Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésnapján Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál tiltakozott az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.



Gaudi-Nagy Tamás a kancellárnak nem tudta hivatalosan feltenni kérdését a vele szemben egész ülésszakra fenntartott jogellenes felszólalási tilalom miatt (Bővebben ITT és ITT). A nemzeti radikális képviselő a képviselőket megillető kérdezési időszakban felállt, és kezében az "Állítsák meg a földrablásokat Magyarországon!" mondatot tartalmazó angol feliratot maga elé tartva kérte az ülésteremben az osztrák kancellárt, hogy segítsen a jelentős mértékben osztrák gazdák részvételével zajló magyarországi illegális földszerzések, zsebszerződések leállításában. Ezt követően egy másik angol feliratot ("Tiszteljék a Szent Koronánkat!") felmutatva pedig arra hívta fel a figyelmet, illetve kérte az osztrák kormányfőt, hogy mondja meg a Szent Koronát meggyalázó három "humoristának" és egyben minden osztrák embernek, hogy a Szent Korona tiszteletet érdemel, és ezt a magyar emberek joggal várják el mindenkitől.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció országgyűlési képviselője az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai strasbourgi ülésén tiltakozott amiatt, hogy a testület előző elnöke tavaly decemberben megvonta tőle a szót az egyhetes januári ülésszak egész időtartamára, és ezt a büntetést az új elnök is fenntartja.

    A szerdai ülésen Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke mondott beszédet, majd a képviselők kérdéseket intézhettek hozzá. Elsőként Gaudi-Nagy jelentkezett, de a Parlamenti Közgyűlés elnöke, a luxemburgi liberális Anne Brasseur nem adott neki szót, hivatkozva a korábban - elődje, a francia néppárti Jean-Claude Mignon által - elrendelt felszólalási tilalomra.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése (2014. január 16.) 3. rész: Nem hagyhatjuk elveszni a Délvidéket! - Szerbia EU csatlakozási jelentésének elemzése, a nemzeti jogvédők bővítési biztossal történt tárgyalásának eddig nem ismert részletei:

2014. január 22-én az Újvidéki Rádió Hangadó c. műsorában hangzott el az az interjú, amelyet Ternovácz István készített Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselővel Szerbia EU csatlakozásáról, az Európai Parlamentben múlt héten e tárgyban napirendre került jelentésről és arról a múlt szerdai találkozóról, amelyen a nemzet radikális képviselő Morvai Krisztina EP képviselővel együtt közel 1 órán át tájékoztatta részletesen Stefan Füle EU bővítési biztost Strasbourgban a délvidéki magyarság drámai helyzetéről, a területi autonómia szükségességéről és a délvidéki honfitársainak sorsát keserítő, megoldandó problémákról.

A Füle találkozóról itt található részletes beszámoló.

1. rész - Kizsákmányolt magyar munkavállalók és jogaik védelme

Az Európai Parlament ma óriási többséggel elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot és ezzel megnyílt az út az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előtt.

A határozat, amelyet az EP 528 képviselője támogatott, 43 ellenzett, 51 pedig tartózkodott, úgy értékelte “történelmi lépés ez Szerbia eurointegrációs útján”, s bizonyítéka annak, hogy az EU elkötelezett az új tagállamok felvétele iránt.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar tagja 2014. január 15-én Strasbourgban az Európai Parlamentben tárgyalt Stefan Füle EU bővítési biztossal Szerbia EU csatlakozásáról és a délvidéki magyarság drámai, sürgősen rendezendő helyzetéről. Az eredetileg negyedórásra tervezett, de végül csaknem egy óra hosszan tartó találkozón a magyar képviselők egyértelművé tették: a délvidéki magyarság sorsának önrendelkezési jogon alapuló rendezése, elsősorban a területi autonómia nélkül Szerbia nem lehet az Európai Unió tagja. Szerbiának és az EU-nak választania kell a tárgyalásos megoldást hozó dél-tiroli út vagy az erőszakba torkolló koszovói út között.

A Sorsok Háza első körben 6 milliárdnál is többe kerül, de ez még nem tartalmazza a működési és fenntartási költségeket. Nem meglepő, hogy balról és jobbról, de még a zsidóság köréből is erős kritika éri.

Ahogy Navracsics Tibor Igazságügyi- és Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszterhez írott levelében Gaudi-Nagy Tamás is kifejtette, mindenkinek joga van az áldozatokra történő emlékezéshez, az pedig vitathatatlan, hogy a második világháborúnak is számtalan gyermek esett áldozatául - úgy zsidó mint magyar vagy akár német.

Azonban a jogállamiság próbáját nem állja ki, hogy az adófizetők pénzéről a megkérdezésük és beleegyezésük nélkül, a nyilvánosság szisztematikus kizárásával döntsünk. A mai napig teljes titok övezi, hogy a 6 milliárd forintra előirányzott legújabb Holokauszt emlékhely megépítését miért nem bocsátották előzetes társadalmi vitára, milyen tematika szerint és mire oktatnák ott a tanulókat.

Ahogy egyre több és több emberhez jut el a presztízs beruházás ténye, úgy egyre nagyobb felháborodást vált ki, miközben egyes hírek szerint a 6,2 milliárd (azaz hatmilliárd-kétszázmillió) forint csupán az épület és a terület kialakításának a költsége, ehhez még hozzájön az intézmény, a "kiállítás" és a központ kialakításának, működtetésének a költsége...

A helyzet tarthatatlanságát talán mi sem bizonyítja jobban, minthogy a hazai zsidóság képviselői közül is egyre többen éles kritikával illetik a tervezett beruházást.

Az egyre növekvő társadalmi felháborodás nyomán szerveződött egyik Facebook-csoport IDE kattintva elérhető.

Alább Gaudi-Nagy Tamás levele, melyet írásbeli kérdés formájában juttatott el a minisztereknek:

2013. november 18 és 19-én Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás vezényletével megvalósított, a délvidéki magyarokért szervezett európai parlamenti akcióról Gaudi-Nagy Tamás, Kürti Zoltán és Sodi által készített dokumentumfilm elkészült, és mostantól elérhető a világhálón.

A dokumentumfilmen látható az a korábban be nem mutatott jelenet is, amint francia rendőrök megpróbálják megakadályozni a Morvai Krisztina meghívására a délvidéki magyarságért szervezett tüntetésen résztvevő, és a közmeghallgatáson részt venni kívánó magyar és francia fiatalok magyar zászlóval történő bejutását az Európai Parlament (EP) épületében.

A filmben bemutatott strasbourgi akciók után tíz nappal szabadon bocsátották a 13 hónapig önkényes módon előzetes letartóztatásban tartott hét délvidéki fiatalembert (az ún. "új temerini fiúkat"). Ez az eset is egyértelműen mutatja: a megalkuvás ideje lejárt, csak a határozott és bátor kiállás vezet eredményre.

2013. november 25-én, Sikeres magyar akció a délvidéki magyarokért az Európai Parlamentben címmel napirend utáni felszólalás keretében tájékoztatta az Országgyűlést Gaudi-Nagy Tamás, nemzeti radikális jogvédő.

Majd egy hónappal később, Martonyi János, Magyarország külügyminisztere a jobbikos képviselő felszólalására az alábbi "tájékoztatást" adta:

"A november 25-i "Sikeres magyar akciók a délvidéki magyarokért az Európa Parlamentben" című napirend utáni felszólalására az alábbi tájékoztatást adom.

A délvidéki magyarság sorsa igazi lendületet leginkább attól a felemelő történelmi eseménytől kapott, amikor a magyar és a szerb államfő 2013. június 25-26-án, Csúrogon közös főhajtással adózott a II. világháború idején elkövetett cselekmények vajdasági magyar és szerb áldozatai előtt.

Egy másik karácsonyi ajándékot is  kaptam december 23-án: ügyvédi irodámnál megjelent a hét, 13 hónap szerb koncepciós börtönidőszakból nemrég kiszabadított fiúból három és közölték, hogy a kiszabadulásuk után olyan szinten zaklatják és üldözik őket a rendőrök, hogy ideiglenes időre átmenekültek a csonka hazába. Nem kívánnak véglegesen maradni, de most itt kell átvészeljék a szerb-magyar "örök-barátság" csodálatos fejezetébe illő üldöztetést. A másik négy társuk otthon maradt, de nem kizárható, hogy rövidesen menekülésre kényszerülnek.

Több mint 160 millió forintnyi jóvátételt kér a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a rendőrségtől a 2006. október 23-i Kossuth téri és Nádor utcai, valamint a 2009. július 4-i Erzsébet téri gyülekezések jogtalan föloszlatása során bántalmazott, meghurcolt embereknek. A belügyminiszter jelezte, ha jogerős kártérítési ítéletek is alátámasztják a kárigényeket, nyitott a megegyezésre.

Kész peren kívüli egyezséget kötni Pintér Sándor belügyminiszter a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal (NJSZ) azoknak az ügyében, akiket 2006. október 23-án a Kossuth téren és a Nádor utcában, illetve 2009. július 4-én az Erzsébet téren a rendőrség jogalap nélküli tömegoszlatásakor bántalmaztak, elhurcoltak, szabadságjogaikban korlátoztak – ez derül ki abból a levélből, amelyet a tárcavezető küldött a sértetteket képviselő NJSZ ügyvezetőjének, Gaudi-Nagy Tamásnak.

267 interpelláció, 311 azonnali kérdés és 229 kérdés hangzott el az Országgyűlésben

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára szólalt fel legtöbbször a 2013-as esztendőben az Országgyűlésben. A leghosszabban azonban nem ő, hanem a jobbikos Staudt Gábor beszélt. Orbán Viktor miniszterelnök 81 alkalommal szólalt fel, ötször napirend előtt tájékoztatta a Házat. Az elmúlt három év mérlegét Schiffer András, az LMP képviselője vezeti, akit Gaudi-Nagy Tamás követ 840 felszólalással, melynek időtartama 69 óra 43 perc 16 másodperc.

Összesen 253 alkalommal szólalt fel a tavaszi és őszi ülésszakban együttesen az Országgyűlés ülésein Fónagy János, ezzel ő lett az idei rekorder. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára csaknem 13 órát beszélt a képviselőkhöz, számtalan esetben a rezsicsökkentést érintő ellenzéki kérdésekre válaszolva. A második és harmadik helyen - ugyancsak 200-nál is több felszólalással - a jobbikos Staudt Gábor és az MSZP-s Gúr Nándor áll, míg további tizenöt képviselő van, aki több mint 100 alkalommal emelkedett szólásra.

A leghosszabban Staudt Gábort hallgathatta az Országgyűlés, a jogász végzettségű politikus összesen több mint 27 órában fejtette ki véleményét. Őt a szintén jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, illetve a szocialista Józsa István követi. Fónagy mellett a kormánypárti képviselők közül a közigazgatási tárca államtitkára, Rétvári Bence volt még igen aktív, összesen 12 és fél órát beszélt a vitákban, illetve válaszolt az ellenzéki felvetésekre.

 Megsértette a személyiségi jogait a rendőrség annak a nyugdíjas nőnek, akit 2006. október 23-án délelőtt a Nádor utcában többekkel együtt jogtalanul körülzárt a karhatalom – állapította meg a Fővárosi Törvényszék.

Ma  délelőtt 11 órakor kezdődött Budapesten az a tiltakozó  megmozdulás,amelyet  a Nemzeti Érzelmű Motorosok csoportja szervezett  a Benczúr utcai Osztrák Nagykövetség elé, hogy kifejezze felháborodását amiatt, hogy az osztrák köztelevízió  ORF 1. csatornájának a munkatársai  megsértették, ócsárolták és gúny tárgyává tették a több,mint ezeréves  magyar államiság és függetlenség jelképét, letéteményesét és hordozóját a Magyar Szent Korona fenséges személyét. Jóval 11 óra előtt már rendőrök szállták meg  a Nagykövetség bejáratának lépcsőit, hogy minden eshetőségre felkészülve  eleget tegyenek a Nagykövetség védelmét biztosító nemzetközi kötelezettségeinknek.

Mindenkinek örömteli, feltöltődést adó és pihentető, szerettei körében eltöltött együttlétet kívánok a latin naptár szerint az óévből hátralevő napokra, bár a magyar időszámítás szerint már a napfordulókor (december 21-től 22-re virradó éjjel) beköszöntött az új esztendő, amely a fény erőinek győzelmét hozza a sötétség erői felett.

A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást az újjászületést is jelképezi. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun (azaz karácsony) ünnepe.

Minderről részletesen itt olvashattok.

Ezúton kívánok minden kedves jóakaratú embernek áldást és megigazulást, egészséget és boldogságot, szabadságot és méltóságot hozó új esztendőt!