Az Újvidéki Rádió Hangadó c. 2014. február 19-i műsorában interjút sugárzott Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselővel, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjával, amelyben a nemzeti jogvédő képviselő kifejtette véleményét a megalkuvó nemzetpolitika kártékony hatásáról, a magyarság önrendelkezési jogának igazságtalan diktátumok általi felülírhatatlanságáról (emiatt, ha a délvidéki Tisza menti magyar közösségek ezt népszavazáson kifejezve szeretnék, akár vissza is térhetnének az anyaországhoz) és a Morvai Krisztinával, s Rácz Szabó Lászlóval február 7-én a délvidéki Zentán tartott sikeres könyvbemutatóról ( "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" című, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott kiadvány), és önrendelkezési fórumról

A fórum részletei itt olvashatók.

2014. február  13-én Gaudi-Nagy Tamás és Lenhardt Balázs nemzeti radikális országgyűlési képviselők eltávolították az Országház ülésterméből, a magyar lobogók mellől a gyarmatosítást jelképező EU zászlókat, és teljes sajtónyilvánosság előtt kidobták azokat az ablakon. A film az ezernyi hazai és külhoni gratulációt kiváltó akció teljes menetét bemutatja, így a képviselők kidobás előtti és utáni sajtónyilatkozatait is, amelyek közben éppen Győri Enikő, a kormány EU ügyekkel foglalkozó államtitkára haladt el a folyosón. A filmből kiderül, hogy miként reagált a nemzeti jogvédő hozzá intézett kérdésére.

2014. február 15-én (szombat), valamivel 9:00 óra után Morvai Krisztina, európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) szervezésében egy csordultig telt busz indult a budapesti Déli pályaudvartól, hogy az Esztergom-Párkány-Bény-Zselíz-Nagysalló-Udvard-Érsekújvár útvonalon át elérkezzen az utazás céljának fő színhelyére, a IV. Közép-európai Emberi Jogi Fórumnak otthont adó gútai Művelődési Központba.

Ha már a bevezetőben az utazás fő céljaként a  IV. Közép-európai Emberi Jogi Fórumot említettem, akkor pár mondatban a nem kevésbé fontos célkitűzésekről: a szervezők fontosnak tartják a II. világháborút követő csehszlovák-magyar lakosságcserékre történő megemlékezést, melynek során felvidéki magyar családok tízezreit telepítették át Csonkaországba. Egészen pontosan magyar családokat köteleztek arra, hogy otthonaikat hátrahagyva, sokszor annyi csomaggal, amelyet a két kezükben el tudnak vinni, költözzenek át a maradékország területére. Csehszlovákia felé valóban helytálló a telepítés kifejezés, a magyarországi cseh- és szlovák közösség tagjai ugyanis választhattak, ellentétben az érintett felvidéki magyar közösség tagjaival, akiket sok esetben marhavagonokban vittek át a gúnyhatárok túloldalára, így esetükben pontosabb deportálásként említeni a történteket.

2014.február 15-én zajlott Felvidéken, Gútán, a IV. Közép-európai Emberi Jogi Fórum dr. Morvai Krisztina, független EP képviselő (Brüsszel-Budapest), az NJSz, (Budapest),az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága (Brüsszel), és a gútai Művelődési Központ közös szervezésében.

A nemzeti jogvédők a fórumot összekapcsolták az 1945-öt követő - a felvidéki magyarság ellen - Csehszlovákiában erőszakosan végrehajtott, tragikus deportálásokra, kitelepítésekre történő megemlékezéssel. A fórumot megelőzően Bényben, Zselízen, Nagysallón, Udvardon és Gútán megkoszorúzták az áldozatokért állított emlékműveket, mécsest gyújtottak és a nemzeti zászló tiszteletadása mellett énekelték el a magyar himnuszt.

A fórumra történő érkezésig a Budapestről érkezők részben történelmi tényeket elevenítettek fel, valamint a deportálást is elszenvedő résztvevők saját tragikus életszakaszukról meséltek.

Gaudi-Nagy Tamás beszéde Morvai Krisztinával tartott közös kiskunfélegyházi fórumán 

Gaudi-Nagy Tamás harcra tüzelő beszéde a külföldi spekulánsok és oligarchák által veszélyeztetett magyar termőföld megvédése érdekében a kiskunfélegyházi gazdafórumon 2014. február 8-án.

A nemzeti jogvédő képviselő azt fejti ki, hogy csak szervezett ellenállással lehet megvédeni, illetve visszaszerezni a magyar termőföldet. Egyetlen illegális földrablást sem szabad büntetlenül hagyni, illetve tudomásul venni. A Morvai Krisztinával közösen tartott gazdafórum végén több fiatal gazda vállalta a föld védelméért folytatott harc szervezését Kiskunfélegyházán és környékén. Kérek mindenkit, hogy kövessék példájukat! Az ITT elérhető felhívás szellemében cselekedjenek mielőbb!

Bálint Miklós Bendegúz az EU-zászló ablakon történő kirepítése kapcsán foglalta rímekbe gondolatait, melyet Gaudi-Nagy Tamás köszönettel vett, és szívesen tett közzé honlapján.

Tél lét  

Tél van. A lét megdermedt,
majd megfagyott a  Házban.
Földanyaszív megrepedt,
és felsikoltott lázban.   

A rút nemzetárulás
esetpéldáját adta,
a farsangi álruhás,
apró vadja és nagyja.   

2013. február 13-án dr. Gaudi-Nagy Tamás Számvetés az elmúlt 4 évről nemzeti jogvédő szemmel, avagy mit tudtam letenni képviselőként a Nemzet asztalára címmel tartotta meg a ciklusban tett utolsó felszólalását, melynek végén ismét megszabadította az üléstermet az uniós zászlótól.

„Nagyon sajnálom, hogy  ciklus végén jutott el oda a kormány, hogy felismerje, következménye kell legyen a politikusbűnözésnek” – kezdte február 13-ai felszólalásait Gaudi-Nagy Tamás.

Gaudi hozzátette, hogyha a fideszesek követték volna a Jobbik frakció iránymutatását a politikusbűnözés felszámolására, akkor a baloldali padsorok kiürültek volna, de persze valószínűleg a kormánypárti padsorokban is lett volna ürülés.

Gútán rendezték a felvidéki IV. Közép-európai Emberi Jogi Fórumot február 15-én. A szakmai tanácskozás helyszíne a Városi Művelődési Központ volt. Portálunk értesülése szerint a fórum szervezője Morvai Krisztina EP képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága, valamint a gútai Városi Művelődési Központ volt. A fórum része volt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat önrendelkezési jogok érvényesítéséért szervezett tényfeltáró útjának.

Útban a felvidéki Gútára, az 1849. április 19-ei nagysallói csata emlékére Gaudi-Nagy Tamás (NJSZ) és Kürti Zoltán (HVIM) helyezte el a két szervezet közös koszorúját.

"Na, páter, ma fogsz látni magyart futni." - mondta Welden táborszernagy mintegy 165 évvel ezelőtt, aztán mégis a labancok futottak hanyatt-homlok a magyar szabadságharcosok elől.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás csütörtöki napirend utáni felszólalását követően ismét eltávolította a parlamenti ülésteremben található európai uniós zászlót. A képviselő, aki délelőtt kidobta a lobogót a Parlament ablakán, ezúttal a WC-be vitte azt.

A jobbikos politikus utolsó parlamenti felszólalásának végén tűrhetetlennek nevezte, hogy az EU-zászlót - amely szerinte a gyarmatosítás szimbóluma - visszahozták az ülésterembe. Ezért ismét eltávolította, majd kiment vele a folyosóra és levitte a félemeletre, ahol a sokszorosító melletti férfi WC-ben helyezte el.

Budapest, 2014. február 13., csütörtök (MTI) - Eltávolított az ülésteremből, majd kidobott a parlamenti folyosó ablakán két európai uniós zászlót a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és a független Lenhardt Balázs.

Gaudi-Nagy Tamás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvényjavaslat záróvitájában hazaárulásnak nevezte, hogy a kormány külföldieknek is lehetővé tette a magyar termőföld megszerzését. Emlékeztetett arra, hogy a jobbikos képviselők korábban az elnöki pulpitus elfoglalásával tiltakoztak az új földtörvény elfogadása ellen.

A BRFK eredetileg 10 millió forintot követelt Toroczkai Lászlótól. Ez az összeg többek között a kifújt paprikaspraykből, a MTV-székháztól több száz méterre megrongált rendőrségi gépjárműből, a megsérült golyóálló mellények, és a több tucat elhagyott gumibotból állt. A rendőrség a Toroczkai László ellen indított perrel kívánta feltölteni a raktárait. A megnevezett tételek összegszerűségében pedig valótlan adatokat adott meg, kivétel nélkül minden esetben felfelé kerekítve, vagy sokszorosára emelve azokat.

2011 júniusában, a kínai miniszterelnök magyarországi látogatása idején a Magyarországon élő tibeti menekültek "Free Tibet" kiáltásokkal és a tibeti zászló felmutatásával tiltakoztak Kína Tibet politikája ellen. Ezen törvényes cselekedetüket a magyar rendőrség minden eszközt bevetve akadályozta meg. A sorozatos rendőri intézkedések durva tettlegességig fajultak (testi kényszer, zászló elvétele és megtaposása, zászlórúd eltörése, többszöri zaklató igazoltatás, előállítás), ezek  során a menekültek erősen akadályozva voltak a szabad véleménynyilvánításuk jogában. A két tibeti két éve  Gaudi Nagy Tamás ügyvéd képviseletében személyiségi pert indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen.

Hiába az, hogy az LMP-sek paksi bővítés elleni tiltakozása köztudomású tény volt, vis major, amelyet előre betervezni nem lehetett, Gaudi-Nagy Tamás tárgyalásról való - egyébként telefonon előre jelzett - elkésését a bíróság 150.000 forint rendbírsággal sújtotta.

Mint arról beszámoltunk, gyors és meglepetést hozó ítélethirdetéssel zárult múlt csütörtökön a Tisza Istvánné elleni bírósági per. A bíróság döntése szerint a 74 éves asszony garázdaságban bűnös, míg az őt súlyosan bántalmazó, Dániel Péter köréhez tartozó tettest felderítetlenül és büntetlenül hagyták.

Gyors és meglepetést hozó ítélethirdetéssel zárult múlt csütörtökön a Tisza Istvánné elleni bírósági per. A bíróság döntése szerint a 74 éves asszony garázdaságban bűnös, míg az őt súlyosan bántalmazó, Dániel Péter köréhez tartozó tettest felderítetlenül és büntetlenül hagyták. Szimbolikus sikerként könyvelhető el azonban az, hogy a bűnjelként lefoglalt, a világot bejárt ereklyés magyar zászlót visszakapja Tisza Istvánné.

Zentán, Délvidék legmagyarabb városának patinás városházi dísztermében tartott fórumot az önrendelkezésről, illetve mutatta be Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás közel száz érdeklődő előtt a "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" című, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott kiadványt, amely a trianoni békediktátum 93. évfordulója alkalmából megrendezett konferencia anyagát gyűjti össze.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette február 6-i interpellációjában. Rétvári Bence államtitkár (Fidesz) válaszában elmondta, bízik abban, hogy ezt a kérdést előbb-utóbb, ha az ország pénzügyi teljesítőképessége is engedi, rendezni fogják.

A Jobbikos politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncolt magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg más csoportok, akiket szintén sérelem ért a második világháború alatt, rendszeres és biztos támogatásban részesülnek, évente kétmilliárd forintot kapnak. Gaudi felszólalásának címe az alábbi kérdés volt: "Mikor kerül megalkotásra az 1945-1948 közötti időszakban a Felvidékről kitelepített testvéreink jóvátételére irányuló törvény?"