2012. május 16-án kezdődött meg az új Btk. általános vitája az Országgyűlésben. A Jobbik álláspontját Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba ismertette a vezérszónoki körben. Elsőként Gaudi-Nagy Tamás szólalt fel: az Alkotmányügyi bizottsági vitában elhangzott ellenzéki álláspontot ismertette, majd a vezérszónoki beszédek hangzottak el.

Gaudi-Nagy Tamás:

Krisztina meghívására és a magyar nemzeti kisebbségek európai érdekképviseleti irodája (HUNINEU) szervezésében, 2012. május 8-a és 12-e között Brüsszelbe látogattak Böjte Csaba erdélyi gyermekotthonainak ifjú focistái, hogy megmérkőzzenek az RSC Anderlecht korosztályos futballcsapatával (a HUNINEU négynyelvű kiadványa a programra vonatkozóan). Csaba testvér dévai központtal működő Szent Ferenc Alapítványa sanyarú körülmények között élő erdélyi gyermekeket karol fel, iskolákat és bentlakásos kollégiumokat működtet, ezek az intézmények eddig összesen több mint 2300 gyermek számára nyújtottak már segítséget (www.devaigyerekek.hu). Böjte Csaba számos hazai elismerés mellett, tavaly megkapta az Európai Parlament Európai Polgár Díját is.

Közös kép Morvai Krisztina EP képviselővel az Európai Parlament látogatói halljában

2012. május 15-én, a médiaszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában (a törvényjavaslat szövege IDE kattintva megtekinthető) Gaudi-Nagy Tamás a médiaszolgáltatók túlhatalma ellen szólalt fel. Az alkotmányügyi bizottság kisebbségi előadójaként elmondta: az információforrás védelmére vonatkozó szabályok értékrendünk és felfogásunk szerint túlzottan széles médiahatalmat, médiabefolyást a nemzeti élet sorskérdéseire aránytalanul megnövelik. A három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel nem fenyegetett bűncselekmények esetében ugyanis gyakorlatilag titokban maradhat még a nyomozó hatóság előtt is az, hogy egy sajtó által nyilvánosságra hozott bűncselekményre utaló bizonyíték honnét jött, ki bocsátotta rendelkezésre, milyen motivációból tette közzé stb., akkor gyakorlatilag egyfajta szent, érinthetetlen tehénné változnak a média kérődzők, akik gyakorlatilag mindenfajta törvényen felül álló lényként dönthetnek majd egyes személyek, közösségek, vagy csoportok "médiaképességéről".

Az utóbbi idők legkeményebb, legerőteljesebb üzenetet hordozó jobbikos tüntetésen több ezer nemzeti radikális, hazáért aggódó hazafival együtt jómagam is részt vettem. A remek beszédek kemények, lényegre-törőek, leleplezőek és ellenállásra buzdítóak voltak. A régi idők kemény és harcos tüntetéseinek légkörét éreztem.

 Vörös és narancsszínű, de gyarmatosítást szolgáló, egylényegű pártok székházai között a menet

Az Országgyűlés május 8-i plenáris ülésén zajlott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Emberi Erőforrás Minisztériummá történő átnevezéséről szóló törvény általános vitája, amelyben jobbikos képviselők, többek között Gaudi-Nagy Tamás üzenetértékűnek és agyúttal aggasztónak tekintette a szociális, kulturális, egészségügyi, ifjúságügyi és még számos területért felelős megaminisztérium átnevezését.

Gaudi-Nagy Tamás az Országgyűlés legaktívabb képviselője, a Jobbik frakció tagja a 2012. május 7-11-i héten több felszólalással élt a Tisztelt Házban: Orbán Viktor miniszterelnököt arról kérdezte, hogy "Van-e élet az Európai Unión kívül?", kifejtette aggályait a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Emberi Erőforrás Minisztériummá történő átnevezése kapcsán, ellenezte a Polgári Törvénykönyv módosítását, amely lehetővé tenné, hogy az ügyész a rablóprivatizációval elorzott vagyon (pl. cukorgyárak) visszaszerzésére vonatkozó kötelezettsége alól mentesüljön, az Alaptörvény módosítás kapcsán rámutatott, hogy semmilyen EU diktátum nem fogadható el, főleg olyan, amely a nemzet jegybank feletti befolyást csökkenti.  Gaudi-Nagy Tamás e heti legfontosabb felszólalásaiból készült videóválogatás itt tekinthető meg:

A hétfői országgyűlési ülésnapon élesen elleneztük a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot (T/6970.) , mert az lehetővé tenné a szerződés érvénytelenségének bírósági megállapítását a szerződés eredeti állapotának helyreállítására vonatkozó kötelezettség nélkül. A javaslat az ügyészség számára is alkalmazhatónak rendeli ezt a szabályt.

Az Európa Tanács tavaszi Parlamenti Közgyűlésének április 26-i ülésnapján Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő – aki egyedül szólt hozzá az internetes vélemény-nyilvánítási szabadságról szóló jelentés vitájához magyar részről - felszólalásában ellenezte, hogy a kényes társadalmi kérdéseket feszegető, egyesek érzékenységét sértő, adott esetben akár megütközést is keltő véleményeket üldözendőnek bélyegezve elfojtsák, és az ilyen tartalmakat egy kalap alá vegyék a gyermekpornográfiával.  Szerinte ketté kell választani a dolgokat, egyfelől nyilvánvalóan tiltani és szankcionálni kell a vitathatatlanul jogellenes cselekményeket - és e tekintetben felhívta a figyelmet a szexuális tartalmú holnapok tömkelegére -, másfelől viszont nem szabad korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát a vitatható tartalmú közéleti megnyilvánulások vonatkozásában.

Hétfőn az Országgyűlésben a környezetszennyező üzemek által kibocsátott szén-dioxid föld alá sajtolásának törvényi feltételeit megteremtő, EU diktátum hatására beterjesztett törvénymódosítás záróvitájában Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa elmondta, hogy a Jobbik sem a zárószavazást megelőző eredeti javaslatot, sem a benyújtott módosító javaslatokkal együtt nem támogatja ezt a törvényt. Ahogy a jobbikos képviselők az általános és részletes vitában is elmondták, a szén-dioxid földbe sajtolásos technológiák rendkívül veszélyesek és kifejletlenek világszerte, ezért határozottan ellenzik azokat.

Gaudi-Nagy Tamás erről kérdezi Orbán Viktort. A jobbikos honatya szerint nyolc évvel ezelőtt csalárd népszavazással kényszerítették csatlakozásra hazánkat. A képviselő felsorolja, mely területeken veszített Magyarország az uniós csatlakozással, kezdve a gazdasági kérdésektől az elmaradt nemzetegyesítésig. "Világos számunkra, hogy nem vagyunk haszonélvezői az uniónak, önök nem mutatják meg azokat az összegeket, amelyeket elveszítünk" - teszi hozzá. Gaudi-Nagy arra kéri a miniszterelnököt, valljon színt, van-e élet az unión kívül.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága  úgy döntött, nem indít vagyonnyilatkozati eljárást Schmitt Pál volt köztársasági elnök ellen. A Blikk újságírója Kozák Dániel vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezett a lemondott köztársasági elnök ellen. Az újságíró szerint ugyanis a volt államfő a nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata alapján több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek egy részét - információik szerint - kiadja, viszont az ebből származó jövedelem nem szerepel a nyilatkozatában.

A bizottság vita után úgy döntött, nincs helye vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatásának a volt államfő ellen. A kormánypárti képviselők nemmel szavaztak, a jobbikos képviselők az eljárás megindítása mellett voksoltak, az MSZP-s képviselők tartózkodtak.

Már a közeljövőben felállhat a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat hálózata a magyarok lakta határon túli területeken - mondta el az MTI-nek Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Pozsonyban.

Répás Zsuzsanna a jogsegélyszolgálatról a Pozsonyi Magyar Intézetben - a kárpát-medencei fiatal politológusok konferenciájának keretén belül tartott - előadása során beszélt. Mint elmondta: a hálózat tevékenységének tárgyát jogi és diplomáciai segítségnyújtás képezi majd, és azt a célt irányozza, hogy: "Ha valakit bántódás ér magyarsága miatt, akkor legyen kihez fordulnia." A konkrét segítségnyújtás mellett a hálózat határon túli szakemberek számára szakmai képzéseket is szervez majd.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács magyar delegációjának tagja Zlatko Lagumdžija bosnyák külügyminisztert arról kérdezte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, 2012. április 25-én, hogy elkerülhetőek-e az egy állam területén élő nemzeti közösségek közötti konfliktusok, különösen az olyan államokban, mint Románia, ahol tekintélyes számú nemzetiség, közte számos magyar él. A kérdés arra irányult, hogy az több nemzetiség közötti véres konfliktusok szenvedőjeként mit tanácsolna az ilyen államoknak. A külügyminiszter válaszában elmondta, hogy az államok többségében különböző nemzeti közösségek élnek és az erőszakos konfliktusok elkerülése érdekében komoly erőfeszítéseket kell tenni olyan minőségi együttélési modellek kialakítására, amelyben tiszteletben tartják az ilyen közösségek jogait.

A felszólalásról szóló cikk ITT tekinthető meg.

2012. április 25-én a 10 órakor megtartott tárgyaláson a Kúriának Dr. Mészáros Mátyás által vezetett tanácsa határozatot hirdetett Budaházy György és társai felpereseknek a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) mint alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt a BRFK által kezdeményezett felülvizsgálati ügyében.

A felpereseket Dr. Balás István ügyvéd (Dr. Gaudi Nagy Tamás helyetteseként) képviselte.
A Kúria hatályában fenntartotta a BRFK-t kártérítésben marasztaló jogerős ítéletet, s indokolásában elvi éllel leszögezte a következőket:
A rendőrségről szóló törvényben a rendőrnek biztosított kényszerintézkedés-alkalmazási lehetőség csupán egy általános lehetőség. Azonban a rendőr személyi szabadságot sértő kényszerintézkedést (elfogás, megbilincselés, előállítás, fogva tartás) csak akkor alkalmazhat, ha ezt valamilyen ok konkrétan és különösen is indokolttá teszi. Ezért a rendőrnek esetenként külön kell mérlegelnie, hogy van-e ilyen ok.

Budapest/Strasbourg, 2012. április 24. - Az aktív állampolgári kezdeményezésekről folytattak vitát kedden Strasbourgban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, amelyen Magyarországot az öt parlamenti párt képviselőiből álló delegáció képviseli.

A keddi ülésnapról Gaudi-Nagy Tamás, az ellenzéki Jobbik képviselője az MTI-nek elmondta: a tárgyalt jelentés fő üzenete az volt, hogy segíteni kell a bizalom helyreállítását a demokráciával szemben.    Ez a bizalom válságban van,  amire több magyar és külföldi jelenlévő is rámutatott. Gaudi-Nagy elmondta: a bizalom megcsappanásának legfőbb oka az, hogy egyre nagyobb a szakadék a pártpolitika mögé  bújt, tényleges döntéshozók és a polgárok között, akiknek az életét az IMF és EU által erőltetett folyamatos költségvetési megszorítások nehezítik. Ennek eredményeként egyre kevesebb pénz jut az emberekre és egyre nagyobb profitot  érnek el a globális multicégek.  A Jobbik képviselője szerint az európai emberek erőteljesebben tudnának hinni a demokrácia intézményében, ha nemcsak az egyéni jogok védelmére helyeződne hangsúly Európában, hanem az úgynevezett hagyományos nemzeti közösségek jogaira is. Felszólalásában felhívta a figyelmet az akarata ellenére az igazságtalan trianoni diktátummal Romániába kényszerített és önrendelkezési jogában máig korlátozott székelyek legitim érdek-képviseleti testülete, a Székely Nemzeti Tanács nemrég elindított európai uniós polgári kezdeményezésére és támogatásra kérte a 47 tagállam képviselőit (Az európai kezdeményezés Magyar és angol nyelvű honlapja itt található: www.nationalregions.eu Ezúton kérek minden jóérzésű magyar embert, hogy támogassa a kezdeményezést) . Ennek célja, hogy az Európai Unióban a hagyományos nemzeti közösségek számára különleges jogállást biztosítsanak és tegyék lehetővé számukra az önrendelkezési jog gyakorlását, ideértve a területi autonómiát is, amelyet Románia máig megtagad az erdélyi magyaroktól.

Április 25-én a Kúria két tárgyalást is tart a rendőrség kormányváltás után benyújtott felülvizsgálati kérelmei alapján  Budaházy Györgynek és hazafi-társainak a szocialista pártrendőrség által okozott jogsértések ügyeiben. A 2003-as EU csatlakozási népszavazási  kampány során a NEM-re buzdító kampányplakát miatt Budaházyékat (többek között Novák Előd jelenlegi jobbikos képviselőt is) meghurcolták, több ezer plakátot lefoglaltak: elítélték, majd végül jogerősen felmentették őket (részletek). 2008. április 11-én  a Clark Ádám téren tüntetni készülő Budaházyt és még több mint 50 embert körbezárt és  bilincsbe verve előállított a gyurcsányi rendőrség, de itt is felmentették a hazafiakat (részletek). Személyes szabadság és emberi méltóság megsértése miatt mindkét ügyben jelentős összegű kártérítéseket ítélt meg jogsértetteknek a Fővárosi Ítélőtábla, a jóvátételeket ki is kellett fizesse a rendőrség, de most szeretnék azt visszaszerezni és a meghurcolások jogszerűségét kimondatni.  Budaházyék képviseletét Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és országgyűlési képviselő látja el.