2013. december 16-án, Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításának záróvitájában (T/13082) Gaudi-Nagy Tamás azt bírálta, hogy közel ötven zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtottak be a törvénycsomaghoz, és mint fogalmaz: Elnézést kérek, de ez egy számítható, átlátható jogalkotás, hogy közel ötven zárószavazás előtti módosító javaslatot kell benyújtani egy törvénycsomaghoz?

2013. december 17-én, Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények (T/13217) módosításának záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédője azt mondta, elmaradt a radikális változás az igazságszolgáltatási rendszerben. Nem teremtették meg azt a kemény eszközrendszert, amelyek miatt a bíráknak számolniuk kellene a következményekkel, ha tudatosan megszegik az eljárásjogi szabályokat vagy nem tartják be a pártatlanság követelményét - jelentette ki.

Az Európa Tanács Jogi ügyek és emberi jogi ügyek bizottságának csütörtöki párizsi ülésén meglepő napirendi pontot talált Gaudi-Nagy Tamás. Délután fél 3 órakor került sor az alapvető jogok Európai Unión belüli helyzetével kapcsolatos véleménycserére, melyen egy különösen ismert személyiséget látott vendégül a bizottság, jelesül Göncz Kingát, az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (EP LIBE) bizottságának alelnökét.

Ebbe a diktátumba soha nem fogunk belenyugodni, soha, semmilyen körülmények között nem mondunk le arról, hogy felülvizsgálatát követeljük"- mondta Trianonról Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő és jogvédő a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő által rendezett könyvbemutatón.

Azaz ha és amennyiben veszi magának a bátorságot valaki, hogy nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság ülésén, példának okáért a – hála istennek – elfogadott, amerikai lehallgatásokat kivizsgáló bizottság ülésén, akkor komoly következményekkel kell számolnia.

Most tárgyalja az Országgyűlés a kommunista múlt feltárására szakosodott szervezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi kereteit, de ellenzéki pártok élesen bírálták a Bizottság létrehozásának szükségességét.

Most tárgyalja a magyar Parlament a kommunista múlt feltárására szakosodott szervezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi kereteit. A törvénytervezetet a három ellenzéki párt közül kettõ: a Jobbik és az LMP is élénken bírálja. Képviselõikkel, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamással, az LMP-s Schiffer Andrással, továbbá a Fidesz-es Gulyás Gergellyel Gecse Géza beszélgetett.

 Hallgassa meg!

Véget kell vetni a lagymatag "jószomszédi politikának", és követelni kell a felvidéki magyarokkal szembeni szlovák jogsértések beszüntetését, s az őshonos magyar közösség nemzeti önrendelkezésének jogát. Ezt támasztja alá dr. Nagy Tibor és Tajnay Mária megrázó előadása.

A kötetet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat mutatta be tegnap (2013.12.11-én, kedden - a szerk.). Az esemény egyik főszervezője, Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő elmondta: az a céljuk, hogy a jószomszédi kapcsolatokon alapuló "simulékony" politika helyett az emberi jogok fogalomrendszerére és követeléseire hangolják át a jogküzdelmet. Mint mondta, a kötetet valamennyi országgyűlési képviselőnek elküldik, és az olyan jogvédő szervezeteknek is, mint a Társaság a Szabadságjogokért szervezet, hogy a jövőben ne mondhassák, hogy "nem tudták", milyen problémákkal küzdenek a trianoni békeszerződéssel elszakított területeken.

Tegnap már röviden láthattátok, milyen módon tárgyalták ki a Károlyi Palotában megrendezett konferencián azt a kérdést, hogy mennyire helyes dolog, ha egy ügyvéd szóvá teszi, hogy az eljáró bíró az összes körülményt elemezve elfogultnak tűnik. Valamint hogy releváns kérdés-e egy magyar és egy zsidó konfliktusáról szóló perben megkérdezni, hogy a bíró zsidó-e. Most itt van a vita témát érintő része hosszabban, 15 percben.

SoDi

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő bemutatta a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című közös könyvüket, konferenciakötetüket.

A felvételen Morvai Krisztina beszéde látható.

A könyv a következő hivatkozásokon keresztül is elolvasható.

Egyi emberi jogi konferencián dr. Gaudi-Nagy Tamást kérdezték a közelmúlt eseményeiről. A képviselő súlyos vétekként elmulasztotta használni válaszában a „barna eső”, „ordas eszmék”, és a „mindig így kezdődik” kifejezéseket. A szervezők elnézést kértek a magyar gondolatok miatt, mert az ő asztaluknál csak antiszemitázóknak jut hely.

A szervezőknél és a többi előadónál kiverte a biztosítékot, hogy a nemzeti radikális képviselő meg merészelte kérdezni - az elfogultság okát keresvén - egy korábbi tárgyaláson, hogy a bírónő zsidó származású-e.

Budapest, 2013. december 10., kedd (MTI) - Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel jelent meg könyv a határon túli magyarok helyzetéről. A kötetet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat mutatta be kedden Budapesten.

A könyv tartalma itt érhető el.

"A törvényességi felügyeleti jogköre fennáll az ügyészségnek a kamarával kapcsolatban, és az ottani törvénytelenségeket ki kellett volna vizsgálni a Legfőbb Ügyészségnek" - hangsúlyozta lényegi meglátását Gaudi az agrárkamaráról szóló december 9-ei parlamenti záróvita néhány másodperces időkeretében. A radikális képviselő hozzátette: az agrárkamarát fel kell oszlatni, és demokratikusan újat választani.

A felszólalás alább tekinthető meg:

2013. december 9-én Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12908) záróvitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás a jogállam és a parlamentarizmus lebontásának anatómiáját vázolta fel. Gaudi elmondta, hogy alapvetően az ombudsman-törvény módosításának az irányát frakciója támogatta, mert legalább a "hatalommegosztás elvét morzsákban visszatükrözi". Ugyanakkor felidézte, hogy az Alaptörvény elvonta azt a jogot a képviselőktől, hogy alkotmánybírósági kontrollt kérjen, valamint felszólalása folytatásában ismertette azt az elutasított javaslatát, hogy legyen egy formalizált rendje az ombudsman felé intézett állampolgári bejelentések kezelésének.

"Az önrendelkezési jog az Európai Unióban élő magyar nemzet elidegeníthetetlen joga"

 "Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat,... A nyilatkozatot 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik."

Mi történt a június 4-ei rendezvény óta a jogvédelemmel kapcsolatban?

Kommentár és csorbítás nélkül sokak emlékezetének felfrissítése érdekében teszem közzé a kereken 9 éve, 2004. december 6-án írt értékelésemet az állampolgársági népszavazásról, amely ma már az akkoriban a népszavazást ellenzők, illetve félszívvel támogatók szerint is döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy tegnap már félmilliomodik magyar hontársunk, Böjte Csaba testvér szerezhette vissza ünnepélyes keretek között magyar állampolgárságát a Nemzet Templomában.

Kérem osszák meg velem a 9 évvel korábbi népszavazási értékelésemmel kapcsolatos véleményüket!

2013. december 4-én, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik-frakció által benyújtott módosító kapcsolatok mellett érvelt.

Gaudi-Nagy felszólalásában két csoportra osztotta a benyújtott módosítókat. Megkülönböztetve ezáltal a "jelenlegi Magyarország" keretei közötti problémákkal kapcsolatban benyújtott javaslatokat, illetve az elszakított területeken élő magyar közösséget érintő kapcsolódó-módosítókat.

2013. december 4-én dr. Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalásában a négy frissen szabadult temerini fiúról tájékoztatta az Országgyűlést és a közvéleményt. Mint fogalmazott, a szabadulás mögött húzódó sorsok és küzdelmek egésze a délvidéki magyar közösség életének és sorsának tükre.

Gaudi-Nagy Tamás a hétfői bizottsági beszámoló után parlamenti felszólalásában is ismertette az „új temerini fiúk” aktuális helyzetét. Elsőként javasolta képviselőtársainak, hogy látogassanak el Temerinbe, ahol a fele-fele arányban lévő magyar és szerb közösség összességében jó viszonyban él egymás mellett, csak a Koszovóból és Boszniából betelepült szerbekkel van gond, ők gerjesztik a konfliktusokat. Rámutatott, hogy a Délvidéken a történelem során példaértékű volt a huszonöt különböző nemzetiség együttélése, de ez a betelepült szerbek miatt sokat változott.

Pár perces fennakadást okozva az Országgyűlés munkájának folytatásában tiltakoztak a Jobbik-frakció tagjai szerdán az Országgyűlés plenáris ülésén a "kommunista luxusnyugdíjak" folyósítása ellen.