A Blikk újságírójának kezdeményezésére az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága Schmitt Pál volt köztársasági elnök vagyonyilatkozatával kapcsolatos törvénysértés vizsgálatáról döntött: a Jobbik szavazott egyedül a vizsgálat megindítása mellett, hangsúlyozva a köztisztséget betöltők vagyonosodásával kapcsolatos átláthatóság és a tényfeltáró újságírás fontosságát. Itt olvasható a Blikk tudósítása és videóösszefoglalója a tegnapi ülésről. Kétmillió ember kaphatott hírt arról, hogy egyedül a Jobbik tekinti fontosnak a közélet tisztaságát, a jogszabályok betartását és közakarat tiszeteletben tartását.

Budapest - Megóvta Schmitt Pált egy kényes vizsgálattól az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága! A kormánypárti képviselők ugyanis elutasították lapunk újságírójának, Kozák Dánielnek a beadványát.

Gaudi-Nagy Tamás erről kérdezi Orbán Viktort. A jobbikos honatya szerint nyolc évvel ezelőtt csalárd népszavazással kényszerítették csatlakozásra hazánkat. A képviselő felsorolja, mely területeken veszített Magyarország az uniós csatlakozással, kezdve a gazdasági kérdésektől az elmaradt nemzetegyesítésig. "Világos számunkra, hogy nem vagyunk haszonélvezői az uniónak, önök nem mutatják meg azokat az összegeket, amelyeket elveszítünk" - teszi hozzá. Gaudi-Nagy arra kéri a miniszterelnököt, valljon színt, van-e élet az unión kívül.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács magyar delegációjának tagja Zlatko Lagumdžija bosnyák külügyminisztert arról kérdezte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, 2012. április 25-én, hogy elkerülhetőek-e az egy állam területén élő nemzeti közösségek közötti konfliktusok, különösen az olyan államokban, mint Románia, ahol tekintélyes számú nemzetiség, közte számos magyar él. A kérdés arra irányult, hogy az több nemzetiség közötti véres konfliktusok szenvedőjeként mit tanácsolna az ilyen államoknak. A külügyminiszter válaszában elmondta, hogy az államok többségében különböző nemzeti közösségek élnek és az erőszakos konfliktusok elkerülése érdekében komoly erőfeszítéseket kell tenni olyan minőségi együttélési modellek kialakítására, amelyben tiszteletben tartják az ilyen közösségek jogait.

A felszólalásról szóló cikk ITT tekinthető meg.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kedden az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt azt mondta: Székelyföld autonómiája Magyarország hathatós támogatása nélkül nem valósítható meg. Kifejtette: ebben Magyarország szerepe nem a nyomásgyakorlás, két uniós tagállamnak egy ilyen kérdést együttműködés tárgyának kell tekintenie. Meggyőződése, hogy a magyar kormány támogatja törekvésüket, és minden lépésüknél ebből indulnak ki - fűzte hozzá, kiemelve: úgy érzik, Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik ezt a kérdést felvállalja.

  
Izsák Balázs leszögezte, Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását, sőt Romániának érdeke is lehet.
  
Az SZNT elnöke kitért arra is, hogy az autonómia iránt elkötelezett önkormányzatokat szeretnének Székelyföldön. Egyúttal jelezte, az önkormányzatok meggyőzésében, tájékoztatásában nekik is van felelősségük. Meg kell értetni a székely falvak, városok vezetőivel és közösségükkel, hogy a felelősségük a közvilágításnál nem áll meg - fogalmazott Izsák Balázs, aki az anyanyelv, a kultúra megőrzésében, a közösség megtartásában való felelősségüket is hangsúlyozta.  
  

Ma délelőtt Gaudi-Nagy Tamás és Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselők közösen hívták fel a figyelmet egy törvénymódosításra, mely beláthatatlan következményekkel járhat Magyarországra nézve.

Gaudi elmondta, első hallásra egy rendkívül unalmas témáról van szó, amiről az Országgyűlés a múlt héten folytatott le általános vitát. A téma a bányászatról, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó jogszabályokról szólt, ugyanakkor a tervezet, melyet a fülkeforradalmi kormányzat megpróbál áterőltetni a parlamenten, már mást tartalmaz: a magyarországi és külföldi üzemek által kibocsátott káros anyagokat csökkenteni kell, ezt azonban a környezetbarát technológiákra való átállással óhajtják elősegíteni, hanem azzal, hogy a szén-dioxidot összesajtolva óriási földalatti tárolókba tárolják el. A képviselő hangsúlyozta, ez a megoldás rendkívül fejletlen, kísérleti szakaszban jár és nem old meg semmit, hiszen egyáltalán nem semlegesíti a káros anyagot.

2012. április 11-én tárgyalta az Országgyűlés a bányászatról szóló törvény és egyes energetikai törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (a javaslat szövege ITT érhető el) . a javaslatot teljes egészében elutasította a Jobbik, amelyet egy újabb, magyar emberek életét, jövőjét veszélyeztető EU diktátumnak tart.

Az EU Bizottság egy EU irányelv nem megfelelő átültetése miatt kötelezettségi eljárást indított hazánk ellen. A javaslat lehetőséget nyit a nemzetközi konszernek érdekeit szolgáló multimilliárdos energiamegaügyletneknek: minimális befektetéssel a maximális profit elérése a magyar emberek életének, vagyonának és környezeti életterének tönkretétele árán úgy, hogy nem adnak érdemi biztosítékot a a földalatti széndioxid tárolás és kutatás  nem várt tragikus következményeinek elhárítására. Ha a kormánypárti képviselők nem is tudták, a kolontári vörösiszap-katasztrófa után megtanulhatták volna, hogy a felelőtlen döntések, a nem megfelelő szabályozás és követelmények emberi életekbe kerülhetnek.

2012. április 11-én tartotta az Országgyűlés a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitáját (a javaslat ITT olvasható), melyben a Jobbik vezérszónokaként üdvözöltem a törvényjavaslatot, mivel annak több eleme jelentősen javítja a kiszolgáltatott gyermekek helyzetét azokban az esetekben amikor az igazságszolgáltatással találkoznak. A törvényjavaslat ugyan uniós irányelv hatására készült, azonban most kivételesen a magyar érdekeknek is megfelel, mivel a nemzet emberközpontú módon, de rendre alapítottan kell működjön.

Éppen ezért megengedhetetlen, hogy az akár tanúként, akár sértettként az igazságszolgáltatás gépezetébe kerülő gyermekek kiszolgáltatottan szenvedjenek el joghátrányokat. Üdvözöltem, hogy a nemi bűncselekmények esetében az elévülési idő a kiskorú sértett nagykorúságának betöltésétől kezdődik. Hiányoltam ugyanakkor azt, hogy a gyermekbarát szabályok jelenleg még nem érvényesülnek a közigazgatási eljárásban pedig ilyen eljárások sokkal gyakrabban találják meg a gyermekeket.

A Kúrián működik egy olyan bírói tanács, egy bizonyos Mészáros Mátyás kúriai bíró vezetésével, amely már több alkalommal hozott a vonatkozó anyagi jogi szabályok és irányadó bírósági gyakorlattal ellentétes döntéseket kártérítési ügyekben. Holnap 9.45 órakor újabb két 2007. október 26-án önkényesen elfogott, majd felmentett tüntetők (egyikük a 2006-os igazságtételért küzdő Gőbl György) ügyében járnak el (Két hete szintén jogerősen nyert 7 általam képviselt ekkor meghurcolt tüntető).

Korábban viszont éppen ez a tanács nullázta le két 2007-ben meghurcolt tüntető első és másodfokon is megítélt és kifezetett kártérítését, a BRFK elsőfokon kétszer elutasított keresetének végül helyt adva ez a tanács  tette felelőssé Toroczkai Lászlót, mint "tüntetés-szervezőt" a 2006. szeptember 18-i Szabadság téri TV székházostrom során keletkezett károkért.

Azért ne ijedjenek meg nagyon a kedves olvasók: mindez csak Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár értelmezésében van így, aki Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szavait forgatta ki a lehető legszélsőségesebb és legfélrevezetőbb módon.

Az Országgyűlés tegnapi ülésén ugyanis szóváltásba keveredett a két politikus az Ipoly-hidakról szóló szlovák-magyar megállapodásokról szóló vitában. A Jobbik képviselője elmondta, hogy bár természetesen pártja támogatja az Ipoly-hidak megépítését, azonban "az elszakított területeken élő testvéreinkkel való kapcsolattartás nem pusztán műszaki ügy, ahogy azt a kormány beállítja, hanem egy alapvető nemzetstratégiai kérdés". A képviselő arra kérte a kormányt, hogy haladéktalanul követelje Szlovákiától a magyarok kollektív bűnösségét deklaráló Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a jogfosztó állampolgársági törvény módosítását, a kitelepített magyarok kárpótlását és a lehető legmagasabb szintű önrendelkezést a felvidéki magyarság számára.

Az Országgyűlés 2012. április 3-i ülésén a bírósági szervezetrendszerről (Országos Bírósági Hivatal elnöke, Országos Bírósági Tanács) szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő felszólalásában kiemelte, hogy az Európai Unió és minden más külföldi szerv véleménye az utolsó szempont amely figyelembevételre kell kerüljön a szuverén magyar Országgyűlés törvényalkotási munkája során.

A magyar Országgyűlés plenáris ülésen 2012. április 2-án, a köztársasági elnök lemondása után a tótok által 1920-ban hajózhatónak hazudott magyar folyón, az Ipolyon létesítendő két hídról (Vámosmikola és Ipolypásztó, illetve Ipolydamásdi és Helemba között)  és a trianoni gúnyhatárral szétválasztott felvidéki magyar területek közútjainak használatáról szóló magyar-szlovák egyezmények (link, link, link) vitájában kőkemény, de egyben tanulságos nemzetpolitikai pengeváltásra került sor Gaudi-Nagy Tamás, az Országgyűlés legaktívabb tagja és a besimulás álláspontját képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkár között.

Gaudi felszólalásainak lényege az volt, hogy a javaslatot a Jobbik természetesen támogatja, de a  II. világháborúban lerombolt Ipoly hidak és az elszakított területeken élő magyar testvéreinkkel való kapcsolattartás nem pusztán műszaki ügy, ahogy azt a kormány beállítja, hanem egy alapvető nemzetstratégiai kérdés. Gaudi kérte a kormányt,  haladéktalanul követelje Szlovákiától a kollektív bűnösség elvén álló Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a magyarellenes állampolgársági törvény módosítását, a nyelvtörvény eltörlését és a kitelepített felvidéki magyarok kárpótlását, egyben a lehető legmagasabb szintű önrendelkezést a sajnálatos módon fogyatkozó felvidéki magyarság számára.

Tekintse meg az éles vitáról készült összefoglaló videót:

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat 2012. március 27-i vitájában több felszólalással is éltem.

Kétperces felszólalásomban megleckéztettem a gyurcsányista Molnár Csabát. Ő ugyanis az nélkül hivatkozik előszeretettel az Alkotmánybíróság 27/1998 -as alkotmánybírósági határozatára, hogy azt végig olvasta volna, és Répássy államtitkár úr szavaival élve, csak "hablatyolva" idéz belőle. Az Ab határozat ugyanis elvi éllel leszögezi, hogy a párt politikai alapon szerveződött képviselőcsoportoknak frakciókéhoz hasonló jogkörökkel történő felruházására az Országgyűlésnek nincs alkotmányos kötelezettsége.

Az Országgyűlésről szóló törvény 2012. március 27-i általános vitájának vezérszónoki beszédében Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, véleménye szerint a  Fidesz testére szabott törvény nem a modern követelményeknek megfelelő hagyományos gyökerekből táplálkozó irányba halad. Koncentrált hatalmat ad a házelnök kezébe akár a funkció kinevezési szabályrendszerrel, akár a fegyelmezési - szankcionálási jogkörök alkalmazásával.

Az Országgyűlés 2012. március 26-i ülésén elutasította a tárgysorozatba vételét azon Balczó Zoltán, Gyüre Csaba és Gaudi-Nagy Tamás által jegyzett Alaptörvény módosító javaslatnak,  amely Magyarország szuverenitása és a magyar emberek önrendelkezése szempontjából egy rendkívül fontos jogi dilemmát hivatott megoldani.

MTI tudósítás az Országgyűlés március 20-i ülésnapjáról - 2012.03.20. 10:35

1.

Minden parlamenti párt támogatja azt az előterjesztést, amely a Williams szindrómások számára is biztosítaná a fogyatékossági támogatást.

Halász János: a kormány kiterjesztette az Alkotmánybíróság javaslatát

Williams szindrómások, valamint más kromoszóma-rendellenességgel rendelkezők számára biztosít esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény módosítása - mondta expozéjában Halász János, az erőforrásminisztérium államtitkára, aki emlékeztetett arra: a hiányosságra, amit a módosítás orvosol, az Alkotmánybíróság (Ab) hívta fel a figyelmet egy tavalyi határozatában.

A Kormány a tavaly decemberben elfogadott új szabálysértési törvény és még közel 20 további ágazati jogszabály módosítását tegnap váratlanul terjesztette elő.

A Javaslat több tekintetben a Jobbik felfogásához közel álló módon vezet be szigorításokat a hátrányos jogkövetkezmények terén, ezért azokat kisebb módosításokkal támogathatónak tartjuk. A Javaslat legnagyobb erénye egy régi jobbikos követelés teljesítése: az áldozatvédelmi állami segítséget (kártalanítás és jogsegély) kiterjesztik a tulajdon elleni szabálysértések (terménylopások, termelőeszköz lopások, biciklilopások stb.)  károsultjaira is. Arra mutattam azonban rá a vitában, hogy az idei költségvetésben ilyen célra csupán 150 millió forintot szavazott meg a kormánytöbbség annak ellenére tavaly a költségvetési törvény vitájában módosító javaslatommal ennek többszörösét szerettem volna, de azt leszavazták. Módosító javaslatot terjesztettem elő annak érdekében, hogy bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés áldozatai részére nyújtandó állami segítségnyújtás céljára a mindenkori költségvetési törvényben a rendőrség számára biztosított források legalább 10 % -át kelljen elkülöníteni (ez idén kb. 4 milliárd forint lenne).

Az Országgyűlés 2012. március 20-án tartotta Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat  általános vitáját

 Vezérszónoki felszólalásomban arra helyeztem a hangsúlyt, hogy mivel az EU Bizottságának kettős mércés alapon meghozott diktátuma alapján akarják az adatvédelmi hatóságra vonatkozó szabályokat módosítani, ezért azt elvi alapon nem támogatjuk, mert ezt a nemzeti szuverenitás szükségtelen korlátozásának tekintjük. Tolmácsoltam a nép hangját, Zoltán barátomét a Kispesti Uszodából, aki szerint a fő kérdés az, hogy miként lehetséges, hogy ennyire hatalmas az életszínvonal és bérszínvonal közötti különbség a régi EU tagállamok és a közép-kelet-európai országok, így Magyarország  között és miért nem ezen igazságtalan és elfogadhatatlan helyzet ellen lép fel az EU és miért ilyen álproblémákkal szívatja hazánkat. 

A kormány a Jobbik nyomására végre eljutott a devizahitel felvétel miatt adósrabszolgaságba került emberek tartozásának forintosításáig, de szokásos módon csökevényes és bankok számára még mindig kirívóan előnyös módon, pedig az igazi megoldás a hitelfelvételkori árfolyam figyelembevételével történő forintosítás. A felszólalásban egyúttal helyre teszem a gyurcsányista Szűcs Erikát, aki a többszázezer magyar ember eladósításáért felelős kormány tagja volt éveken át és moist álságos módon a devizaadósok megmentő angyala és rabszolgafelszabadítójának képében tetszeleg.