Az Országgyűlés 14 fős delegációjának egyedüli, Jobbik frakcióhoz tartozó képviselő tagjaként ezen a héten is hangot adtam a magyar nemzeti radikalizmus és a nemzeti önrendelkezés szempontjainak, egy olyan közegben, ahol mind a magyarságnak, mind ennek az eszmerendszerünknek sok ellenfele van, de kitartó munka révén egyre több támogatója is.

Gaudi-Nagy Tamás és Z. Kárpát Dániel jobbikos országgyűlési képviselők előzetes egyeztetés után a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (NÉBIH) jártak. A látogatás célja összetett volt: egyrészt az idén tavasszal az Országgyűlés elfogadta Gaudi-Nagy Tamásnak az élelmiszer láncokat működtető multik bírságolásának szigorítását célzó javaslatát, mely által a korábbi 100 millióról 500 millióra, illetve különösen súlyos esetben 2 milliárd forintról 5 milliárdra forintra nőtt a kiszabható bírság mértéke (a bírság árbevételarányos plafonja 5 %-ról 10 %-ra nőtt), így egyrészt ennek érvényesítéséről érdeklődött a két képviselő, másrészt a tájékozódás céljával intéztek kérdéseket a Hivatal képviselőihez annak érdekében, hogy a képviselők megismerhessék az élelmiszer-biztonság terén folytatott hatósági tevékenységet, és ennek keretében különösen a fogyasztókat károsító, veszélyeztető termékeket forgalmazó, jellemzően külföldi tulajdonban álló élelmiszerláncok elleni fellépést.

Az Európa Tanács 2012. őszi közgyűlésének szerdai napján Gaudi-Nagy Tamás a Moldovai Köztársaság elnökét, Nicolae Timoftit kérdezte a 150 ezer türk eredetű, keresztény gagauz 1994 óta alkotmányos szinten védett és erős intézményekkel működő területi autonómiájáról.

Az igazáért küzdő 2006-os ügyét azért kellett bíróságra vigyem, mert bár 2010 után az új kormány jóvátételt hirdetett és adott sok jogsértettnek Lévay Attila számára a most megítélt ítélt összeg harmadát ajánlotta fel...

(Gaudi-Nagy Tamás)

A hétvégén 5 újabb csallóközi település – Illésháza, Kismagyar, Tonkháza, Bélvata és Rónya – gazdagodott rovásírásos helységnévtáblával.

Az ünnepség Illésházán kezdődött szeptember 29-én (szombaton) 14 órától. A helyi művelődési házban Molnár Attila, a Csenkey Baranta csapat vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy hagyományaink megőrzésének, megélésének kulcsfontosságú szerepe van a magyarság megmaradásában. Ezért is tartják nagyon fontosnak a baranta, az ősi magyar harcművészet gyakorlását és átadását a fiataloknak. Innen jött a rovásírásos helységnévtáblák elhelyezésének ötlete, hiszen ezzel is jelezzük, hogy itt olyan magyar emberek élnek, akik büszkék múltjukra, hagyományaikra és fontos nekik a magyar kultúra, a magyarság megmaradása szülőföldjén, még akkor is, ha a világ urai igazságtalan békediktátumokkal elszakították az itt élő magyarokat Magyarországtól. Már Napóleon is tudta, hogy egy nemzetet csak úgy lehet teljesen leigázni, ha elvesszük a múltját, elvesszük azt, amire büszke lehet. Amit Napóleonnak nem sikerült megtennie a magyarsággal, azt azóta sok nép szeretné elérni, sokan örülnének neki, ha a magyarok elfelednék dicső múltjukat és inkább a globalizáció útját járnák. A Csenkey Baranta csapat minden erejével azért küzd, hogy ez ne így legyen.

Gaudi-Nagy Tamás útban Biszku Bélához megosztotta a gondolatait a joggal elégedetlen, elszámoltatást és felelősségrevonást követelő polgárokkal.

Megszüntette a Fővárosi Törvényszék Budaházy György és társai házi őrizetét, és lakhelyelhagyási tilalomra enyhítette a szigorú házi őrizetet

Magyarország Legfőbb Ügyészsége
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr részére

Budapest
Markó u. 16.
1055

Tárgy: vádemelés szükségessége a 2006 őszi rendőri bűncselekmények miatt

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr !

Ma van a 2006 szeptemberi és októberi tömeges rendőri erőszak szeptemberi szakasza utolsó napjának évfordulója.  Hat éve ezen a napon is megengedhetetlen brutalitással lépett fel a rendőrség békés tüntetőkkel és járókelőkkel szemben, ennek nyomán ezekben a napokban lényegében embervadászat zajlott Budapest utcáin, akkor került közel több száz ember elfogásra, sokukat bántalmazták, megalázták és közel 200 ember került törvénysértő módon előzetes letartóztatásba. Ezt követték azután 2006. október 23-én történtek: jogellenes tömegoszlatások, tucatnyi súlyos sérülést okozó példátlan erőszakhullám formájában megvalósult megtorló akciók, lovasroham, fejmagasságban kilőtt könnygázgránátok, gumilövedékek, szemkilövések, kegyetlen bántalmazások utcákon, éttermekben, önkényes fogva tartások.

Emlékművet avattak az 1944-45-ös délvidéki megtorlások áldozataira emlékezve a Csongrád megyei Ásotthalmon, a leendő királyhalmi (Backi Vinogradi) határátkelő közvetlen szomszédságában szerdán.

A Magyar Mártíromság Emlékmű Tóbiás Klára alkotása. A szobor csaknem hat méter magas, egy megcsonkított fát ábrázol, amelynek tetején, egy szögesdrótból készült fészekben egy csőrében kardot tartó, kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár áll. A szobor egy leendő emlékpark első eleme, amely létrehozását a Gyarapodó Magyarországért, a Jobbik pártalapítványa támogatja.

A hatályba lépéstől eltelt idő rövidsége ellenére ismét terítékre került az ügyvéddé váláshoz kötelező gyakorlati idő felülvizsgálata-igaz, teljesen más megfontolásból. Az Országos Bírói Hivatal elnöke, Dr. Handó Tünde előterjesztése nyomán indult meg a módosítási folyamat, melynek célja az lett volna, hogy a kényszerűen nyugállományba vonuló bírák az egy éves gyakorlati idő mellőzésével ügyvédként maradhassanak a szakmában.

2012. júniusában az ügyvédség elektronikus levél formájában kapta meg Dr. Répássy Róbert Államtitkár Úr tájékoztatását a módosítás tervezetről, melyhez a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének állásfoglalását is megküldték. Ezen levélben Dr. Bánáti János Elnök Úr az OBH elnökének módosító javaslatával egyetértve a javaslatot nemcsak a bírákra, hanem az ügyészekre is kiterjesztette volna.

Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának kiegészítő ajánlásaként az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága szeptember 11-én (kedden) tárgyalta Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló T/7655. sz. törvényjavaslat módosító javaslatait és kiegészítéseit.

Így került a Lukács Tamás (KDNP) vezette Emberi jogi bizottság elé Dúró Dóra, Farkas Gergely és Novák Előd (mindhárom Jobbik) kiegészítő javaslata, melynek értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális alapítványokra, közalapítványokra szánt keretéből a jövő évben 50 millió forinttal támogatná a magyar állam a Pongrátz Gergely 56-os Közhasznú Alapítványt. Ez az alapítvány működteti Kiskunmajsán Magyarország legismertebb és leglátogatottabb 1956-os múzeumát, melyről a költségvetés elkészítésekor az MSZP-hez hasonlóan a Fidesz is mindig megfeledkezik. A múzeum mellett egy kápolna és egy ifjúsági tábor is található, melyek támogatása ugyancsak kiemelten fontos lenne. A tábor téliesítése biztosíthatná a programok számának növelését, de támogatás hiányában ezek nem tudnak megvalósulni.

Széles sajtónyilvánosságot kapott a napokban a sajnálatos hír, hogy a Honvédelmi Minisztérium belső vizsgálatában feltárt jogsértések nem "bűncselekmények": azaz a 2006-os brutális tömegoszlatások idején bár jogszerűtlenül adták át a gránátvetőket és könnygázgránátokat a rendőrségnek a honvédség készleteiből, mégsem vonnak ezért felelősségre senkit. Nyilvánvaló, hogy mindezen tettek nem gondatlan cselekmények, hanem egy összehangolt megtorló akció részei voltak. Nem rendszeresített vadászfegyverekkel és gumilövedékekkel elkövetett szemkilövetésekért, tömeges brutalitásért még egyetlen felelős rendőri vezetőt és politikust sem helyeztek vád alá.

Több mint egy évvel ezelőtt nyilvánosságra került jogvédők követelésére a Balsai-jelentés, mely egyértelműen állami terrorcselekménynek minősíti a 2006 őszi megtorlásokat. Ezek alapján Gyurcsány Ferencet és az akkori rendőr vezetőket fel is jelentették, mégis voltak akik gyanúsítás és felelősségre vonás helyett karriert kaptak, mint például a legkegyetlenebb rendőri egység, a REBISZ volt vezetője, Dobozi József. Gergényi Péter, Bene József volt rendőr-főkapitányok, vagy a börtön helyett a Kossuth téren "éhségsztrájkoló" Gyurcsány Ferenc mai napig szabadlábon vannak.

Nem igaz, hogy nem voltak otromba megjegyzések a demonstráció ideje alatt, annyi viszont biztos: a Jobbik csendben, méltósággal vonult végig Fehérvár belvárosa körül.

Négy szónoka és egy kicsit hosszúra sikeredett körmenete jellemezte a tüntetést. A Jobbik felszólalt a korábban regnáló MSZP és az utódhatalom ellen és azok elszámoltatása mellett.

Lassan már hat éve, hogy a 2006 őszi rendőrterror tombolt Budapest közterein és fogdáiban, de a véres napok óta még mindig nem kaptak igazságtételt a kizárólag rendőri vallomások alapján elítélt emberek. Ennek kapcsán készített velem összeállítást és benne velem egy interjút a Hír Tv.