2013. május 22-én, az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről szóló határozati javaslat (H/10900.) vitájában a fideszes Ángyán József felszólalásában egyebek mellett kiállt azon jobbikos módosító javaslat mellett, amely novemberről szeptemberre hozná előre a jelentés elkészítésének határidejét. A kormánypárti politikus szerint ugyanis csak így válhat lehetővé, hogy a dokumentumban foglaltakat figyelembe vegyék a jövő évi költségvetés elkészítése közben.

A jobbikos Varga Géza érthetetlennek nevezte, hogy a kormányoldal - Ángyán Józseffel ellentétben - miért nem támogatja a jelentés határidejének közelebb hozatalát. Gaudi-Nagy Tamás (a videón 38:28-tól) felszólalásában megdöbbentőnek nevezte azt a képet, melyet a vita addigi részében kapott.

A magyar vidékért, a magyar termőföldért és a magyar jövőért aggódó képviselőként Gaudi-Nagy Tamás a Horn-kormány által képviselt agrárstratégiáról való azonnali letérést szorgalmazta.

A családon belüli erőszakkal kapcsolatos törvénymódosítás vitájának az időpontjával (23:00 óra) kapcsolatban tett megjegyzése után Gaudi-Nagy Tamás megköszönte az államtitkárnak, hogy a vita elején összefoglalta a kormány álláspontját, reagált az általános vitában foglaltakra.

Gaudi üdvözölte, hogy a népi kezdeményezés eredeti szándéka végre elérhető közelségbe került, hiszen nem csak a fizikai erőszakos cselekményekre, hanem a lelki bántalmazásra és a ,,gazdasági jellegű elnyomatásra" is kiterjesztenék a büntetőjog hatályát.

A 2013. május 21-i, késő esti vitán során több kapcsolódó módosító javaslatot is tett Gaudi-Nagy Tamás és a Jobbik-frakció. A jogvédő képviselő az Isztambuli Egyezmény mielőbbi ratifikálását szorgalmazta.

2013. május 22-én, az MTV Ma reggel című műsorában Balczó Zoltánt, az Országgyűlés alelnökét kérdezték Gaudi-Nagy Tamásnak a pártállami vagyon visszaszerzésével és az elszámoltatással kapcsolatban intézett felszólalása miatt, melynek során Újhelyi István szocialista levezető elnök megvonta a szót a jogvédő képviselőtől.

2013. május 21-én, Gaudi-Nagy Tamás azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogy lesz-e következménye Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőr Szakszervezet főtitkára elleni kényszerintézkedések törvénytelen meghosszabbításának. Szerinte ugyanis nem a törvényben előírt módon hosszabbították meg két év után az ellene folyó eljárásokat 2011-ben, hiszen nem a legfőbb ügyész, hanem egy megyei főügyész-helyettes döntött az eljárás meghosszabbításáról.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese válaszában cáfolta, hogy lejárt volna a két éves határidő, szerinte Gaudi-Nagy Tamás olyan időszakot is az eljárás részeként számol, amikor nem folyt nyomozás. Hangsúlyozta: a jogállami követelményeknek megfelelően a két éves határidő tényleges lejárta után a legfőbb ügyész döntött az eljárás meghosszabbításáról.

forrás:mti

A Jobbik szerint nem szabad tovább várni és a kormány "utolsó esélyéhez" érkezett, hogy "megnyugtató választ" adjon a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vagyonának 1989-es törvénytelen átjátszásával kapcsolatban. Erről Gaudi-Nagy Tamás beszélt hétfői sajtótájékoztatóján.    

A jobbikos politikus ismertette: az Országgyűlés hétfői ülésén interpellációval fordul a nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy megtudja: a kormányzat hogyan kívánja visszaszerezni a magyar polgárok vagyonát, illetve hogyan akarja érvényesíteni a jogkövetkezményeket "a törvénytelen haszonélvezőkkel" szemben.

2013.május 22-én, Gaudi-Nagy Tamás azt szorgalmazta, hogy a kormány szerezze vissza a rendszerváltáskor "lenyúlt" pártállami vagyont. A képviselő az MSZMP-vel, a KISZ-szel, a DEMISZ-szel, az MSZP-vel, valamint a Magyar Úttörőszövetséggel kapcsolatos milliárdos értékű állami vagyonok visszaszerzéséről és a bűncselekményekben közreműködők felelősségre vonásáról kérdezte a kormányt.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltást követően milyen ellenőrizetlen keretek között folyt az állami vagyongazdálkodás. Szerinte ugyanakkor a jelenlegi kormányzó pártok sosem tétlenkedtek az elszámoltatásban, hiszen az első Orbán-kormány időszaka alatt indult eljárás a csillebérci tábor visszaszerzéséért. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány minden rendelkezésre álló jogi eszközt felhasznál, és minden jogállami lehetőséget megragad arra, hogy a tisztázatlan tulajdoni kérdéseket, a köz javára, megnyugtatóan rendezzék.

A családon belüli erőszak büntetőjogi tényállásáról vitatkoztak a képviselők kedden az Országgyűlésben: sem az MSZP, sem a Jobbik nem tartotta megfelelőnek a kormány által előterjesztett megoldást.

A kormány javaslatával az a probléma, hogy a családon belüli erőszak új tényállását illetően alig több mint látszat, mert már meglévő bűncselekményekhez illeszt minősített eseteket, de nem jelent igazán újat - mondta Bárándy Gergely (MSZP).

Az interneten megvalósuló terror elleni nagyon helyes és elfogadható gondolatokat hallhattunk Babák (Fidesz-KDNP) képviselőtársamtól, viszont akkor tényleg azt szeretném kérni, hogy győzze meg képviselőtársait arról, hogy az interneten kialakított vélemények elleni terrornak se legyen tere -  így kezdte felszólalását 2013. május 15-én, az Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11105) vitájában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédő képviselője.

Gaudi szerint a javaslat - véleménye szerint megengedhetetlen módon - megteremti annak a lehetőségét, hogy internetes honlapokkal szemben akár a végleges hozzáférhetetlenné tételt is megvalósítsák. 

A családon belüli erőszakkal kapcsolatos javaslatot válasszák le a javaslat többi részéről! Ne hozzák olyan helyzetbe a képviselők egyikét sem, hogy olyan témakörrel összekapcsolt formában terjesztik majd zárószavazás elé az ügyet, amely csomagnak vannak olyan elemei, amely a véleménynyilvánítás szabadságát durván sértve nem teszik lehetővé  - a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó - törvényi tényállás támogatását.

Záró gondolatként a jogvédő képviselő Halász Pálma, a családon belüli erőszak elleni küzdelem egyik élharcosának gondolatait idézte.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában nyomatékosította, hogy minden eddigi korábbi kormányzatnak nagyon komoly adóssága merült fel a családon belüli erőszak elleni hatékony jogalkotással kapcsolatos feladatok teljesítésével kapcsolatban.

Mint arra a radikális képviselő rámutatott, a Btk. 1990-től ún. feles törvény volt, így annak a családon belüli erőszak témájában történő konkrét megváltoztatását egyetlen esetben sem kezdeményezték, pedig erre minden lehetőség adott lett volna. Tavaly volt erre egy kísérlet a kormány részéről, de sajnos kihátráltak a saját kezdeményezésük mögül.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kérte az Országgyűlés tagjait, tegyenek meg mindent azért, hogy megvalósuljanak a népi kezdeményezésben kitűzött célok.

2013. május 15-én, az Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11105) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a családon belüli erőszakkal kapcsolatos népi kezdeményezést elindító Halász Pálma véleményét tolmácsolva azt javasolta, hogy Magyarország is a ratifikálja az Európa Tanács nők elleni erőszakról szóló egyezményét.

Úgy vélte, a kormány javaslata nem fedi le a családon belüli erőszak társadalmi problémáját, nem kezeli a tartósan visszatérő verbális bántalmazást és a gazdasági kiszolgáltatottságot. Szerinte a javaslat ebben a formában kevés, és nem teljesíti ki a népi kezdeményezésben megfogalmazott célt.

2013. május 13-án került sor az Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló, 1957. december 13-án, Párizsban aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitájára (T/10877.).

Gaudi-Nagy Tamás (a videón 7:25-től) szerint ez a megállapodás és a magyar kormány részéről követett eljárás egy tipikus példája annak, hogy hogyan korlátozza a nemzet szuverenitását az Európai Unióhoz való csatlakozás. Jellemző, hogy a jogvédő képviselő nemzetpolitikai ügyeket érintő felszólalása alatt Szanyi Tibor és Józsa István (mindkettő MSZP) jóízűen cseverésznek, persze lehet éppen a napirenden lévő törvényjavaslatról...

2013. május 6-án, Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/10830.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy olyan állammal kötött megállapodásról van szó, ahol jelenleg is mintegy 150 ezer magyar lélekszámú közösség él, akiknek a helyzete egyáltalán nem megnyugtató.

Ezért minden esetben mikor a magyar kormány kapcsolatba lép, tárgyalásokat folytat, kétoldalú egyezményeket köt szomszédos államokkal, amelyekben a trianoni békediktátum következményeként magyar közösségek élnek, számon kell kérnie a magyar kormánynak, hogy minden rendben van-e az adott közösségben élő magyarokkal - fejtette ki a jogvédő képviselő.

A jogvédő Gaudi-Nagy Tamás beszélt eddig a legtöbbet a mostani parlamenti ciklusban: ötvennyolc órán és öt percen keresztül, míg Schiffer András összesen 801 alkalommal kért szót, amelyek során 56 órát beszélt.

2013. április 16-án, az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról (T/10593) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: mivel a Jobbik-frakció már az alaptörvény negyedik módosítását sem támogatta, és a jelenlegi előterjesztéssel is csak részben ért egyet, ezért tartózkodni fog a szavazásnál. Szerinte a kormányoldal külföldi nyomásra változtat az alaptörvényen.

2013. március 26-án, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10507.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a felszámoló társaságok által elkövetett súlyos visszaélésekről beszélt. A jogvédő politikus elmondta, hogy gyakorló ügyvédként borzasztó esetekkel találkozott. Gaudi szerint a felszámolási rendszerben meglévő hiányosságokat minél előbb pótolni kell az államnak.

2013. március 26-án, a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a Kormány általi felülvizsgálatáról szóló 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat alapján lefolytatott vizsgálat eredményeiről szóló jelentés (J/9805.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta: a kormánynak minden ágazatra kiterjedő vagyonleltárt kellett volna készítenie, és büntetőjogi következményeket kellett volna érvényesítenie a törvénytelen szerződésekkel szemben.

A jelentés szerint 12 ezer privatizációs szerződésben környezetvédelmi , természetvédelmi kikötés csak elenyésző számban található. Tudatos megtévesztés és átverés történt, a nemzeti vagyon kétharmadát elkótyavetyélték. A Kormány jelentése bár megállapít számos visszásságot, de mégsem javasol semmiféle jogkövetkezmény érvényesítését. Ez a nemzet számára elfogadhatatlan.
 
Mint azt a jogvédő képviselő mondta, a Jobbik soha nem hagyja következmények nélkül a történteket, és elszámoltatja az abban érintetteket.

2013. március 26-án, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszer értékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10519.) vitájában a kormánypárti és jobbikos képviselők a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok felelősségét hangsúlyozták, az MSZP-sek viszont a jelenlegi kormány árfolyam- és adópolitikáját hibáztatták. Gaudi a szocialisták ostorozása mellett a kormányt intézkedésre szólította fel.

2013. március 25-én, Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett a legfőbb ügyészhez, melyre a Polt Pétert helyettesítő legfőbb ügyész helyettes, Varga Zs. András válaszolt. Gaudi felszólalásában rámutatott: a rendszerváltás elmaradását a legjobban az jelzi, hogy a rablóprivatizációért, államadósságért és a szemkilövésekért felelős MSZP mai napig részt vehet a közéletben.

Ma az Országgyűlés kupolatermében, a Szent Korona előtt Hegedűs Lorántné Kovács Enikő, dr. Zétényi Zsolt, dr. Gaudi Nagy Tamás, dr. Nagy László, Gyöngyöspata önkormányzati képviselői és meghívott vendégek jelenlétében kihirdetésre került Gyöngyöspata új Szervezeti és Működési Szabályzata - jelentette be sajtótájékoztatóján Juhász Oszkár, a település jobbikos polgármestere.