A Jobbik a sztrájktörvény indokolatlan módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordul, ugyanis úgy véli: a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóknál foglalkoztatottakat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a többi munkavállalót.

A módosítás révén ezek az emberek csak akkor élhetnek a munkabeszüntetés alkotmányos jogával, ha előzetesen megegyeztek a (gyakorlatban nem meghatározott) elégséges szolgáltatás mértékéről. Ez az adminisztratív eszköz gyakorlatilag zsarolási pozíciót biztosít a munkaadónak, aki így bármikor ellehetetlenítheti a tiltakozás eme módját. Ezzel a közszolgáltatásban dolgozók hátrányos megkülönböztetésben részesülnek azokkal a munkavállalókkal szemben, akiknek sztrájkjogát semmi nem korlátozza.

Schiffer András (LMP) szólalt fel a legtöbbször, és beszélt a legtöbbet az idén a parlamentben - derül ki az Országgyűlés adataiból. A felszólalásban legaktívabb képviselők az új parlamenti pártok soraiban ülnek. Schiffer András 190 alkalommal szólalt fel és 15 órát beszélt a Házban. A felszólalások számát tekintve 174-gyel követi őt Vágó Gábor (LMP), majd 166-tal Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki összességében alig fél órával beszélt kevesebbet Schiffer Andrásnál. Vágó Gábor ugyan második a felszólalások számában, de csak nagyjából fele annyi időt, közel nyolc órát beszélt, mint a listát vezető párttársa.

Újra három évre jár a gyes, a jövő évtől indoklás nélkül lehet elbocsátani a munkavállalókat a közigazgatásban, feltételhez kötik a sztrájkot a közszolgáltatást végző cégeknél, az energetikai cégek nem háríthatják át a különadót a fogyasztókra. Ezekről döntött idei utolsó ülésén az Országgyűlés a költségvetés megszavazásán kívül.

Szokatlan biztonsági jelenlét előzte meg a ma délután 14.00 órakor kezdődő Külügyi és határon túli magyarok- illetve az Európai Ügyek bizottságának együttes ülését, amelynek apropóját magas rangú izraeli diplomaták fogadása adta. A találkozón a bizottsági tagok mellett az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-izraeli baráti tagozatának képviselői is tiszteletüket tették.

A megjelenteket Horváth János, az IPU vezetője, az Országgyűlés korelnöke köszöntötte, méltatva a magyar és izraeli nép több ezer éves történelmét. Az izraeli delegáció nevében először Aliza Bin-Noun budapesti nagykövet szólalt fel, aki Magyarországot nemzetközi viszonylatban is Izrael egyik legjobb barátjaként aposztrofálta, méltatva a két ország gazdasági kapcsolatait és a magyarországi zsidóság részvételét a társadalmi életben. 

December 23-án dől el, hogy otthon töltheti-e Budaházy a szentestét. Az óvadék ellenében történő szabadon bocsátásáról dönt aznap a bíróság, vagyis szenteste előtt egy nappal. Reméljük nem csak szórakoznak!

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága a Gaudi-Nagy Tamás-féle jelentést a 2002-2010 közötti jogsértésekről

2010. december 8-án 10.00 órakor tárgyalta az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága azt a jelentést, amelyet A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság előzetesen november 26-án fogadott el.

2010. december 6-án a Fővárosi Bíróságon Dr. Fábián Judit bírónő tanácsa tárgyalta a 2008. szeptember 20-i Szabadság téri tüntetésen történteket. Felperes Zagyva Gyula képviseletében dr. Gaudi-Nagy Tamás járt el.

Rögzítették a per hosszabbításának indoklását, Toroczkai László tanúkénti meghallgatásának szükségességét, illetve a rendőrség részéről történt bizonyítékok letörlésével, azaz bizonyítékok eltüntetésével kapcsolatos beadványt.

Ezt követően két tanú meghallgatására került sor.

Az első öt legtöbbet beszélő és felszólaló politikusok között három jobbikos (Gaudi Nagy Tamás, Volner János és Novák Előd) és két LMP-s (Schiffer András és Vágó Gábor) képviselő található. A parlamenti rekorder Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki 152 alkalommal, 13 óra 18 percet beszélt, őt követi Schiffer András (LMP) 13 óra 6 perccel és 159 felszólalással. Ezzel a két politikus az abszolút rekordot is felállította, mert az Országgyűlés történetében hat hónap alatt senki nem beszélt ilyen hosszú ideig. (Korrában Gyurcsány Ferenc volt a csúcstartó 10 órával.)

A Gárda bizonyította az elmúlt évek során, hogy a nemzet nélkülözhetetlen és meghatározó védőereje, amelyre a "forradalmi" kormány idején is éppúgy szükség van, mint a gyurcsányi diktatúra idején.

Emlékeztetek mindenkit arra, hogy a feloszlatást elrendelő, egyesülési jogra vonatkozó  ítélet ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, Vona Gábor alapító képviseletében idén júniusban nyújtottam be az egyesülési jog megsértése miatt a magyar állam ellen.

Adjon az Isten!

Gárdisták, Bajtársak, Magyarok!

A 2009. 07. 11-én Budapesten közfelkiáltással életre hívott Új Magyar Gárda Mozgalom hosszú hallgatás után, megújulva, ismét zászlaja alá hívja a hazafiakat. Mostanáig kellett várnunk arra, hogy végre kimondja a bíróság, az Új Magyar Gárda Mozgalom nem jogutódja a feloszlatott Magyar Gárda Egyesületnek - Mozgalomnak.

Bírósági idézet:

Iszlám országok nagykövetségeinek adott fogadást a Jobbik a Hazatérés Templomának altemplomában ma este. A baráti hangvételű összejövetelen a Jobbik politikusai a párt keleti nyitásának a politikáját ismertették a diplomatákkal.

Történelmi jelentőségű volt a bizottság mai ülése: a Nemzeti Jogvédő Szolgálat eddigi áldozatos munkájának beérett a gyümölcse, elfogadták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás által készített albizottsági jelentést a 2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormány által elkövetett törvénysértésekről.

Gaudi-Nagy Tamás huszonkét oldalas részjelentést készített az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottsága számára. A bizottság a javaslatot vitatta meg. A képviselők összességében jónak és alaposnak nevezte a jobbikos képviselő munkáját, amely tételes éttekintést ad a 2002 májusa és 2010 áprilisa (tehát a szocialista-liberális kormányok  alatt történt) alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértésekről.

Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ellenőrző albizottsága kihelyezett ülésén, a X. kerületi Kozma utcai Budapesti Fegyház és Börtönben az országgyűlési képviselők mellett jogászok is a jelenlegi előzetes fogvatartás szabályozás megváltoztatása mellett érveltek.

Az ülésen felszólaló Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is arról beszélt, hogy indokolt lenne a jelenlegi szabályozás módosítása. Példaként említette: gyakrabban kellene az előzetes letartóztatás fenntartásának indokoltságát megvizsgálni. Mint fogalmazott, az eljárások gyorsítása közérdek, a terheltek érdeke, továbbá költségvetési érdek is egyben. (Egy fogvatartottra az állami költségvetés naponta mintegy 8 ezer forintot költ.)

Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között.

A Jobbik-frakció képviselői az alkotmány-előkészítő bizottság keddi ülésén bejelentették: a továbbiakban nem vesznek részt az eseti bizottság munkájában, mert szerintük a kétharmados többség lesöpri az ellenzéki javaslatokat.

Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője a bizottság ülésének végén indoklásként azt mondta, a Jobbik részletes alkotmány-koncepciót készített, de az eseti bizottság alapkérdésekben söpörte le az asztalról párja javaslatait, amelyek választási programjuk alapját képezik.

Egy jobbikos indítvány formájában először tárgyal ellenzéki törvényjavaslatot a tavasszal megalakult Országgyűlés. 

A Ház hétfőn napirendre tűzte a szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíjprivilégiumok megszüntetéséről szóló előterjesztést, kedden pedig megkezdte annak általános vitáját. A kormány egyetért az indítvány céljával, de eredeti formájában nem támogatja.

A Jobbik törvényjavaslata egyebek mellett a Magyar Szocialista Munkáspárt és elődpártjai vezetői, az előző rendszer kormánytagjai, a jegybank akkori vezetői, az állampárttal együttműködő egyházi személyek, az 1956 utáni megtorlásban résztvevő bírák és ügyészek, a Munkásőrség vezetői, az ÁVH és a politikai rendőrség vezetői, valamint a III/3-as csoportfőnökség hivatásos állományú tagjai nyugdíját érintené. 

Nagy tömeg gyűlt össze a Károlyi Mihály-szobornál kedd este a Horthy Miklós bevonulásának emlékére szervezett megemlékezésen és demonstráción. A teret „természetesen” kellő számú rendőr vette körül.

A rendezvényt Mirkóczki Ádám, a jobbik szóvivője nyitotta meg, aki köszöntötte a jelenlévőket, a Csendőrség, a Gárda, a HVIM , valamint Nemzeti Őrsereg jelenlévő tagjait.

November 15-én a fideszes többségű parlament az egyes büntetőjogi és szabálysértési jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1213. szám) tárgyalásán 51 igen és 283 nem ellenében nem támogatta a napirendre vételét dr. Gaudi-Nagy Tamás deregulációs javaslatának. Ezen javaslat a Gyurcsány, Bajnai korszak különösen kiemelkedő szabadságjogokat korlátozó, gárdaellenes, mozgalomellenes szabályait helyezték volna hatályon kívül.

Az Alkotmánybíróság jogkörét kurtító törvénytervezet kapcsán Gyurcsány Ferenc galádsággal vádolta Orbán Viktort.

November 12-én került sor az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatója, Morten Kjaerum és az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának  találkozójáa a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épületében. A találkozón a bizottság képviseletében Lukács Tamás bizottsági elnök (KDNP), Ékes Ilona (Fidesz) és Gaudi-Nagy Tamás a bizottság jobbikos tagja vettek részt.