtek felvetik az MSZP frakciójának feloszlatását is.

Szilvásy György az MSZP-frakció döntése alapján határozott úgy, hogy nem tesz eleget az albizottság meghívásának.

Biztosan megállapítható, hogy Szabadfi Árpád korábbi országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, Gergény Péter volt budapesti rendőrfőkapitánynak és az ő közbiztonsági helyettesének, Lapid Lajosnak büntetőjogi felelőssége van az MTV székházának 2006 szeptemberében történt ostromakor történt rendőri mulasztások miatt - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jobbikos alelnöke a testület szerdai ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón.

A történteket vizsgáló rendőri vizsgálóbizottság vezetőjének, Ignácz Istvánnak a meghallgatását követően Gaudi-Nagy Tamás azt mondta: nem gondolta volna, hogy az eddig lefolyt meghallgatásokat követően még ennyi olyan részlet elő fog kerülni, amely "vegytisztán megalapozza" az aznap este három fő rendőri vezetőjének a felelősségét. "Kirívó, súlyos, megkerülhetetlen büntetőjogi felelőssége van ennek a három embernek" - szögezte le a politikus, aki kifejtette: amikor ezt mondja, "az elöljárói bűncselekmények" különböző kategóriáira gondol. Kérdésünk mostmár csak annyi: mikor tartóztatják le ezeket az embereket?

MTI

Bene László volt országos rendőrfőkapitány nem ment el az emberi jogi bizottság 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságának hétfői ülésére; Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arra kérte "a magyar nemzet bátor tagjait", hogy állítsák elő őt.

Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke szerint Bene László jogsértést követett el és a parlamentáris demokrácia alapértékeit sértette meg azzal, hogy nem jelent meg a testület ülésén, habár arra időben megküldték neki a meghívót. Reményét fejezte ki, hogy csak adminisztratív tévesdésről van szó, és jelezte, újra meghívják a volt országos rendőrfőkapitányt.

Döbbenetesen jó hanganyag!!!

Magyar István bebizonyította, hogy nagyon felkészült szakember! A bizottság előtt kielemezte és véleményezte a 2006-os rendőri brutalitások több részletét! Kötelező meghallgatni!!!

Meghallgatom

Sokkot kapott és intézkedésképtelené vált a kijelölt helyszíni parancsnok.

Az égő vízágyú kezelői csőre töltött fegyverrel készültek a halálra az MTV-székház ostrománál – mondta Magyar István alezredes a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén hétfőn. Majoros Zoltán arról beszélt, hogy rendőrségi rádiós rendszer annyira csődöt mondott, hogy már komolyan felmerült a kézjelekkel történő kommunikáció, irányítás lehetősége.

Majoros Zoltán ezredes el sem meri képzelni, mi történt volna, ha a tüntetők megtalálják a fegyvereket.

A 2002 és 2010 közötti rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti testület ülésén Majoros Zoltán ezredes, aki 2006. szeptember 18-án, majd az október 23-i rendezvényen is műveletirányítóként dolgozott, a testület előtt elmondta: 17-én és 18-án (a tévészékház "ostromának" napján) nem rendeltek el készültséget a rendőrségnél, így a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) rendőreinek felszerelését nem tudták kiadni, mert a raktárosok hazamentek, a kulcsok meg náluk voltak.

Szeptember 3-án az Országgyűlés egyik bizottsága hallgatta meg Gergényi Péter terrorfőkapitányt. A botrányos és flegma válaszokat adó exrendőrt Dr. Morvai Krisztina mellett Dr. Gaudi-Nagy Tamás is faggatta.

A meghallgatás vágatlan hanganyaga ide kattintva meghallgatható

A rendőrfőkapitány sem „lát oda mindenhova” – kommentálta a 2006-os rendőri túlkapásokat Gergényi Péter volt budapesti főkapitány, aki szerint 2006 őszén a rendőrség igyekezett szakszerűen és törvényesen fellépni.

Sietve távozott Országgyűlési bizottsági meghallgatásáról a volt budapesti rendőrfőkapitány, miután a bent töltött három óra alatt szinte minden kérdés alól azzal bújt ki, hogy nem emlékszik a konkrét eseményre, már akkor sem tudott róluk, vagy az adott ügy nem tartozott a hatáskörébe. A felháborodott nemzeti jogvédők a kijáratig kísérték és pocskondiázták.

Az Országgyűlés májusban létrehozott, az előző két kormányciklus idején, de főleg a 2006. őszén történt jogsértéseket vizsgáló albizottsága eddig talán legnagyobb érdeklődéssel várt ülésén Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt hallgatta meg.

Gergényi Péter, volt budapesti főkapitány a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságban pénteken arról beszélt, hogy 2006 őszén a rendőrség igyekezett szakszerűen és törvényesen fellépni, ám ezt a bizottság tagjai több történéssel kapcsolatban vitatták, válaszait esetenként derültséggel fogadták.

"Mély szakmai meggyőződésem, hogy abban a hihetetlen nehéz helyzetben mindent megtettünk a legjobb szakmai tudásunk és a törvények szellemében hogy kezeljük a helyzetet" - fogalmazott a nyugalmazott rendőrtábornok, akinek a szavait a bizottság tagjai többször kétkedve fogadták.

Négy év után sem érez felelősséget Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány a 2006 őszén történt véres tömegoszlatásokkal kapcsolatban – mondta el az egykori terrorkapitány a pénteki parlamenti meghallgatáson.

A volt főrendőr a parlamenti bizottság meghallgatásán azt mondta: a tévészékház elleni ostrom békés tüntetésnek indult, de anarchiába torkollott, ilyenre 50 éve nem volt példa.

Szabadfi Árpád országos főkapitány-helyettesként kétszer beszélt telefonon Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel a tévészékház 2006-os ostroma alatt. Erről maga a rendőrtábornok számolt be a parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságának szerdai ülésén.

Szabadfi Árpád elmondta, hogy az ostrom napján, 2006. szeptember 18-án késő este - "mikor megindultak a drámai események" - a kormányfő felhívta, tájékoztatást kért tőle, és utasítást ugyan nem adott a rendőrségnek, de általánosságban megfogalmazta azt az elvárást, hogy az MTV székházát minden törvényes eszközzel védjék meg. Ezután Szabadfi akkor beszélt a kormányfővel, amikor elmondta neki, hogy a tüntetők betörtek a Szabadság téri épületbe.

Július 7-én Papp Károly rendőr dandártábornok, a Készenléti Rendőrség volt parancsnoka és dr. Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter meghallgatása volt napirendben, július 14-én dr. Nagy-Juhák István rendőr ezredes, dr. Mittó Gábor rendőr alezredes, Pálóczi Imre rendőr alezredes és Kacziba Antal nyugalmazott rendőr altábornagy, Gíber László nyugalmazott rendőr százados meghallgatása.

A jegyzőkönyvek, illetve azok kivonatai ide kattintva letölthetők. Megdöbbentő részletek tárultak fel ezen sötét és véres időszakról, érdemes átolvasni! 

Kiderült többek között, hogy Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter otthonában papucsban néztve végig a TV székházostromot, onnét "irányította" az eseményeket, teljes alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot utólag is. Idézet tőle: "nem tudom, mit kellett volna csinálnom, ha nem otthon nézem ezt az eseményt a tévében". Fogalma nem volt arról, hogy a rendőrség akkoriban nem rendszeresített műanyag szíjbilincset, sörétes vadászfegyvereket és gumilövedékeket használt. Elmondta, hogy "19-ről – ha jól emlékszem – 20-ra virradó éjszakán, ahogy már említettem, otthon tartózkodtam, ha jól emlékszem, 20-án este meglátogattam a rendőröket a kórházban.", az ekkor zajló embervadászatokról nem volt tudomása. Szembesítésre került azzal, hogy a Kossuth tér lezárást jogszerűnek nevezte, illetve a Civil Jogász Bizottság levelére válaszolva annak idején azt írta, hogy október 23-án az Alkotmány utca-Bajzsy Zsilinszky út sarkánál a tömeg Molotov koktélt hajigált, ezért kellett oszlatni: erről egyértelműen bebizonyosodott, hogy szemenszedett hazugság több hazafi (pl. Gőbl György) elleni koncepciós perben. Szembesítésre került azzal, hogy a szeptemberi futószalagszerű önkényes letartóztatások ellen tiltakozó jogvédőknek azt válaszolta, hogy: „Meggyőződésem, hogy a független és pártatlan magyar bíróságok a legjobb tudásuk szerint jártak el, az elmúlt héten történt események során őrizetbe vett személyek közül kizárólag azoknak az előzetes letartóztatását rendelték el, akiknél ezt a törvény alapján indokoltnak látták.” Ezen döntéseket utóbb a másodfokú bíróságok 90 százalékban megváltoztatták, majd utóbb a Fővárosi Bíróság belső jelentésében kimondta, hogy ezeket a döntéseket az irányadó eljárási és anyagi jogszabályok durva megsértésével hozták a bíróságok.

Letölthetőek az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottsága 2010. július 7-én, és július 14-én tartott üléseinek teljes jegyzőkönyvei:

2010.07.07-i ülés 

2010.07.14-i ülés

Az alábbiakban a kérdéseimre és válaszaimra szűkített verziót találják. Mittó Gábort és Gíber Lászlót kivéve 5 meghallgatottal kemény párbajokat vívtam:

2010.07.07-i ülés (kivonat)

2010.07.14-i ülés (kivonat)

Tegnap Nyakó István - Gyurcsány Ferenc magyar hangjaként - közölte az ország közvéleményével, hogy a bukott miniszterelnök nem kíván részt venni az Országgyűlés 2006 őszi törvénysértéseket kivizsgáló albizottságának szeptemberi meghallgatásán. Indoka szerint a bizottságban komédia folyik, továbbá annak egyik tagja elfogult: Gaudi-Nagy Tamás, aki – a forradalom győzelme, a rendszer bukása után továbbra is koncepciós eljárás alapján több mint egy éve előzetesben tartott - Budaházy György védője.

"A bizottság tagjai közül messze Gaudi-Nagy Tamás tűnt a legkompetensebbnek, továbbá egyedül ő mert nyíltan ellentmondani a meghallgatott rendőröknek és felhívni a figyelmüket az ellentmondásokra." (Index értékelés)

Szervezetlenség, alkalmatlan védőfelszerelés, belső kommunikációs problémák: a 2006. őszi utcai csatákat vizsgáló parlamenti bizottság ülésén elhangzottak szerint a rendőrség alkalmatlan volt a rendvédelemre. A jogsértések felelősségét továbbra sem vállalja senki.

A 2006-os rendőri túlkapásokat vizsgáló parlamenti albizottság ülésén két helyszíni parancsnok is tagadta, hogy az irányításuk alatt álló egység jogsértéseket követett el október 23-án. Mindketten azt állították, hogy feletteseik, köztük Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány utasításait hajtották végre.

Kacziba Antal szerint Gyurcsány Ferencnek kormányfőként lehetősége volt arra, hogy utasítást adjon 2006 őszén a Magyar Televízió székházának megvédésére; a nyugállományú rendőr altábornagy, az úgynevezett Gönczöl-bizottság volt tagja a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottság mintegy hatórás szerdai ülésén ugyanakkor annak a véleményének is hangott adott, hogy az utasítás rendészeti szempontból felesleges.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottságának ülésén Révész Máriusz, a testület fideszes tagja azt mondta: a vonatkozó törvények szerint a miniszterelnök ezt a rendészeti területért felelős miniszteren keresztül tehette volna meg. A politikus ezzel utalt arra, hogy a bizottság legutóbbi ülésén Petrétei József volt igazságügyi miniszter azt mondta: rajta keresztül a kormányfő nem adott utasítást, s ő maga sem tett ilyet. Gyurcsány Ferenc egy televíziós nyilatkozatában mondta azt, hogy utasítást adott a rendőröknek a székház megvédésére.