A Közgyűlés 2013. június 27-i ülésnapján határozatot  és ajánlást fogadott el a homoszexuálisokkal szembeni diszkrimináció elleni harc fokozása érdekében. Egy norvég szocialista raportőr (Hakon Haugli) jelentése alapján csaknem kétharmados többséggel (54:21) megszavazott  határozat és ajánlás bírálta a homoszexuális propaganda tiltását, felhívta Oroszországot, hogy ne vezesse be a homoszexuális propaganda kiskorúakra figyelemmel történő korlátozását. A felszólítottak között van Litvánia, Moldávia és Ukrajna is, hasonló okok miatt. A döntések célja és iránya, hogy a társadalom és az élet minden szférájában elfogadottá tegyék és egyenjogúvá az azonos neműek iránt vonzódókat, ennek keretében többek között előírja, hogy a tagállamok olyan rendelkezéseket iktassanak jogrendjükbe, amelyek  leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transz-szexuális és interszexuális személyekkel (LGBT) szembeni toleranciát elősegítik, többek között gyűlöletbeszéd kategóriába kellene helyezni és büntetni a bíráló véleményeket, továbbá  felvilágosító kampányokat kellene indítani.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének  2013. június 26-i ülésnapján Strasbourgban az állami beavatkozás az interneten keresztül a magánszférában című rendkívüli vitában  Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja félelmetes és elfogadhatatlan jelenségnek nevezte az emberek közötti kommunikációnak  a  terror és gyűlöletbeszéd elleni harc címén egyre nagyobb teret nyerő állami kontrollját.  A magánszféra állami beavatkozástól való védelme közös ügyünk kell legyen minden nézetbeli és politikai véleménykülönbség ellenére. Meg kell találni az egyensúlyt a biztonság és szabadság között a szükségesség és arányosság elvei mentén. Kiemelte, hogy az Európa Tanács egyezményei és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga erős védelmet adnak az interneten terjesztett véleményeknek. Sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon nemrég olyan törvényi szabályozást vezettek be, amely lehetővé teszi, hogy bűncselekményekkel összefüggésbe hozott honlapok tartalmát véglegesen elérhetetlenné tegyék. Ez alkalmas arra, hogy a hatóságok olyan kritikus és kemény hangvételű honlapokat iktassanak ki önkényesen, amelyek kellemetlenek a kormányzat számára. A véleményt tartalmától függetlenül védelem illeti, ezért fontos, hogy kiálljunk az Internet szabadsága mellett.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének  2013. június 26-i ülésnapján Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás radikális változást sürgetett a korrupció elleni harcban a jogállamot fenyegető korrupcióról szóló jelentés vitájában, amelyet üdvözölt.  Rámutatott, hogy a korrupció minden tagállamban jelen van különböző szinteken és méretekben (Magyarország a középmezőnyben található), ezért nem helyes ha egyes tagállamok megpróbálják kioktatni a többieket. Sajnálatos, hogy a posztkommunista országokban a nyugati befektetők közül sokan piac és politikai befolyás szerzés érdekében beszálltak a korrupciós játszmákba. Különösen veszélyes az állam mögé bújó, át nem látható és politikai döntéseket saját érdeküknek megfelelően befolyásoló érdekcsoportok polipszerű jelenléte. Az EU-ban is működik ilyen korrupció és ez az uniós jog nemzeti jog felett álló jellege miatt rendkívül ártalmas. Kiemelt védelmet sürgetett a leleplezőknek, sokkal keményebb büntetéseket az elkövetőknek és végre a bankoknak is neki kell menni, hogy lehessenek a piszkos korrupciós pénzek tisztára mosói.
 

A magyar vitában az Európa Tanács közgyűlésének 2O13: június 23- ülésén Gaudi-Nagy Tamás  két módosító javaslatot is előterjesztett, többek között török, holland, lengyel brit és bosnyák képviselők támogatásával; az egyik üdvözölte az Alaptörvény 4. módosításának a kommunizmus időszakában az emberiesség elleni bűntetteket elkövetők felelősségre vonását megteremtő rendelkezéseket és egyúttal felhívott annak végrehajtására.

Miért most, miért Magyarország és miért az Európa Tanács saját normáinak megsértésével akarnak monitoring eljárást indítani Magyarország ellen?– tette fel a kérdéseket Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának tagja. a Magyarország elleni monitorozási eljárásról szóló jelentés vitájában 2013. június 25-én Strasbourgban. Felhívta a figyelmet arra, hogy feltűnő a hasonlóság az Európai Parlament és az Európa Tanács Magyarország elleni eljárásaiban.

Nagy sikernek nevezte Braun Márton fideszes országgyűlési képviselő a Magyarországgal kapcsolatos keddi strasbourgi szavazás kimenetelét - azt, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nem tartotta szükségesnek az országgal szembeni megfigyelési (monitoring) eljárás hivatalos megindítását. Szabó Vilmos szocialista képviselő ugyanakkor azt emelte ki, hogy ha nem is nevezik monitoring eljárásnak, az Európa Tanács továbbra is figyelemmel kíséri a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi helyzetét.

"Nem kérdőjeleződött meg a demokratikus elkötelezettségünk a közgyűlésben" - mondta a szavazás után újságíróknak nyilatkozva Braun, a magyar ET-delegáció vezetője, aki számos, sikeres módosító indítvány mellett érvelt a vitában. Feltételezése szerint az, hogy hivatalos megfigyelési eljárás ugyan nem indul, de "szoros figyelemmel kísérik" a magyar hatóságoknak tett ajánlások teljesítését, a gyakorlatban esetleg úgy valósulhat meg, hogy a jogi bizottság jelentést készít majd a magyarországi fejleményekről.

A Jobbik a földtörvény pénteki szavazását közjogilag érvénytelennek tartja, Földvédelmi Kerekasztalt hív össze. Kövér az NB I őszi sorsolásáról értekezett Orbánnal. Ángyán kilépett a Fideszből.

A törvény legdurvább húzásait itt olvashatja el.

A Jobbik-frakció tagjai tiltakoznak az elnöki emelvényre felvonulva az új földtörvény elfogadása ellen egy "A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!" feliratú transzparenssel az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. június 21-én. A frakció tagjait kizárta a parlament június 21-i határozathozatalairól. A transzparenst jobbról Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője, balról Gaudi-Nagy Tamás, a párt képviselője tartja. Az elnöki pulpituson Latorcai János, a parlament kereszténydemokrata alelnöke ül.

Gaudi-Nagy Tamás a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcra emlékezett a Parlamentben. Üzenete szerinte ma is aktuális: a más népek általi leigázás ellen küzdött, ugyanakkor a szabadságszerető nemzetekre egyre gyakrabban próbálják rákényszeríteni a külföldi befolyást.

Közölte: méltatlan, hogy az idei év Rákóczi-emlékévvé nyilvánítsa elbukott, június 16-át, a szabadságharc kitörésének időpontját azonban nemzeti ünneppé kellene nyilvánítani, üzenve: nem hagyjuk, hogy nemzetünk szabadságát leigázzák.

2013. június 17-én, az Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11563) vitájában Gaudi-Nagy Tamás az alábbiakkal kezdte felszólalását: Határozottan fel kell sorakoznom mindazon az érvek mellett, amely ezen törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatos közjogi kifogásokat, melyek a közjogi érvénytelenségre, másrészt a tartalmi problémákra is utalnak.

A II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület szervezésében - a Rákóczi szabadságharc kezdetének 310. évfordulója alkalmából - nemzeti szervezetek emlékeztek Budapesten. Az Oktogontól a Hősök teréig vonuló több száz fős emlékmeneten részt vettek a Jobbik, az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda tagjai is, de többen érkeztek a Csonka-Magyarország határain túlról, az elszakított területekről is.

Az Andrássy úton a Nemzeti Érzelmű Motorosok által vezetett, jobbikos, árpádsávos és magyar nemzeti zászlókkal vonuló emlékmenet egyben különleges turistacsalogató látvány is volt: a kurucnak és betyárnak öltözött lovas hagyományőrzőket sokan megcsodálták, lefényképezték, vagy videofelvételeket készítettek róluk. A Hősök terén a felszólalók beszédei előtt egy ágyúlövéssel és a Himnusz közös eléneklésével emlékeztek a Rákóczi-szabadságharc kezdetére.

Az Országgyűlés 2013. június 14-i ülésén, a büntetőeljárások gyorsítását célzó törvényjavaslat általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás az igazságszolgáltatás előtt álló legnagyobb kihívásnak a bírósági eljárások ésszerű időn belüli lezárását és a minőségi döntéshozatalt tartotta.

A javaslat benyújtására közvetlen alapot az a társadalmat felháborító eset adott, amelynek során az időseket kifosztó és megölő ároktői banda néven hírhedtté vált vádlottak büntetőügyében négy év után sem született meg az elsőfokú ítélet, a szakértői intézet másfél évig  készítette a DNS szakvéleményt, ezért ezeket a veszélyes elemeket ki kellett engedni az előzetes letartóztatásból. Nem történhetett volna így, ha a Jobbik igazságügyi költségvetés jelentős megemelésére vonatkozó tavalyi javaslatait megszívlelték volna és nem elutasítják.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórum és az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia albizottságának (az albizottság Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc közös kezdeményezésére jött létre) 2013. június 12-i együttes ülésén a résztvevők határozott hangú nyilatkozatot fogadtak el a Romániában tervezett erdélyi magyar és székely közösség által lakott régiókat durván szétdarabolni kívánó közigazgatási határváltoztatásokkal kapcsolatban. (Ha már határváltoztatás, akkor azt inkább Magyarország vethetné fel és nem Románia!)

Az ülésen több napirendi pont szerepelt, többek között szó volt Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egyik magyar tagja által az őshonos európai nemzeti közösségekről szóló jelentéstervezetről, illetve az erdélyi magyar szervezetek - köztük a Székely Nemzeti Tanács  - által elindítani kívánt uniós polgári kezdeményezésekről. Mivel az ülés nemzetstratégiai jelentősége miatt zárt volt, ezért többet az elhangzottakról nincs módomban közölni.

Június 10-én délután az Országházzal szemben megint felsorakoztak a  tiltakozók (köztük a Jobbik néhány országgyűlési képviselője is:  Gaudi-Nagy Tamás, Kepli Lajos, Magyar Zoltán,Vágó Sebestyén és Zagyva  György Gyula), hogy a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért  által szervezett tüntetésen követeljék a kétharmados többség által  eredetileg hétfőn elfogadni kívánt földtörvény visszavonását és a  kiálltak egy, a magyar érdekeket igazából védő földtörvény mellett. A  végszavazásra végül hétfőn nem került sor, azt  péntekre tervezik.

A pénteki budafoki árvízi védekezés után a hétvégén Tahitótfalu és Dunabogdány térségében küzdöttem az árvíz ellen gyermekeimmel és elszánt önkéntes gárdistákkal, jobbikosokkal. Szombaton Tahitótfaluban töltöttünk egész nap zsákokat, szállítottuk ki és raktuk ki a meggyengült védvonalakra, itt gyermekeim is kivették részüket a munkából, de Kárpátaljáról érkező önkéntes erők is beszálltak a munkába a katasztrófa-védelmiek, tűzoltók, helyi és távolról érkező civilek mellett, köztük szolnoki jobbikosok  Baráth Zsolt képviselőtársam vezetésével. Megvédtük többek között a 11-es út Tahitótfalu és Leányfalu közötti egyik kritikus részét, ahol elsők között észleltük a víz erőteljes átszivárgását, pillanatok alatt megszerveződött a védelem és visszaszorítottuk a vizet.

Budafokon a védelmi munkák nagy része befejeződött, amelyben részt vett Gaudi-Nagy Tamás és munkatársa, valamint Staudt Gábor országgyűlési képviselő is.

Az idei márciusi ítéletidő alkalmával írtakhoz hasonlóan most is kérek mindenkit is arra, hogy lehetőségeihez és erejéhez mérten vegye ki a részét az árvízi védekezésből, mert most nagy szükség van az összefogásra! Minden fontos tudnivaló megtalálható a Jobbik pártigazgatója és alelnökének alábbi felhívásaiban!