Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerdán fellebbezést nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy semmisítsék meg a Magyar Garda feloszlatását helyben hagyó, elsőfokú döntését – tudta meg az Alfahír.

Mint ismert, 2013. július 9-én a strasbourgi bíróság elsőfokú tanácsa azt az ítéletet hozta, hogy nem tartja az európai emberjogi egyezménybe ütközőnek, hogy Magyarországon a Magyar Gárda Egyesületet és a hozzá kapcsolódó mozgalmat feloszlatták. 2009. július 2-án a magyar bíróság arra hivatkozva oszlatta fel a gárdát, hogy annak fellépése „sérti mások biztonságát”, az elől a helyben lakók nem tudtak kitérni. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet fenntartotta, a Jobbik ezután vitte nemzetközi porondra az ügyet.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerdán saját kezűleg nyújtott be fellebbezést, amelyben azt kéri a strasbourgi nagy kamarától, semmisítse meg az első fokú döntést. Érvelése alapján a magyar állam megsértette az emberjogi konvenció 11. cikkét, vagyis szükségtelenül, aránytalanul és demokratikus államokkal összeegyeztethetetlen módon oszlatta fel a Magyar Gárda Hagyományőrző Egyesületet, illetve a vele nem egynemű mozgalmat. A jogvédő-politikus a sértettek nevében 100 ezer euró kártérítésre tart igényt.

Széljegyzet Pásztor István nyilatkozataihoz

Az értelmiségi az olyan ember, akit az igazság érdekel és nem a hatalom.
Politikus az olyan ember, akit a hatalom jobban érdekel, mint az igazság.
Konrád György

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – újabban Vegyes Magyar Szövetségnek is nevezett párt – és a Tartományi Képviselőház elnöke az utóbbi napokban tett kijelentéseiben „kártékonynak ítélte meg” a délvidéki és anyaországi képviselők a délvidéki magyarságért az Európa Tanács (ET) őszi közgyűlésének kezdetén (október 1-4 között) fellépő strasbourgi akcióit. [1]

Download here: The situation in September 2013

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalást tartott "Mi a helyzet az Európai Unióban? Merre tovább?" címmel. A radikális honatya José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének évértékelője kapcsán kívánta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy mi folyik az Európai Unióban, azaz „egy olyan szervezetben, amely a válság egyre mélyebb bugyraiba kerül.”

A képviselő szerint a Barroso-beszéd lényeges üzenete az volt, hogy „a válságra a válasz a még nagyobb integráció, és hogy a nemzeti, állami hatásköröket még jobban központosítani kell”, miközben azonban ezt több euroszkeptikus képviselő vitatta, köztük Morvai Krisztina is.

A Magyar Polgári Szövetség elnökével, a délvidéki magyarok követeléseiről, a VMSZ árulásáról, Nikolic szerb elnök ET ülésen elmondott hazugságairól és a strasbourgi lobbiút során az Európa Tanácsban szerzett tapasztalatokró.

2013. október 3.

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) a leghatározottabban elítéli és az elkövető szigorú büntetését kéri abban az Újvidék és Temerin között történt esetben, melyben egy középiskolás magyar diákot bántalmazott egy tiszaistvánfalvi szerb férfi. A támadás a helyközi autóbuszjáraton történt számos tanú szeme láttára. A DélHír Portál szerint a sértett édesanyja számolt be részletesen a történtekről. A rendőrségi jegyzőkönyv szerint a szerb férfi az ütlegelésen kívül a következő sértésekkel illette a fiatalt: "Picsa magyar", "Bolond magyar, mit keresel Szerbiában, te marha?" Egyértelmű, hogy nem csupán a testi sértés, hanem a nemzeti türelmetlenség szítása is a vád alapját kell, hogy képezze.

Elgondolkodtató, hogy miközben ez idő tájt a szerb államfő, Tomislav Nikolić a magyarok széleskörű jogairól beszélt Strasbourgban, az Európa Tanács őszi parlamenti ülésszakán, addig a Délvidéken ismét nemzeti alapon történő leszámolás zajlott.

A délvidéki magyarok helyzetéről és a strasbourgi lobbiút során az Európa Tanácsban szerzett tapasztalatokról.

Strasbourg október 2. 2013

2013. október 3-án Strasbourgban, az Európa Tanács épületében az 1. teremben 14 órától nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a délvidéki magyarok sanyarú helyzetéről délvidéki magyar szervezetek felvilágosító missziós küldetés miatt az ET őszi parlamenti közgyűlésén tartózkodó képviselői: László Bálint, a radikális délvidéki Magyar Remény Mozgalom elnöke, Kiss Ervin, a Jobbik délvidéki szervezője, Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács magyar delegációjának tagja.

A sajtótájékoztató keretében részleteket mutattak be az "Áldozatból bűnös" c. dokumentumfilmet, amely az egy éve törvénytelenül vizsgálati fogságban tartott délvidéki fiatal drámai helyzetét dolgozza fel dokumentumképekkel és a szülők megrázó vallomásaival. Bozóki Antal ügyvéd, a jogvédelemmel foglalkozó, újvidéki székhelyű Árgus Egyesület elnöke szintén részt vett a misszióban, azonban hivatalos elfoglaltság miatt ezen az eseményen már nem tudott részt venni.

A sajtótájékoztató kétnyelvűen (magyarul és angolul) került megtartásra, ezért remélhetően mindenki számára követhető.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése strasbourgi ülésének csütörtöki napján került sor Tomislav Nikolić, szerb államfő meghallgatására.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő ügyrendi felszólalást kért, érzékelve a szerb elnök azon szándékát, hogy a kérdésekre adott válaszokat jól elnyújtva kitöltheti a rendelkezésre álló időt, így megúszhatja a szerbiai magyar kisebbségre, a délvidéki magyarok önrendelkezésének biztosítására vonatkozó kérdéseket.

Nikolić válaszában kifejtette: egyetlen délvidéki magyar sincs veszélyben. Húsz évvel ezelőtt valóban lehetett erről a problémáról beszélni, viszont ma már aggodalomra nincs ok.

A szerb elnök mondataival szinte egyidőben, megtámadtak, ütlegeltek és magyarsága miatt szidalmaztak egy Temerinbe tartó kiskorút az újvidéki városi buszon. A támadás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a fiatal magyar zenét hallgatott és magyar nyelvű oldalon böngészett a telefonjával. A tiszaistvánfalvai támadót azóta már beazonosította a rendőrség.

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslat (T/11187) vitájában üzenetet fogalmazott meg azon ügyvéd kollégáinak, akik „saját profitszerzésük érdekében legszentebb kincsünket, a termőföldet átjátsszák külföldiek részére.”

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12100) vitájában többször is szót emelt a magyar állampolgárok tisztánlátása érdekében, az államadósság tarthatatlansága, és a mérhetetlen károkat okozók felelősségre vonása kapcsán.

Gaudi elsőként a könyvvizsgálókkal kapcsolatban fejtette ki aggályait. Emlékeztette a képviselőtársait a Postabank ügyére, amely jól példázza, „hogy mennyire fontos, hogy tényleg tiszta kezek lássák át a valóban bonyolult állami pénzügyeket vagy éppenséggel a bankügyeket.”

Tomislav Nikolic szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolic azt mondta, hogy nincs miért aggódniuk a vajdasági magyaroknak. Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak.

Nikolic átfogó beszédben vázolta országa politikáját, és nagy teret szentelt Koszovó kérdésének. Megerősítette, hogy Belgrád továbbra sem kívánja elismerni albán többségű volt tartományának az állami önállóságát. Megismételte azt a szerb részről rendszeresen hangoztatott érvet, hogy a nemzetközi joggal ellentétben áll az államok integritásának megbontása, az elszakadási törekvések teljes szabadjára engedése.

Komoly áttörést hozott Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő, valamint a Magyar Remény Mozgalom (MRM) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) strasbourgi missziója, miután eddig nem tapasztalt mértékben sikerült tárgyilagos tájékoztatást adni az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlési képviselőinek és az ET meghatározó személyiségeinek a délvidéki magyar közösség valós helyzetéről. Részletes beszámolót kapott – sok mindenki más mellett – Nils Muižnieks, az ET emberi jogi főbiztosa, Pedro Agramunt, az Európai Néppárt parlamenti csoportjának frakcióvezetője, Alekszej Puskov, az Orosz Föderáció ET-delegációjának vezetője és David Davis, a Brit Alsóház walesi képviselője is.

A Jobbik, az MRM és az MPSZ célja a délvidéki magyarság nemzetközi fórumokon eddig elhallgatott problémáinak bemutatása, és partnerek szerzése annak érdekében, hogy ezen elszakított nemzetrészünk is kivívhassa területi autonómiáját. Az együttműködő szervezetek fontos feladatuknak érzik, hogy a délvidéki magyarok minden rendezetlen ügye – különösen a magyarellenes atrocitások megszüntetése, diszkriminatív jogszabályok eltörlése, számaránynak megfelelő részvétel a foglalkoztatásban és a közügyekben – a további drasztikus népességfogyás megakadályozása érdekében megnyugtató módon mielőbb megoldódjon.

Ésszerű korlátot kell szabni a nemzetbiztonsági szempontra való hivatkozási lehetőségnek államtitok védelmezésekor - tartalmazza az az állásfoglalás, amelyet szerdán fogadott el Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése.
  

 NEM TELJESÍTETT ÍGÉRETEK

Levél Pásztor Istvánhoz, a VMSZ és  a Tartományi Képviselőház elnökéhez

Elnök úr!

Az utóbbi napok, a vajdasági magyar közösséget is érintő eseményei arra késztettek, hogy nyílt levéllel forduljak Önhöz.
        Azért választottam ezt a megszólítási formát, mivel Ön nem tartotta válaszra érdemesnek azokat a leveleket, amelynek mellékletében elküldtem Önnek a petíciót, amelyet a 2012. október 22-én letartóztatott és az óta is börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini fiúk szülei, hozzátartozói írtak, és azt sem, amelyhez csatoltam az újvidéki igazságügyi szervek munkájára tett megjegyzéseket tartalmazó memorandumot. Még a közigazgatásban szokásos visszajelzést sem kaptam, hogy ezek a levelek eljutottak Önhöz.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának nyilatkozva kijelentette, hogy kártékonynak ítéli a délvidéki és anyaországi képviselők délvidéki magyarságért fellépő strassburgi akcióit.

Mint ismeretes, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a Magyar Remény Mozgalom vezetője, László Bálint, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László, a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, Bozóki Antal, valamint Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az ET magyar delegációjának tagja több félszólalást, prezentációt, vetítést tartottak, valamint közmeghallgatáson vettek részt és dokumentumokat tártak az ET-képviselők elé.

"Önök nem védik a demokráciát, önök csak olyan figurák, akiket valahogyan valakik azzal a céllal mozgatnak, hogy rombolják a nemzeti kultúrát Európában" - egyebek mellett ezt mondta a nemzeti jogvédő képviselő Strasbourgban

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének plenáris vitájában leszavazták azt az indítványt, hogy ezentúl automatikusan tűzzék a miniszterek bizottsága nevű ET-intézmény napirendjére a parlamenti közgyűlési monitoring jelentéseket - közölte szerdán az MTI-vel Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő.

2013. szeptember 23-án A Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/12092) vitájában Gaudi-Nagy Tamás támogatta a javaslat elfogadását, de kihangsúlyozta, hogy Szerbia uniós csatakozási folyamata kapcsán a magyar kormány a koszovói szerbek autonómiájára hivatkozva kérje számon a délvidéki magyarok területi autonómiáját.

2013. október elsején dr. Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács (ET) Közgyűlésén tartott felszólalásában keményen kiosztotta a hazánkat leckéztető Monitoring Bizottságot.

A magyar delegáció jobbikos tagja először sajnálatát fejezte ki, hogy nincs jelen az ülésen Pourbaix-Lundin (svéd politikusnő), mert mint fogalmazott, ő „egy olyan országból jött, ahol a rendőrség listát készített a cigányokról.” A radikális honatya szerint kettős mércét alkalmaznak az ET-ben, és ezt elfogadhatatlannak tartja. Mint rámutatott, a svéd politikusok kezdeményezésére indult Magyarország elleni monitoring eljárás során megpróbálták kioktatni hazánkat arról, hogy „hogyan legyen demokratikus.” Ismeretes, az eljárás során készült jelentést a Közgyűlés elutasította, ennek kapcsán Gaudi megköszönte a segítséget, hogy „világossá vált a magyarországi emberek számára, hogy mi történik Európában.”