A várhatóan fél év múlva megalakuló Gyurcsány-frakció jó eséllyel az MSZP és a Jobbik képviselőcsoportja közé kerül, egy oszlopba - tudta meg a Kuruc.info. ElQró jó eséllyel Gaudi szomszédja lehet (csak egy kis átjáró marad köztük), ha ugyanígy a harmadik sorban ül majd a böszme, de legfeljebb egy székkel kerülhet előbbre, hiszen a frakcióvezető Molnár Csaba fog szinte biztosan az első sorba ülni.

Visszaélt a Vöröskereszt nevével Richard Field amerikai üzletember, amikor tavasszal a gyöngyöspatai romák elutaztatása kapcsán evakuálásról és polgárháborús helyzetről beszélt – ezt hangsúlyozta tegnap a történteket vizsgáló eseti bizottság előtt a Magyar Vöröskereszt főigazgatója. A testület korábban már többször is szerette volna meghallgatni az ügyben Richard Fieldet is, ám eddig azt a választ kapták, hogy nem kíván megjelenni. A főigazgató elmondta azt is, semmiféle evakuálási cél nem volt – ahogy azt Field állította -, az ott élő romákat húsvéti táborozásra vitték. Selymes Erik azt mondta, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrözésekor a romák közül már sokan elutaztak a szociális segélyből, ám a Véderő oda szervezett programja idején erre már nem volt pénzük. A Vöröskereszt így a romák kérésére szervezett táborozást.

Gyászistentiszteletet tartottak Képíró Sándor volt csendőr százados emlékére vasárnap Budapesten. A szertartáson, amelyen több százan vettek részt, Hegedűs Loránt nyugalmazott református püspök hirdetett igét.

Mint mondta, Képíró Sándor "élete, világnézete, élete végének halálos kálváriája rajta túlmutató üzenetet hordoz", ami "a nemzet közössége és az egész emberiség számára döntő jelentőségű üzenet". Nyilatkozataiból kitűnik, hogy "a hazaszeretet tudata, vállalása" határozta meg őt, ez volt világnézete, lelki magatartása - fogalmazott.

A szeptember 3-án elhunyt Képíró Sándor "nem szolgálati helyeit akarta ötletszerűen változtatni, azt mindig hatósági feletteseinek felsőbb parancsára tette (...) közben hű maradt egyenruhájához". Szegeden államtudományi doktorátust szerzett, majd csendőr oktatótiszt volt Szolnokon és Makón - tette hozzá.
Utalt arra, hogy "az öldöklés idején életeket mentett (...), jellemezte őt az egyéni felelősség feltétlen vállalása (...) minden megalkuvás nélkül (...), és emberségét az embertelenségben megőrizte".

A nyugalmazott püspök arról beszélt, hogy Képíró Sándor számára "az emigrációs lét egzisztenciális, lelki, szellemi halált jelentett". Élete "végső szörnyű felvonással ért véget", halálával azonban "vége a gyanúsítások örvénylő káoszának" - jegyezte meg.

A szertartáson megjelent Novák Előd, a Jobbik alelnöke, Hegedűs Lorántné és Gaudi-Nagy Tamás is, mindhárman a Jobbik országgyűlési képviselői. A részvevők közül néhány tucatnyian az Új Magyar Gárda, néhányan pedig a Magyar Nemzeti Gárda egyenruháját viselték.
Képíró Sándor temetése szeptember 24-én, szombaton lesz Sarkadon.

Kuruc.info

A devizahitelesek megmentéséért demonstrált a Jobbik Magyarországért Mozgalom pénteken Miskolcon. Előbb a Városház téren tartottak beszédet, majd a tömeg az egykori Centrum Áruház elé vonult.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő arra mutatott rá: az igazi elszámoltatás még most sem kezdődött el. Említette a szegedi bírósági döntést, melyben első fokon semmisnek nyilvánítottak egy hitelszerződést. Jelezte: a párt is próbapereket indít a devizahitelesek érdekében.

Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság Ellenőrző albizottságát immár harmadszor is hiába hívta alakuló ülésre Szabó Tímea elnök. A 9 főből csak négy képviselő jelent meg szeptember 14-én , így határozatképtelenek voltak. A Jobbik, KDNP és  az LMP képviselői jelen voltak, a Fidesz 5 tagja közül csak 1 képviseltette magát, a többiek az MSZP képviselőjével együtt távol maradtak. A hétfőre újra összehívott ülés már az utolsó pillanat az elévülés előtt.

Az Országgyűlés 2011. szeptember 13-i ülésnapján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció tagja, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője napirend előtt szólalt fel „A 2006 őszi rendőrterror igazságtételének rendezése minden jóérzésű ember közös ügye" címmel.

Gaudi-Nagy Tamás a második helyen végzett a legtöbbet beszélt politikusok közt az Országgyűlésben 2010. május 14-e óta

Van képviselő, aki egy teljes napot, van, aki egy másodpercet beszélt a parlamentben a jelenlegi ciklusban - olvasható az FN.hu összeállításában. Schiffer András (LMP) 24, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) 21 órát beszélt a Házban. Meggyes Tamás (Fidesz) mindösszesen három másodpercig szólalt fel az Országgyűlés plénuma előtt.

Különleges élmény volt megtapasztalni, hogy milyen szeretettel és őszinte lelkesedéssel fogadtak erdélyi testvéreink a székely önrendelkezésről szóló kerekasztal-beszélgetésen Verőcén július 9-én, az V. Erdélyország az én hazám fesztiválon.

Kétségkívül a legnagyobb tapsot és elismerést az én hozzászólásaim kapták a Székely Nemzeti Tanács alelnökével együtt. Érezhető volt, hogy sokat jelent nekik az, hogy az Európa Tanácsban és minden lehetséges fórumon milyen következetesen állok ki a székely autonómia megvalósításáért,  és ugyanezt teszik jobbikos képviselőtársaim, különösen Morvai Krisztina és Szegedi Csanád az Európai Parlamentben, Vona Gábor, Szávay István és Zagyva Gyula pedig itthon és a Kárpát-medencében.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerint a büntetőeljárási törvény módosításával, segítséget nyújtanak, hogy a terrorcselekmények és a fehérgalléros bűnözés elleni harc címén a jogszabály alkalmassá váljon az ellenzék "levadászására." Az ellenzéki politikus erről hétfői sajtótájékoztatóján beszélt Budapesten.

A jobbikos képviselő elmondta azt is: a kormánypárti többség lényegében az összes ellenzéki módosító indítványt leszavazta az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén. Gaudi-Nagy Tamás leszögezte: bíznak abban, hogy a Fidesz még változtat azon a tervén is, hogy a fogvatartott bizonyos ügyek esetén 24 órán keresztül ne találkozhasson a védőjével.

Kapcsolódó anyag: 

• A Jobbik ellenzi a büntetőeljárási garanciák drasztikus megkurtítását

MTI nyomán - barikad.hu

Kétnapos Országépítő Konferencián vettem részt Morvai Krisztinával és több polgármesterrel, önkormányzati képviselővel, szakemberekkel, tudósokkal együtt, ahol június 8-9 között a sikeres érpataki modell titkát, összefüggéseit és más településekre történő átültetésnek lehetőségeit tanulmányoztuk, bejártuk a települést, számos magyar és cigány lakossal folytattunk beszélgetést és közvetlenül tapasztalhattuk meg, hogy a beilleszkedő-együttműkődő hajlandóság igenis következetes, határozott, de mégis emberközpontú fellépéssel, szankciókkal elérhető.

Megindító volt találkozni a munkát megbecsülő, portáját, gyermekeit rendben tartó, konyhakerti zöldségeket termesztő, más tulajdonát, személyét tisztelő és társadalom hasznos tagjává vált olyan cigányemberekkel, akik korábban még más életmódot éltek.

Magyar Zoltán országgyűlési képviselő meghívására a helyi művelődési központban tartott fórumot Gaudi-Nagy Tamás. A termet megtöltötték a helyiek, akik türelemmel vártak a képviselőre. Gaudi egyenesen az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjával való tárgyalásról érkezett. A hallgatóságnak ezúton is köszönjük a türelmet, amivel várta a képviselőt és kísérőit.

Magyar Zoltán pár mondatban utalt a Jobbik által elért eredményekre is, mint például a kettős állampolgárság bevezetése és a Trianon emléknapra, melyeket ugyan  a kormány sajátjaként terjesztett be és fogadott el, de aki politikával foglalkozik, az tudja, hogy mindkettő a Jobbik javaslata volt eredetileg.

Magyar ezek után átadta a szót, vendégének.  A fokozott hangulatban zajlott beszélgetésen először a magyarországi cigánykérdés volt a téma, hiszen Gaudi-Nagy Tamás képviselő maga is erről tárgyalt Budapesten.

Kivonult az MSZP és a KDNP az alkotmányügyi bizottság üléséről

A Lázár-Balsai-féle javaslat szerint már idén 15 tagúra bővülhet az Alkotmánybíróság, és megszüntethetővé válhat az öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátás.

A Jobbik szerint a kormánypárti képviselők bűnpártolást követnek el közvetve azzal, hogy nem támogatták azt a törvénymódosítást, amely a megtámadottaknak szélesebb jogkört biztosít az élet- és tulajdonvédelem terén.

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elutasította Apáti István és Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselők, Btk. módosító javaslatát, amely szélesebb jogkört adott volna a megtámadottaknak életük és értékeik megóvására nézve.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a mai napon úgy döntött, hogy a parlament elé terjeszti az úgynevezett „közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények” módosítását, amely elfogadása esetén lehetővé teszi, hogy ezek után csak olyan polgárőrségek működhessenek, amelyekkel a rendőrség előzetesen együttműködési megállapodást kötött.

A kormány véleménye szerint a törvénymódosításra azért van szükség, mert a polgárőrségek eddig a rendőrségtől függetlenül is működhettek, amely kihívást jelent az állam erőszak monopóliumára, ráadásul az utóbbi időben „elburjánzottak” a polgárőrök. A javaslatot az MSZP is lelkesen támogatta, Lendvai Ildikó a bizottsági ülésen elmondta: nagyon egyetért a módosítással, ideje volt már, hogy a búza az ocsútól elváljon, és a „valódi” polgárőrökkel szembeni visszaéléseket meggátolják. Az előterjesztésről az LMP-s Szabó Tímea is támogatólag nyilatkozott, azzal a megkötéssel, hogy ők a gázspray használatát az arányosság és az önvédelem elve alapján a szövegben pontosítanák.

A történelmi Zemplén vármegye Borsi várában a 335 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország későbbi fejedelme.

Borsi község önkormányzata, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, a Csemadok és a Magyar Koalíció Pártja borsi alapszervezete közös ünnepségén mintegy félezren vettek részt, határon innen és túlról, Zemplénből, Szatmárból, a Bodrogköz mindkét oldaláról és Kárpátaljáról is. Eddig még soha annyian nem voltak az ünnepségen, mint mint ez alkalommal. Az időjárás is kedvezett, mert az előrejelzésekkel ellentétben, a Nap hétágra sütött. A vendégek sorában láthattuk Szerencsés János főkonzult, Morvai Krisztina, Európa-parlamenti képviselőt, Gaudi Nagyar Tamás országgyűlési képviselőt, Zétényi Zsoltot, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökét, Jakab Elemér országgyűlési képviselőt, Magyar Ferencet, a prágai Szövetségi Gyűlés volt képviselőjét, Szamosvölgyi Pétert, Sátoraljaújhely és Aros Jánost, Sárospatak polgármesterét, Kopasz József nagytárkányi polgármestert, Galla Jánost, a Hegyvidéki Trianon Társaság ügyvivőjét, valamint a budapesti székhelyű Nemzeti Jogvédő Szolgálat küldöttségét, Tamás Editet, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatóját és másokat. A ruszinok is szép számban képviseltették magukat. Hagyományosan a kultúrház elől indult az ünnepi felvonulás, melynek élén korabeli öltezetben lovasok haladtak. A borsiak házuk erkélyéről gyönyörködtek a látványban. A kastély elé érkezve, ágyúlövés jelezte a fejedelem "születését", majd többszörös vivát rázta meg a levegőt. Nagy Csaba tárogatóművész játékával kezdődött a műsor Rákóczi mellszobra előtt, mely egykor Zólyom főterén állt.

A HírTV híradója (nem sikerül különbséget tenni az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda között):

Adjon az Isten!

Tagságunk immár másodszorra hívta meg a tápióbicskeieket és a környéken lévő települések lakóit, hogy együtt tisztelegjünk a 163 évvel ezelőtti események előtt. Kifejezvén ezzel azt is, hogy hagyománnyá kívánjuk tenni az 1848. március 15 – ei megemlékezést. Köreinkben üdvözölhettük a polgármestert, és a képviselő testület néhány tagját is.

1848. március 15 - e máig a magyar nemzet legkedvesebb ünnepe. Olyan forradalom tört ki Pesten, amelynek célja a szabadság és a függetlenség kivívása volt, és az azt követően megalakult első, magyar független kormány együtt dolgozott a néppel. A szabadságát kivívott ország nem hódolt be a Habsburg ház kormányzati rendszer erőszaknak, hanem a fegyveres önvédelmet választotta, amely mögé felsorakozott a magyar társadalom, a magyar nemzet minden tagja. A márciusi ifjak rendíthetetlensége álljon példaként előttünk, mert még mindig nem értük el az akkor kitűzött célokat – kezdtük el ezekkel a mondatokkal a megemlékezés.

Adjon az Isten!

Mielőtt valaki egy évadnyitó beszéd megtartására vállalkozik, érdemes megvizsgálni, hogy amit mondani akar, az értékesebb-e, mint a csend, amelyet megtör. Különösképpen azután, hogy mára az évértékelők tartása divattá vált a közéletben. Én szándékosan nem évértékelőre, hanem évadnyitó beszédre készültem, több ok miatt is. Egyrészt nem az elmúlt évet, hanem az elmúlt időszak folyamatait kívánom értékelni. Másrészt nem pusztán a múltról, hanem a jövőről, a reményeink szerinti szebb jövőről is szólni szeretnék. Végül, mivel a szocialisták elnöke is tartott már évértékelőt, talán a jelenlévők megbocsátanak, ha úgy gondolom, férges almába én inkább nem harapok. Nos, ennyit szerettem volna tisztázásképpen mondani magáról a műfajról.

A Jobbik azt reméli, hogy letöltendő börtönbüntetés kap Biszku Béla. A párt egyébként lépése megalapozottságát látja abban, hogy feljelentése nyomán bíróság elé áll a volt kommunista politikus, 1956 utáni belügyminiszter – nyilatkozta Szilágyi György a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában péntek reggel. Szilágyi némileg csalódott, mondván: Biszkut nem azért ítélhetik el, amit az '56 utáni megtorlások során tett, hanem azért, amit tavaly '56-ról nyilvánosan mondott a Duna Televíziónak adott interjúban. A párt mindent megtesz azért, hogy a “Biszku Béla-félék” egykori tetteikért is felelősségre vonhatók legyenek – fogalmazott.