2012. október 30-án, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat (a T/7979 számú javaslat ITT megtekinthető) vitájában Gaudi -Nagy Tamás nemzeti radikális képviselő úgy fogalmazott, hogy ,,döntsünk mi magunk arról, hogy a tőke szabad áramlásának fejezetébe tartozzon-e a föld, ezáltal alávessük az uniós szabályoknak a termőföldet vagy sem" Mint utólag az Alkotmánybíróság megállapította, alaki hiba nem állt fent, tehát igenis meg lehetett volna tartani az erre vonatkozó népszavazást. A nemzeti radikális képviselő "jogi trükknek" nevezte azt a módszert, ahogy a népi kezdeményezést elhárították.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága kedden este azt kezdeményezte, hogy a jegyző, illetve az általa megbízottak minden választásra jogosultat személyesen keressenek fel a választási regisztráció ügyében.

Szaloncukrot akart adni az ügyésznek: 150.000 Ft pénzbírság

K. Zoltán pedig le akarta köpni az ügyészt, de a teremtőrt sikerült, amiért 2010. december 23-án (egy nappal Szenteste előtt) óvadék ellenében sem engedték házi őrizetbe Budaházy Györgyöt. Ő 4 hónap fogházbüntetést kapott 1 évre felfüggesztve.

Jobbikos javaslatra az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága tárgyalta a meghurcolt délvidéki magyar fiatalok ügyét.

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága a mai napon, október 29-én Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György kezdeményezésére napirendre vette a legutóbbi, délvidéki magyar fiatalok elleni jogsértések ügyét (részletek itt olvashatók). A döntés alapján teljes körű tájékoztatást kér a bizottság a Külügyminisztériumtól, azután dönt további lépésekről.

Október 23-án, nemzeti ünnepünk napján értesültem a délvidéki Temerinben hét  magyar fiatalt sújtó szerb önkényről, amellyel kapcsolatban az itt olvasható írásbeli kérdést intéztem Martonyi János külügyminiszterhez. A szerb sajtóban megjelentekkel nem kívánok foglalkozni, a magyar fiatalok álláspontja még nem jutott nyilvánosságra. A hallgattassék meg a másik fél elvét a szerb és sajnos a hazai sajtó egy részével ellentétben, a magam részéről megkerülhetetlen alapelvnek tartom.

Úgyis mint jogvédő és úgyis mint magyar országgyűlési képviselő a leghatározottabban tiltakozom, hogy az alapvető emberi jogokat és az elvárható eljárásjogi garanciákat ezúttal is sokadjára sárba taposták a szerb hatóságok az október 22-én Temerinben elfogott és azóta előzetes letartóztatásba helyezett magyar fiatalok ügyében, mellyel kapcsolatban a külügyminisztérium sajnos a mai napig nem hallatta a hangját.

Gaudi-Nagy Tamás az Echo TV Hangos többség c. műsorának vendége volt tegnap, ahol a 2006-os eseményekről és mai napig tartó folyományairól beszélt.

Murányi Levente és Gaudi-Nagy Tamás az Echo TV Kiút többszemközt című műsorában 1956-ról és 2006-ról beszélt.

Egy nyugalmazott alezredest és egy őrnagyot hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség debreceni regionális osztálya előljárói intézkedés elmulasztása gyanújával a 2006. őszi rendőri fellépés miatti eljárásban - írja szerdai számában a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap Balogh Zoltán főügyészségi szóvivőre hivatkozva.

2012. október 15-én, Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez az Országgyűlésben, ,,Mikor emelnek vádat a 2006-os őszi rendőrterror felelősei címmel?". Gaudi-Nagy Tamás - ahogy azt felszólalása elején említette - többször követelte már, hogy legyen végre igazságtétel 2006 őszi rendőrterror ügyében.

A véres erőszakba torkolló, vélelmezhetően az akkori politikai vezetés tudtával végrehajtott rendőri ámokfutás 6. évfordulóját írjuk, éppen hat évvel ezelőtt szeptemberben és októberben zajlottak azok a véres embervadászatok, szemkilövések és megtorlások, melyekről számos tényfeltáró jelentés készült és több száz  feljelentést tettek az áldozatok és jogvédők.  Annak ellenére, hogy nagyon jól tudjuk mi történt, illetve Balsai István akkori miniszterelnöki biztos határozottan terrorcselekménynek minősítette a történteket, és ezt célzó feljelentés is rendelkezésre áll, még egy felelős vezetőt sem helyeztek vád alá.

Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése Jordi Xucla katalán képviselővel az Európa Tanácsban a katalán és magyar-székely önrendelkezési törekvésekről (2012. október 4.)

2012. október 10-én, a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló kormánypárti javaslat (T/7757) általános vitájában szóváltás alakult ki a képviselők között a történelmi személyiségek megítéléséről, illetve arról, kikről lehessen, vagy ne lehessen közterületet elnevezni.

Már az említett törvényhely megszületése is egyedi, hiszen talán egyike azon módosítóknak, melyet közösen nyújtott be egy ellenzéki (Gaudi-Nagy Tamás) és egy kormánypárti (Kalmár Ferenc) képviselő, és amelyet a Parlament tagjai - pártállástól függetlenül- szinte egyöntetűen (261 igen, 45 nem, 1 tartózkodással) elfogadtak.

Az Országgyűlés 14 fős delegációjának egyedüli, Jobbik frakcióhoz tartozó képviselő tagjaként ezen a héten is hangot adtam a magyar nemzeti radikalizmus és a nemzeti önrendelkezés szempontjainak, egy olyan közegben, ahol mind a magyarságnak, mind ennek az eszmerendszerünknek sok ellenfele van, de kitartó munka révén egyre több támogatója is.

Október 1-5 között Strasbourgban a 47 tagállamot tömörítő szervezet parlamenti közgyűlésén több igen nagy vitát kiváltó jelentést és kérdést vitattunk meg, többek között a politikai foglyok definíciójáról (terroristagyanússá nyilvánított személyek az elfogadott jelentés szerint nem minősülnek politikai foglyoknak, ezért nem támogattam), Oroszország emberi jogi vizsgálatáról (a jelentés elmarasztaló volt számos tekintetben, de olyan kérdésekben is negatív véleményt fogalmazott meg, pl. Pussy Riot eset, ahol az eltúlzott volt, ezért nem támogattam) a Safarov ügyről (itt igyekeztem az erősen magyarellenes támadásokat visszaverni és probléma komplex megoldására ráirányítani a nemzetközi közösség figyelmét), a választás szabadsága az oktatásban (itt szóltam a  Székely Mikó Kollégiumról és Románia kötelezettségéről az egyházi javak visszaadására és az erdélyi magyarok önrendelkezésének biztosítására), az emberi jogok és a külpolitika kapcsolatáról, a globalizmus térhódításáról, a választások demokratikus jellegének erősítéséről, a nők politikai részvételének emeléséről, illetve több állami vezetőt hallgattunk meg (albán külügyminiszter, moldáv elnök, albán elnök), akikhez kérdéseket intéztem az önrendelkezési jog tárgyában.

Az Országgyűlés 14 fős delegációjának egyedüli, Jobbik frakcióhoz tartozó képviselő tagjaként ezen a héten is hangot adtam a magyar nemzeti radikalizmus és a nemzeti önrendelkezés szempontjainak, egy olyan közegben, ahol mind a magyarságnak, mind ennek az eszmerendszerünknek sok ellenfele van, de kitartó munka révén egyre több támogatója is.

Gaudi-Nagy Tamás és Z. Kárpát Dániel jobbikos országgyűlési képviselők előzetes egyeztetés után a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (NÉBIH) jártak. A látogatás célja összetett volt: egyrészt az idén tavasszal az Országgyűlés elfogadta Gaudi-Nagy Tamásnak az élelmiszer láncokat működtető multik bírságolásának szigorítását célzó javaslatát, mely által a korábbi 100 millióról 500 millióra, illetve különösen súlyos esetben 2 milliárd forintról 5 milliárdra forintra nőtt a kiszabható bírság mértéke (a bírság árbevételarányos plafonja 5 %-ról 10 %-ra nőtt), így egyrészt ennek érvényesítéséről érdeklődött a két képviselő, másrészt a tájékozódás céljával intéztek kérdéseket a Hivatal képviselőihez annak érdekében, hogy a képviselők megismerhessék az élelmiszer-biztonság terén folytatott hatósági tevékenységet, és ennek keretében különösen a fogyasztókat károsító, veszélyeztető termékeket forgalmazó, jellemzően külföldi tulajdonban álló élelmiszerláncok elleni fellépést.

Az Európa Tanács őszi közgyűlésén Strasbourgban 2012. október 4-én Gaudi-Nagy Tamás a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási ügyét, illetve a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetét hozta fel negatív példaként az szabad választás az oktatásban című jelentés vitájában. Részletesen feltárta az ügy hátterét és felkérte az Európa Tanácsot, hogy kötelezze Romániát az államosított egyházi javak csatlakozásakor vállalt visszaadási kötelezettségének teljesítésére, illetve arra, hogy a trianoni békediktátum folytán hatalmas területeket Magyarországtól elraboló állam biztosítsa végre a legmagasabb szintű kollektív jogokat az erdélyi magyarság számára,különösen a területi autonómia igényt megfogalmazó, saját területein többséget alkotó székelység számára.

A legtöbb hozzászóló élesen elítélte Azerbajdzsán eljárását, az azeri képviselők ugyanakkor arról beszéltek, hogy Örményország megszállva tartja Hegyi-Karabahot.

Az oktatás szabad megválasztásához fűződő jogról folytattak vitát csütörtökön Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán.

A vitában két magyar országgyűlési képviselő - a KDNP-s Kalmár Ferenc András és a jobbikos Gaudi Nagy Tamás - is felhívta a figyelmet az anyanyelven való oktatás jogának fontosságára.