Martonyi János szerint Oroszország nem zárkózik el a pásztói szovjet emlékmű áthelyezésétől, mivel azonban az emlékmű alatt (állítása szerint) 26 szovjet katona földi maradványai nyugszanak, ezt az áthelyezéskor mindenképpen figyelembe kell venni.

,,Derék, igaz ember, aki haláláig hű volt az elveihez. Büszke vagyok rá, hogy az EU-csatlakozás elleni-, és a magyar állampolgárság melletti népszavazás során együtt dolgozhattam vele. A hazafiság és az elkötelezettség jellemezte egész életében. Isten nyugosztalja!" -Gaudi-Nagy Tamás-

A Nádor utcai oszlatás (2006. október 23. délelőtt) kártérítési pere:

Az Európa Tanács 2013-as tavaszi ülésén felhívta a figyelmet a magyar fiatalok elvándorlásának problémájára, és a rendszerváltást követő privatizáció negatív következményeire. A fiatal európaiaknak csak akkor lehet esélyük ha követik az európai hagyományokat, a keresztény hagyományokat, és a hagyományos nemzeti közösségek tiszteletét - fejtette ki a jogvédő képviselő. 

Jelenleg Andorra az Európa Tanács meghatározó végrehajtó szervének, a Miniszterek Bizottságának elnöke, ezért ebben a minőségében kérdezte őt Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakának csütörtöki napján arról, hogy Andorra mit kíván tenni a hagyományos nemzeti közösségek jogainak (különösen területi autonómiához való jog) erősítése érdekében.

Mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a székely területi autonómia megvalósításához? - tette fel a kérdést Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő Nils Miuznieksnek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2013. április 25-i ülésnapján.

Gaudi előzetesen jelezte: az alig egy éve megválasztott biztos első évéről szóló jelentés szerint rengeteget foglalkozott a cigányok, homoszexuálisok és bevándorlók jogaival. Számíthatnak-e figyelmére és védelmező erőfeszítésre a hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjai, mint például az önrendelkezési küzdelmet folytató székelyek? A biztos a válaszában elmondta, hogy a cigányokkal azért kell kiemelten foglalkozni, mert ők a legsérülékenyebb kisebbség Európában, de foglalkozni kell a nemzeti kisebbségek jogaival is.

Ismeri ezt a jelképet Ponta úr? - kezdte kérdését Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2013 tavaszi ülésszakának 3. napján Strasbourgban, felmutatva a székelyek zászlójának közismert napos-holdas szimbólumát. Ismernie kell, mivel az Ön kormánya az, amely tiltani szeretné az ET jogi szabályozásával és az európai példákkal összhangban álló  területi autonómiát követelő 700 ezer székely jelképének használatát. Idén márciusban 40 ezer székely hatalmas tüntetésen erősítette meg az autonómia statutumot, amelyet a román parlament már kétszer visszautasított. Nem gondolja úgy, hogy Romániának az ET tagsága 20. évfordulóján biztosítania kellene végre a területi autonómiát a székelyek számára és ennek érdekében haladéktalanul tárgyalásokat kezdenie a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel, hogy a feszültségek és konfliktusok elkerülhetők legyenek? - fejezte be kérdését a Jobbik frakciójában működő, de az ET közgyűlés egy politikai csoportjához sem tartozó nemzeti radikális képviselő.

Az erőszak a vallási közösségek elleni jelentés vitájában az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai ülésén Gaudi-Nagy Tamás a magyar delegáció tagja felszólalásában rámutatott: a jelentéstevővel egyetért abban, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság  garantálása kötelezettséget teremt a tagállamok számára arra, hogy a hátrányos megkülönböztetést elkerüljék és a vallási közösségek elleni erőszakkal szemben fellépjenek.

A svájci külügyminiszterhez, Didier Burkhalterhez intézett nemzeti közösségek jogaival kapcsolatos kérdést Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az ET 2013 tavaszi parlamenti közgyűlésének 2. napján, 2013. április 23-án, kedden. A kérdés arra irányult, hogy el tudná- e képzelni a területén élő nemzeti közösségek életét és jogait mintaszerűen biztosító, EU tagságtól magát távol tartó, szuverenitását őrző államban azt, hogy bármely Svájcban élő nemzeti közösség meg lenne fosztva attól a jogától, hogy eldöntse milyen regionális keretek (kantonok) között kíván élni vagy az ilyen régiók határait a központi állam önkényesen változtassa meg.

A cigány gyermekek elleni diszkriminációról szóló jelentés vitájában Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az ET 2013 tavaszi parlamenti közgyűlésének 2. napján 2013. április 23-i  keddi felszólalásában egyedüliként fogalmazott meg kritikát a liberális török rapportőr, Nursuna Memecan jelentésével szemben. A nemzeti radikális képviselő rámutatott, hogy az állítólagos cigány gyermekekkel szembeni diszkrimináció, iskolai szegregáció megszüntetését és számukra erőteljes pénzügyi támogatást szorgalmazó jelentés azon a már megbukott liberális dogmán alapul, hogy pozitív diszkriminációval, anyagi forrásokkal és a többségi társadalom toleranciára nevelésével meg lehet szüntetni a cigánysággal kapcsolatos problémákat.

A magyar euro-szkeptikusok száma napról napra nő, hála az Unió Magyarország elleni háborújának, amelyet "ikertestvérével", az Európa Tanáccsal együtt folytat. Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás Európai Parlamenti és Európa Tanácsi képviselők e háború lehetséges okait és fejleményeit elemzik.

Másik témájuk a szerb Uniós csatlakozással összefüggésben a délvidéki magyarok jogfosztottsága és az ez ellen való kormányzati és nemzetközi fellépés szükségessége.

2013. április 16-án, az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról (T/10593) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: mivel a Jobbik-frakció már az alaptörvény negyedik módosítását sem támogatta, és a jelenlegi előterjesztéssel is csak részben ért egyet, ezért tartózkodni fog a szavazásnál. Szerinte a kormányoldal külföldi nyomásra változtat az alaptörvényen.

2013. április 15-én, a Hír TV vendége volt Gaudi-Nagy Tamás. Ahogy a műsor bevezetőjében is elhangzott, az önkényuralmi jelképek szabályozását a Jobbik hiányosnak tartja. Szerintük nem kap elég hangsúlyt az, hogy ma Magyarországon nem a náci bűnök tagadása a legnagyobb probléma, hanem a kommunizmus rémtetteinek viszonylagossá tétele. Mindezen bevezető után a szerkesztő rá is tért az Élet Menete és a betiltott Adj gázt! fantázianevű demonstrációra, de szó esett Hegedűs Loránt anticionista tüntetéséről is. Gaudi nem tért ki a válaszadás elől...

2013. április 15-én, az MTV Napirend előtt című műsorában Rétvári Bence (KDNP), Ipkovics György (MSZP), Gulyás Gergely (Fidesz) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) ütköztették érveiket Btk. önkényuralmi jelképek tiltását szabályozó törvénytervezetéről.

2013. április 15-én, Gaudi-Nagy Tamás egyfajta összegzésként részletesen szólt az Alaptörvény IV. módosításához kapcsolódó végrehajtási törvénycsomagról. Ezek azokról a szabályokról szólnak, melyekkel kapcsolatban az európai uniós nyomásra a magyar kormány több tekintetben engedni kényszerült azon eredeti elképzeléseiből, melyeket eredetileg elgondolt (pl. bírósági reformok). A jogvédő képviselő a Tobin-ügy kapcsán hazánk elleni nemtelen támadásról beszélt (mint emlékezetes, egy ír üzletember 2000-ben elgázolt két magyar gyermeket) és megengedhetetlennek nevezte, hogy valós, megalapozott indokok nélkül, Magyarországot már sokadszorra állítják a vádpadra.

A magyar munkavállalók megélhetésének biztosítása, a kis- és középvállalkozások életben tartása, a magyar termőföld védelme mind-mind olyan megoldásra váró feladatok, melyeket ha nem tudunk teljesíteni, akkor ,,az Európai Unión belül Magyarországnak nincs továbbá helye" - zárta gondolatait a radikális képviselő.

Toroczkai László és Zagyva György tartottak sajtótájékoztatót a Kossuth téren. Gaudi-Nagy Tamás kommentálta a történteket.

2013. április 9-én, az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat (T/10592.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismertette a kisebbségi véleményt. Mint a radikális képviselő elmondta, a Jobbik képviselői az Alkotmányügyi bizottságban a javaslat tárgyalásakor tartózkodással fejezték ki azon álláspontjukat, hogy a szabályozás irányát alapvetően elfogadhatónak tartják, azonban álláspontjuk szerint a szabályozás technikája tekintetében szakmailag az alkalmazhatóság vonatkozásában sokkal erősebb, sokkal határozottabb megfogalmazásra lenne szükség.

Gaudi maga is kifejtette, hogy nem vitatható az a cél, miszerint a véres diktatúráknak a szimbólumrendszereit valóban a köznyugalmat megzavaró használatával ne lehessen sérteni az áldozatok, egyáltalán a nemzeti közösség méltóságát, azonban a köznyugalom megzavarására alkalmas kitétel - mint elkövetői magatartás, elkövetési mód - szabályozása helyett inkább egy eredmény bűncselekmény irányába kéne elmozdulnia a szabályozásnak.