"Rákóczi nem hagyná elorozni a magyar földet és otthonokat!" - Gaudi-Nagy Tamás beszéde a Rákóczi emlékmeneten
Június 16-án számos hagyományőrzővel, gárdistával, betyárral, föld-, otthon és nemzetvédővel együtt több száz hazafi részvételével méltó módon zajlott le Budapesten az Oktogontól a Kossuth térig tartó vonulással járó Rákóczi emlékmenet.
Az akció célja, hogy elérje: a Rákóczi szabadságharc kitörésének napja, június 16-a legyen nemzeti ünnep. A kezdeményezők (a Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület) célja az is egyúttal, hogy legyen nemzetünk közösségi problémamegoldási útmutatója II. Rákóczi Ferenc kivételes, zseniális és grandiózus munkássága, amit a nemzet szabadsága érdekében élete során tett le az asztalra. Ez az életmű máig ható érvénnyel jelöli ki azt a határozott és öntudatos irányt, amely felé tartva sikerrel lehet visszaszerezni önrendelkezési jogunkat és a nemzetünket a Kárpát-medencében egyesíteni. A főszervező László Ferenc volt (felhívása itt olvasható), akit és minden szervezőtársát hála és elismerés illeti törekvéseikért. A fővédnök és főszónok dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő és EP képviselő volt, felhívása itt olvasható.
A rendezvényre invitáló felhívásom itt olvasható.
Az esemény képgalériája itt nézhető meg. (Érdekes módon a képeken sem Krisztina, sem jómagam nem szerepelünk).
A rendezvényen a Kossuth téri Rákóczi szobor előtt magam is felszólaltam, felszólalásom alább tekinthető meg.
A beszédemben ismertettem a nemzeti ünneppé nyilvánítás érdekében 2013. június 18-án az Országgyűlésben képviselőként elmondott napirend előtti felszólalásomat és a kormány reakcióját. Kiemeltem, hogy "hogy ma is szabadságharcra van szükség." "A nemzet jogai jelenleg is el vannak tiporva, a nemzet vagyonát átjátszották idegeneknek, ezért legszentebb kötelességünk most és mindörökké harcolni. Tovább kell vinni azt a szellemiséget, amit Rákóczi képviselt."- fogalmaztam. Kiemeltem: most amikor a Szent Korona földjét és a magyar otthonait külföldiek, bankok és oligarchák orozzák el szabadon, az elszámoltatás elmaradt és a gyarmatosítás minden látványos külsőség ellenére gőzerővel folyik ez sokszorosan igaz.
Rákóczi szellemiségének akkor felelünk meg, ha a cselekvő hazafiság jegyében kiállunk akciókkal a magyar föld, a magyar otthonok megvédéséért, a csonka ország és az elszakított nemzetrészek önrendelkezéséért és a gyarmatosítás ellen. Ezért szerveztem az elmúlt két hónapban 5 tüntetést (Kárpátaljáért-március 28. ,EU ellen - május 1., a magyar föld és otthonok megvédéséért - május6.,10. és 26.),amelyek folytán a föld-, otthon- és nemzetvédők akcióegységre léptek és követelték a magyar föld külföldiek általi megszerzésének törvényi megtiltását, de eddig hiába.
Végül utaltam rá, hogy sürgető szükség van egy olyan - az 1906-os emléktörvény nyomán megalkotandó - Rákóczi emléktörvény elfogadásának mielőbbi kieszközlésére,amely a nemzeti ünneppé nyilvánításon túl intézményes és tartalmi garanciákat ad arra, hogy a Nagyságos Fejedelem nemzeti önrendelkezésért kifejtett munkássága és szellemisége legyen éltető szövetként jelen sokkal erőteljesebben az oktatásban, a kultúrában és egyáltalán a nemzeti tudatban. Javasoltam, hogy ezen törvénytervezet elkészítésére a kezdeményezők kérjék fel a nemzet legnagyobb közjogászát, a Nemzeti Jogvédő Szolgáltat elnökét, dr. Zétényi Zsoltot, amely bejelentésemet nagy ováció fogadta. Az esemény különlegessége volt, hogy öt év jogkorlátozás után immár minden kényszerintézkedés alól nemrég mentesült, bár még mindig a gyurcsányi koncepciós eljárás alatt álló Budaházy György is felszólalt a Kossuth téren Rákóczi időszerűségével kapcsolatban.
Budapest, 2014. június 16.
dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu
