Több mint egy éve vannak előzetes letartóztatásban az úgynevezett új temerini fiúk, akiknek a minap újabb egy hónappal hosszabbították meg a vizsgálati fogságukat a szerb hatóságok.

Szerbia szelektíven alkalmazza a kisebbségekre vonatkozó törvényeit, pedig a délvidéki magyarság és a térség egyéb kisebbségei számára már az előrehaladás lenne, ha ezeket a hatályos jogszabályokat következetesen alkalmaznák – hangzott el a Gaudi-Nagy Tamás jobbikos parlamenti képviselő, az Európa Tanács magyar delegációjának tagja által szervezett, a Délvidék jajkiáltása elnevezési budapesti rendezvényen, ahol többek között bemutatták a tavaly október 20-án Temerinben történt, magyar fiatalokat ért atrocitást, majd az azt követő meghurcolásukat feldolgozó Áldozatokból bűnös című dokumentumfilmet, illetve Bozóki Antal újvidéki ügyvédének A magyar közösség Szerbiában című könyvét.

Gaudi-Nagy Tamás szerint büntetőjogi fenyegetettséget kell megalkotni a parlamenti vizsgálóbizottság elé idézett, de megjelenni nem hajlandó személyekkel szemben

2013. november 13-án, A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról (T/12570) címet viselő törvényjavaslat vitájában az előterjesztő Mile Lajos (LMP) ismertette a javaslatát, mely alapján az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtti megjelenést kötelezővé tennék.

Gaudi-Nagy Tamás hozzászólásában jó szándékúnak nevezte a javaslatot, de álláspontja szerint a tartalom, a megvalósítás nem megfelelő.

Miért most jut eszünkbe a honvédelmi törvényt módosítani annak érdekében, hogy a NATO számára területeket lehessen átadni, ingatlanokat lehessen eladni? – tette fel a kérdést az Országgyűlésben Gaudi-Nagy Tamás az Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12824) vitájában.

Bemutatták Bozóki Antal újvidéki ügyvéd A magyar közösség Szerbiában című könyvét, valamint az „új temerini fiúkról” készült, Áldozatból bűnös elnevezésű dokumentumfilmet csütörtök este a fővárosi Aranytíz Kultúrházban.

A Jobbik országgyűlési képviselője, Dr. Gaudi-Nagy Tamás által vezetett rendezvényen a résztvevők előtt levetítették az Áldozatból bűnös című, elsőként Strasburgban debütált dokumentumfilmet. A kultúrházban részt vett Szakál Zoltán, a korábban elítélt temerini fiúk egyike, valamint a dokumentumfilm rendezői és közreműködői.

Áldozatból elkövetővé vált a vácszentlászlói borosgazda

Emberöléssel gyanúsította meg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság azt a 37 éves vácszentlászlói gazdát, aki – a gyanú szerint – fagyálló folyadékot öntött a borába, miután megelégelte, hogy egy tolvaj folyamatosan lop a pincéjéből. A cigánybűnöző meghalt, miután megitta a mérgezett bort, így továbbra sem a falut az évek óta rettegésben tartó banda áll majd a bíróság elé, hanem az, aki pusztán saját tulajdonát védte.

Rég váltott ki haláleset akkora társadalmi felháborodást, mint a vácszentlászlói  gazda által „okozott”. A 37 éves V. Pál Gyulához jó pár alkalommal törtek már be a településen lakó cigányok, hogy az általa készített bort dézsmálják.

2013. november 13-án, A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság  Kormánya között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény kihirdetéséről (T/12897) szóló vitában, Tállai András önkormányzati államtitkár expozéjában ismertette: a törvényjavaslat célja a Magyarország és Szerbia között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bukarestben aláírt egyezmény kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése és kihirdetése.

Hangsúlyozta: a határokon átterjedő elemi csapások és az általuk okozott katasztrófák elhárítása nemzetközi együttműködés keretében a leghatékonyabb, ezért indokolt, hogy Magyarország minél több országgal kétoldalú egyezményt kössön. A szomszédos országok közül egyedül Szerbiával nincs hatályos katasztrófavédelmi egyezménye Magyarországnak, ezért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2011-ben kezdeményezte az egyezmény megkötését.

2013. november 12-én, az Egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában (T/12912) Gaudi-Nagy Tamás jelezte, hogy a napirenden lévő törvénycsomagnak van olyan része, amely semmiféle összefüggésben nincs az Alaptörvénnyel.

A nemzeti jogvédő képviselő felszólalásában visszautalt arra, hogy Magyarország Alaptörvényének a megalkotásában ellenzéki oldalról a vitákban egyetlenegy párt vett részt következetesen és konzekvensen, ez pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában éles kritikával illette a vitát passzívan végigkísérő államtitkárt, aki egyetlen alkalommal sem fogalmazott meg választ, nem adott semmiféle reakciót az elhangzottakra.

Adják át az időt, hogy a nemzet érdekében elmondjuk nemzetépítő javaslatainkat - kérte Gaudi a kormánypárti képviselőket, akik a rendelkezésre álló idő fölött őrködve, talán némi elégedettséggel vették tudomásul, hogy a Jobbik-frakció képviselőinek nem volt lehetőségük minden észrevételüket megosztani az Országgyűléssel.

Gaudi-Nagy Tamás a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz (T/12415) benyújtott módosító javaslatait foglalta össze mintegy két percben. A Bíróságok tarthatatlan helyzetének orvoslására, a Kárpát-medencei Jogsegélyszolgálat hatékonyabb működtetésére, a büntetés-végrehajtásra, a rendőrség bűnüldöző munkájának előmozdítására, a GYES/GYED-en levő hallgatók hitelállományának csökkentésére, a szabadidősport és ezáltal az egészségtudatos életmód támogatására is többet fordítana Gaudi-Nagy Tamás.

A nemzeti jogvédő képviselő felszólalásában kifejtette azt is, hogy mindezekre honnan teremtené elő a szükséges forrásokat.

2013. november 13-án, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kiváló nyelvészünket, Grétsy Lászlót idézve "Álljunk meg egy szóra!" felkiáltással fordult az Országgyűléshez.

"Kedves" MSZP-s képviselőtársak! Azért álljon már meg a menet! Nehogy már a magyar gazdaság összeomlásának a jeleként tüntessék fel azt a vételárat, ami a gázüzemár visszavásárlásáról szól, amit önök hazaáruló módon, gyakorlatilag áron alul adtak el Horn Gyula elvtárssal együtt - fogalmazott Gaudi.

2013. november 12-én, a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismételten ügyrendi kérdéssel/kéréssel fordult felszólalásában az Országházhoz, miután a törvényjavaslat vitájához időközben csatlakozott a KDNP is.

Kérem, biztosítsák azt, hogy azok akik a költségvetési vitában alkotó módon szeretnének részt venni, azok ezt a lehetőséget megkapják - kérte Gaudi.

2013.november 12-én, Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi felszólalásban azt indítványozta - tekintettel arra, mely szerint még sok mondanivalója van a Jobbik-frakciónak -, hogy a kereszténydemokrata képviselők, tekintettel arra, hogy a padsoraikban senki sem ül, de 54 perc idejük van a vitához érdemben hozzászólni, tegyenek egy nagylelkű felajánlást, és adjanak át a nemzeti ellenzék képviselőinek ebből az időből.

2013. november 13-án, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) hiányolta Steiner Pál felszólalásából a volt főpolgármester elszámoltatását. Úgy fogalmazott: Demszky Gábor "20 év alatt rommá zúzta Budapestet". Feltette a kérdést: "hol a búbánatos fenében van Demszky Gábor, amikor elszámoltatásról beszélünk?". Szerinte Tarlós István főpolgármester valamiért nem akarja ezt a konfrontációt vállalni.

Az Igazságtételt 2006 őszének! Facebook-oldal elindított egy kezdeményezést, hogy mindenki tegyen föl a körzete kormánypárti képviselőjének 2006 őszével kapcsolatban kérdéseket annak fogadóóráján. Érkezett a "holokauszttagadós" Nagy Györgytől is egy beszámoló egy ilyen találkozásról, melyből kiderül: Menczer Erzsébet szentül meg van győződve arról, hogy Gergényit elítélték 2006 miatt, mert látta a tévében, hogy bíróság előtt állt...

2013. november 11-én, Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról című törvényjavaslat (T/12833) részletes vitájában az SZJA 1%-ának felajánlásával kapcsolatban - egy érdekes módon a bizottságokban nem támogatott - kormánypárti képviselő javaslatára hívta fel a figyelmet.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kitért arra is, nem bízná a NAV-ra, sőt csökkentené az adóhatóság befolyását azzal kapcsolatban, hogy ők jogosultak legyenek eldönteni egy civil szervezetről minek az érdekében működik.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság ma, november 12-én megszüntette az általam képviselt Budaházy  György által állam ellen indított pert, amelyben egymillió forint kártalanítást követelt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt ellene indított koncepciós per kapcsán elszenvedett kéthetes házi őrizet miatt.

Budaházyt három év eljárás után a Kúria 2012. június 26-án mentette fel, a szabályok szerint az ezen eljárásra tekintettel kiállt kényszerintézkedés (előzetes letartóztatás, házi őrizet) miatt kártalanítás jár, amelyet fél éven belül lehet peres úton érvényesíteni. A kereset december 21-én feladásra került, amely rejtélyes módon csak január 3-én került iktatásra, így elkésettség miatt a bíróság a pert megszüntette.

2013. november 11-én, Az egységes közszolgáltatói számlaképről című törvényjavaslat (T/12977) vitájában a közműszámlák tervezett egységesítése által az előterjesztő szerint a jövő évtől egyszerűen átláthatók lennének a számlaképek. A kormánypárti politikus indítványában a könnyebb eligazodás érdekében eltérő színekkel jelölné a különböző szolgáltatókat és még a számlák betűméretét is meghatározná.

A szocialisták gúnyolódásával és érdemi javaslatoktól mentes hozzászólásával szemben Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik-frakció három és fél éves követelésének nevezte a számlák átláthatóbbá tételét, amit - kisebb módosítási javaslatok mellett - alapvetően támogathatónak tartott, mivel szerinte azáltal csökken a lakosság kiszolgáltatottsága a nagy szolgáltatókkal szemben.